Csodálatos váraink

 Nyolc különleges várat mutat be a képen levő kisív, amit 2019-ben bocsátott ki a Magyar Posta. A Mátra keleti felén található a siroki vár, amit először 1320-ban említenek egy oklevélen, de tudvalevő, hogy korábban avarok és szláv törzsek is lakták. Megkülönböztetjük az alsó- és felsővárat, ami azért érdekes, mert a sziklába vájtak folyosókat, szobákat, mintha barlangok lennének. A Heves megyek várat a Veszprém megyei Nagyvázsonyban levő Kinizsi-vár követi. Mátyás király adományozta hős katonájának, Kinizsi Pálnak a várat 1472-ben, innen a vár neve. A látogatható lakótorony is ebben az időben épült. A várat földrengés, majd tűz pusztította, a felújítása csak 1954-ben kezdődött meg. A harmadik bélyegre a legendás egri vár keleti felén levő Gergely-bástya és Hippolyt-kapu került. 1552-ben az egri várnál verték vissza a túlerőben levő törökök hódítását Dobó István várkapitány irányítása alatt. A Baranya megyében levő szigetvári vár is a török idők ellene küzdelem miatt vált legendássá. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány, aki öt évvel később, 34 napon át védte a hatalmas túlerővel (2500 fő az ötvenezer ellen) szemben a várat. Zrínyiék végül kitörtek az égő várból és hősi halált haltak, de a csata végét a törökök fővezére, I. Szulejmán szultán sem érte meg. A második sort a sárospataki Rákóczi-vár indítja, a képen pedig a Lórántffy-szárny és a Vörös-torony látható. A Világörökség részét képező várat a Perényi család birtokolta és tőlük került a Rákócziak kezébe. Az épületegyüttes a magyar reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alkotása. Filippo Scolari, azaz  Ozorai Pipó (1368 körül-1426) országbíró építtette itáliai stílusban rezidenciájának az ozorai várkastélyt, ami a sárospatakit követi. A Tolna megyében levő, teljesen felújított, különleges épületet érdemes meglátogatni, már a belső udvara is lenyűgöző. A visegrádi fellegvár volt a magyar királyok egyik legimpozánsabb épületkomplexuma. IV. Béla építtette a tatárjárást követően, de Mátyás király volt az, aki reneszánsz palotává alakította. A fellegvárból csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra. Az utolsó bélyegen a Bakonyban levő cseszneki vár látható, ami ugyancsak a tatárjárás után épült. A középkori épületnek számos tulajdonosa volt, az 1700-as évektől viszont az Esterházy család tulajdonába került. Barokk kastéllyá alakították, de egy földrengés, majd tűzvész lerombolta az épületegyüttes jelentős részét. Irány kirándulni, látogassátok meg mindegyiket!  

A koronavírusokról

 A koronavírusok emlősökben és madarakban megtalálható víruscsalád, ami ezek elsősorban légúti megbetegedését (de egerekben hepatitiszt) okozza. A vírust először 1931-ben sikerült felfedezni csirkékben, amiknek légzési nehézségeik voltak. A víruscsalád neve pedig az elektronmikroszkópban látottakból származik: a vírusból kiemelkedő nyúlványok együttesen a Nap koronájára emlékeztetnek. Maga a megnevezés először 1968-ban jelent meg a Nature című magazinban. Bár több koronavírus okozta megbetegedés létezik, a három legjelentősebbet említem. Az első a MERS, vagyis a közel-keleti légúti koronavírus, amiről eredetileg azt hitték, hogy denevérekről került át az emberre, de kiderült, hogy a tevék az elsődleges hordozók. (Az valószínűsíthető, hogy korábban egyiptomi denevérekről került át a tevékre.) 2012-ben okozott járványt ez a betegség, ezidáig nagyjából ezer halálos áldozattal. Egy újabb zoonózis, azaz fertőző betegség, ami állatról terjed emberre és a koronavírus okozza a COVID-19. A rövidítésben a „D" a disease (kór) szóra utal, a „19" pedig 2019-re, amikor az első fertőzést megállapították. Bár a denevérekben is megtalálhatók koronavírusok, a kutatók még mindig nem bizonyították 100 százalékosan, hogy denevérektől kapta el az első beteg. (Bár valószínű.) A vírus neve pedig a SARS-CoV-2, azaz új koronavírus lett. Sajnos ez világjárványt okozott, ami most is tart. De mi is az a SARS? Ez is rövidítés, mégpedig a súlyos akut légzőszervi szindrómáé (Severe Acute Respiratory Syndrome), azaz a betegségé. 2002 novemberében regisztrálták az első beteget Kínában, aki a SARS-CoV vírus fertőzését kapta el. Járványt, de nem világjárványt okozott a megbetegedés. Világszerte nagyjából nyolcezren betegedtek meg és 750-en haltak meg, mire 2003 júliusára sikerült a járványt megfékezni. Ez a megbetegedés is cseppfertőzéssel terjedt és tüdőgyulladást okozott. A  képen látható bélyeget 2003-ban bocsátotta ki a kínai posta a SARS-járvány megfékezése alkalmából. Jelenlegi ismereteink szerint egyelőre egyik koronavírusra sincsen ellenszérum vagy gyógymód. Ami bizonyított, hogy a szappanos kézmosás megöli a vírust.