125 éves a mozi

125 évvel ezelőtt, december 28-án volt az első nyilvános filmvetítés a világon, amit a Lumiere fivérek rendeztek Párizsban. Ennek alkalmából három legendás filmsztárt választottam ki, akik portréi bélyegre kerültek. Az Osztrák Posta szabályainak értelmében élő személyről is lehet bélyeget kibocsátani, így került Christoph Waltz 2010-ben bélyegre. A második bélyeget az Amerikai Posta bocsátotta ki Grace Kellyről 1993-ban, 2020-ban pedig Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékezett a Magyar Posta. Az 1956-os születésű, művészcsaládból származó Waltz népszerű színpadi és televíziós színész volt Németországban és Ausztriában, mielőtt berobbant volna Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című háborús filmjével. A 2009-es alkotásban Hans Landa ezredest játszotta, lenyűgöző alakításáért pedig Oscar-díjat kapott. Ennek alkalmából került a képen látható Osztrákok Hollywoodban című bélyegsorozatba. 2013-ban pedig újra Oscart kapott Tarantino Django elszabadul című filmjéért. Grace Kelly (1929-1982) Hollywood aranykorának egyik legünnepeltebb sztárja volt, aki szépségével elbűvölte a világot. Az ötvenes években futott be olyan filmekkel, mint a Délidő (1952) című western, majd a Mogambo (1953) című kalandfilm, amiért Oscar-díjra  jelölték. Ezt követték a Gyilkosság telefonhívásra és a Hátsó ablak (mindkettő 1954) című Hitchcock-filmek, de ugyanebben az évben nyert Oscar-díjat a Vidéki lány című filmdrámáért. Kelly 1956-ban hozzáment III. Rainer monacói herceghez, élete pedig az újságok címlapjára került. Autóbalesetben hunyt el 52 évesen. A Kossuth-díjas és Nemzet Színésze díjjal kitüntetett Zenthe Ferenc a magyar filmművészet egyik legendás alakja. Pécsen kezdte színészi pályáját, onnan került Győrbe, Debrecenbe, majd Budapestre. 1953-ban debütált a Föltámadott a tenger című filmben, 1954-ben pedig már a 2x2 néha 5 főszerepét játszotta, ami az év egyik legnagyobb sikere lett. Ezt követően évente átlagosan két mozifilmben szerepelt. Szintén hatalmas siker volt az 1964-es Tenkes kapitánya című tévésorozat. 1983-ban a Jób lázadása című háborús filmdráma címszereplője volt, a filmet pedig Oscar-díjra jelölték. Zenthe rengeteg sikere ellenére sokak számára a Szomszédok (1987-1999) sorozat Taki bácsijaként ismert. A legendás színész 2006-ban hunyt el. Éljen a mozi, jó filmezést!  

 

Karácsony a tengerparton

 Montserrat az Egyesült Királysághoz tartozó sziget a Karib-tenger északkeleti oldalán, ami arról vált híressé, hogy 1995-ben kitört a Soufriere Hills vulkán. A kitörés elpusztította az ovális sziget déli felét, ahova a mai napig nem lehet belépni. A főváros is északra került és új reptért is kellett építeni. 1988-ban a 102 négyzetkilométeres sziget madaras bélyegeket bocsátott ki karácsony alkalmából. A karácsonyi bélyegek gyűjtése egy jelentős témája a bélyeggyűjtésnek, hiszen nagyon sok ország bocsát ki nagyon sokféle karácsonyi bélyegeket. A bélyegblokk öt keleti-karibi dolláros értékére egy Audubon-vészmadár került. Ez a kis termetű, általában 30 centiméteres tengeri madár John James Audubon (1785-1851) amerikai ornitológusról, természettudósról kapta a nevét. Az apró tengeri állatokkal táplálkozó madár tudományos meghatározása nagyon problémás és a mai napig nem tisztázott. A tudósok nem tudták külön fajnak nyilvánítani a rá nagyon hasonlító egyéb vészmadarakat. A bélyegblokk keretében a nagy kolóniákban fészkelő csérféle, a barna noddi látható. Az első bélyegre a 20 centiméter hosszú pettyes billegetőcankó, ami nevét onnan kapta, hogy miközben lépked, farka fel-le mozog. Az Észak-Amerikában költő madár délre vonul télre, egészen Argentína északi feléig. A második bélyegen a kőforgató látható, ami egy rigó méretű parti madár. Nevét onnan kapta, hogy felforgatja a vízparti köveket, kagylókat és az alattuk levő csigákkal, rovarokkal, apró rákokat elfogyasztja. A madár tollazata párzási időszakban lesz rozsdabarna, fekete és fehér. Az Északi-sark vidékén él, innen érkezik délre. Hazánkban nagyon ritkán látható egy-egy példánya. Az utolsó bélyeg a piroslábú szulát ábrázolja. Könnyen felismerhető lábairól, tollazata azonban lehet barna és fekete-fehér. Trópusi madár, ami az Egyenlítő körüli mindegyik óceánon honos. A bélyegek jobb felső sarkában II. Erzsébet brit uralkodó, egyben Montserrat uralkodójának monogramja látható.   

Egy karácsonyi dalról

Szent Ilona szigete az Atlanti-óceán déli felén található, a hozzá legközelebb levő terület az 1868 km-re levő Angola. Mivel az óceán közepén, mindentől messze van, ezért gondolták a britek, hogy Napóleont 1815-ben ide deportálják, aki itt is halt meg 1821-ben. A nagyjából 4600 fős sziget a mai napig az Egyesült Királysághoz tartozik és önálló bélyegkibocsátó. A képen levő, négyzet keretben levő kör alakú karácsonyi bélyegsor 2006-ban jelent meg. A bélyegek alapja a The Twelve Days of Christmas (Karácsony tizenkét napja) című dal, ahol minden naphoz ugyanannyi számú tárgyat, madarat, személyt, mint ajándékot kapcsolnak. A nyomtatásban először 1780-ban megjelenő dalnak több változata van, mára azonban egy 1909-es verzió a legelterjedtebb. A dalban minden versszakhoz hozzákerül egy nap, majd megismétli az előzőket. Az első bélyegen egy fogoly látható egy körtefán, a másodikon pedig egy gerlepár. A harmadikon francia tojókra (French hen) utal a dal, ami a Faverolles csirkefajtát jelentheti. A negyedik bélyegre négy énekesmadár (calling birds) került, amit öt aranygyűrű és hat kotló liba (geese a-laying) követ. A bélyegsor másik érdekessége, hogy a második hat napról szóló rész 2007-ben, egy évvel később jelent meg. Ide klikkelve meghallgathatjátok a teljes dalt. 2014-ben is írtam erről a dalról, akkor egy brit bélyegsoron bemutatva azt. Itt nézhetitek meg.    
 

Mézeskalács történelem

 Az ókor óta ismert a mézeskalácsszerű sütemények készítése, hiszen az ógörögök voltak az elsők, akik ilyen jellegű édességet készítettek. Az eredetileg Kínából származó gyömbér pedig a Selyemút kereskedői hozták Európába, ahol először orvosságként használták és utána lett ismert fűszerként. A középkori Angliában váltak népszerűvé a különféle mintájú mézeskalácsok, amiket vásárokban lehetett kapni. I. Erzsébet 16. századi uralkodása alatt került cukormáz a süteményre, sőt, mivel rajongott ezekért, az udvarában megforduló személyek portréit is ráfestették a süteményekre. Ekkor azonban még nem karácsonyra készültek ezek, hanem bármikor kaphatók voltak: évszaktól függően készültek virág és madár mintájúak. A mézeskalács az elegancia jelképe lett Angliában, majd Amerikában, sőt az aprólékosan megmunkált fadíszítések is a mézeskalács nevet kapták. Magyarországra Németországok keresztül jutott el a mézeskalács és a mézeskalács házikó készítésének szokása. A Grimm fivérek Jancsi és Juliska című meséjének 1812-es megjelenése hamar népszerűvé tette az egyébként a 16. századtól készített ehető házikókat. Mivel sok esetben a cukormáz hóra emlékeztetett, így egyre inkább a téli szezonhoz lett köthető a készítése. A világ legnagyobb mézeskalács háza 2013-ban készült a texasi Bryan városában. A közel 90 ezer főt számláló városban építési engedélyhez kötötték a nagyjából teniszpálya méretű (234 nm), de ehető épület felhúzását. A 35,8 millió kalóriájú épület 4000 mézeskalács téglából épült és a Télapó fogadta benne a látogatókat. Ide klikkelve láthattok róla képet. A képen látható öntapadós karácsonyi bélyegeket 2013-ban bocsátotta ki az Amerikai Posta.

Magyar betlehemek

2011-ben a Magyar Posta karácsonyi bélyegeire két település került, amik betlehemeikről híresek. A kisebb értékű bélyegre a Fejér megyei Nagykarácsony nevű község került. A település Előszállás és Karácsonyszállás összevonásából jött létre 1952-ben, jelenleg is használt nevét 1953-ban kapta. A név onnan ered, hogy az haszonállatokat átvitték a Dunán és egészen karácsonyig legeltették azon a területen. A község híres Mikulásházáról is, ami 1995 óta működik és ahol  2006-ban már 15 ezer látogató fordult meg. Emellett itt van 1992 óta a Magyar Posta alkalmi postahivatala, a Szeretetposta is, ahol különleges karácsonyi bélyegző kerül az alkalmi lapokra advent első vasárnapjától. Bár a község temploma nem olyan régi (1936-ban épült), mégis különleges, mivel a karzat is faragott, a mennyezet is fakazettás, a falakat pedig Takács István (1901-1985) és Patay László (1932-2002) festőművészek munkái díszítik. Itt látható 2000 óta a Magyar Betlehem, ami a legnagyobb kültéri betlehemi az országban. A második bélyegre a Somogy megyei Vörs település Szent Márton temploma került. 1948-ban a helyi lakosok ideiglenesen elbontották a templom oltárát, hogy betlehemet építsenek a helyére. Az eredetileg 1720-ban barokk stílusban épített, de többször átalakított templomban mára egy hatvan négyzetméternél is nagyobb betlehem látható, ami Európa legnagyobbja. Csak természetes anyagokat használnak minden évben a felépítésére: több tucat fenyőt, fagerendát és léceket, sok ládányi mohát, és növényt. A képen látható bélyegek ívszéliek, és a nagykarácsonyi templom felszentelésének 75. évfordulójára állítanak emléket. A bélyegek egyébként különleges technikával készültek, egyes részeit aranyszínű fóliával vonták be. Boldog karácsonyt! 

Karibi karácsony

Saint Lucia egy karibi szigetország, ami 1979-ben vált függetlenné az Egyesült Királyságtól. A 14-szer gazdát cserélt (britek és franciák közt) sziget éghajlata trópusi, sok különleges növénnyel és állatfajjal. A képen levő karácsonyi bélyegsort és a bélyegblokkot a helyi posta bocsátotta ki 1988-ban. A sor négy, karácsonyhoz köthető növényt ábrázol, a blokk pedig ezeket egy csokorban. A 15 centes értékű bélyegre a kutyatejfélékhez tartozó jégvirág került, ami eredetileg Észak-Amerikából származik. A népszerű egynyári dísznövény különleges, fehér szegélyű leveleivel vált népszerűvé. A második bélyegen az angolul karácsonyi gyertyának nevezett Senna alata növényfaj látható. A szennafélékhez tartozó gyógynövény eredetileg Közép-Amerikától Paraguayig honos, de Afrikától Ázsián át Ausztráliáig betelepítették, ahol sokszor kontrollálatlanul elszaporodott. A növényt féregirtóként és gombaölőként termesztik, használják. A virágok sötétedéskor bezáródnak, és csak fényre nyílnak ki újra. A harmadik bélyegre egy rákollóvirágfaj, a Heliconia biconia került, ami a karibi szigetektől Dél-Amerika északi részéig honos. A másfél méteresre megnövő, kolibrik és denevérek által beporzott faj népszerű dísznövény a trópusokon. Az utolsó bélyegre talán a legismertebb karácsonyhoz köthető növény, a mikulásvirág került. Az eredetileg közép-amerikai növényt az 1820-as években kezdték dísznövényként használni az Egyesült Államokban. A 4 méter magasra megnövő cserjét úgy alakították, hogy cserepes növényként szobadekoráció lehessen. Mint az első bélyegen levő faj, ez is a kutyatejfélékhez tartozik. Hazánkban nagyjából száz termelő foglalkozik mikulásvirággal és a Magyarországon megvásárolt virágok 89-90 százaléka hazai növény, de jut belőle exportra is.   

Vonatozzunk Szlovákiában!

Szlovákia közepén, a Gömör-Szepesi-érchegységben található a Feketegarami Erdei Vasút. A 16 kilométeres vonalat 1909-ben adták át a helyi fakitermelés előmozdításáért. Az első világháború alatt hadifoglyokkal hosszabbították meg a vonalat 131 kilométeresre, és annak ellenére, hogy 1927-ben megkezdődött a személyszállítás is, a forgalom folyamatosan csökkent, így a nyolcvanas évek végére majdnem az egész vonalat bezárták. 1992 óta múzeumként működik, tizenkét megállóval. A képen látható bélyegen egy, a prágai ČKD gyárban készült ČHLD mozdony látható. A második bélyeg a lengyel határhoz nagyon közel levő, Újbeszterce mellett található Vychylovkai Erdei Vasútnak állít emléket. Az első világháború alatt, három évig épült az eredetileg 61 kilométeres vasút, amit, mint előző társát is a fakitermelés miatt használtak. Mára nagy részét lezárták, de majdnem négy kilométer megmaradt múzeumvasútnak, ami áthalad a népszerű Kiszucai Skanzenen is. Érdekesség, hogy 270 méteres szintkülönbség van a két állomása között, de visszafordító pályával és a mozdony tolóerejének átirányításával áthidalható ez a magasságkülönbség. A két csodálatos grafikájú bélyeg 2005-ben került kibocsátásra.  

Grönland madarai

Grönland zord időjárásához alkalmazkodtak azok a madárfajok, amik a képen levő, 1988-as grönlandi bélyegsorra kerültek. Grönland a világ legnagyobb szigete és Dániához tartozik, ami miatt kétnyelvű. Hivatalos itt a dán és a grönlandi nyelv, így a bélyegek is kétnyelvűek. Maga a Kalaallit Nunaat annyit tesz: a grönlandiak hazája. A bélyegeken egyébként a madarak latin nevei is olvashatók a másik kettő mellett. A legnagyobb testű sólyom, a 60 centiméter testhosszúságot is elérő északi sólyom került az első bélyegre. Ez a tundrákon és tengerpartokon honos ragadozómadár Kanada északi felétől egészen Szibériáig megtalálható. Több színváltozata is van, a fehértől a barnáig, a tojó pedig nehezebb, mint a hím. Jelenleg nem számít védettnek, mivel hatalmas területen él, viszont pár évtizeden belül minimálisa csökkenhet élőhelye a globális felmelegedés miatt. Bár hangja nem túl szép, a holló az énekesmadarak közé tartozik. Az északi féltekén honos nagytestű madár kétféleképpen szerzi a táplálékát: egyfelől dögevők, amik az elhullott állatok tetemeiből csipegetnek, másfelől vadásznak, főként kisebb emlősökre, rovarokra, de akár madarakra is. A harmadik bélyegre a rétisas került, ami Grönland délnyugati, tengerparti felén honos. (Ezenkívül Európában és Oroszország területén.) Ez a madárfaj nevével ellentétben szereti a nyílt vizeket, ahol kedvére vadászik halra és vízi madarakra, és aminek közelében fészkel. Csúcsragadozó, aminek élettere sajnos folyamatosan változik az emberek miatt. Az utolsó faj az Észak-Amerikában és Észak-Európában honos jeges búvár. Testéhez képest ennek a madárnak van a legkisebb szárnya, így a szárazföldön esetlen, illetve nehezen száll fel, azt is csak vízen. Ennek ellenére több ezer kilométert repül északról délre, majd vissza. Egész életében monogám faj, ami csak párja elvesztésekor kezd új kapcsolatba. Kora májusban rakja le tojásait, elsősorban kisebb szigeteken, mintsem tó-, vagy tengerparton.     

Jégvarázs

Különleges jégszobrokat választott a Brit Posta, amik a 2003-as karácsonyi bélyegsorára kerültek. Az öntapadós bélyegeken Andy Goldsworthy (1956-) képzőművész, fényképész és környezetvédő szobrait látjuk, aki tájspecifikus szobrairól híres. Földet, követ, jeget, fát használ, hogy valami egészen különlegeset hozzon létre. Az emberméretű szobrok nagy része a Skócia délnyugati felén levő Dumfriesshire megyében készültek, a jégfal a japán Kjúsú szigetén, a legnagyobb értékre került bélyegen levő piramisok pedig a kanadai Ellesmere-szigeten az Északi-sarkon. A legelső bélyeg értéke sima belföldi postát jelöl, a második bélyegen levő elsőbbségi postát. A harmadik bélyeggel bárhova Európába lehetett maximum 20 grammig küldeni levelet. Ezt az értékjelölést pár év után megszüntette a Brit Posta, mert sokan nem tudták mire való, így bonyodalmat okozott.  

"Legyen a zene mindenkié!"

A mai napon, december 16-án van Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós és tanár születésének évfordulója, aminek alkalmából választottam a képen látható, 2017-es kisívet. A bélyeget az az évi Kodály Zoltán-emlékév alkalmából került kibocsátásra. A négy bélyeg mellett a keretben egy népi motívumú páva látható, utalva Kodály Fölszállott a páva című művére. (A mű címére klikkelve meghallgatható a kórusmű.) Az eredetileg a Somogy megyei Surdról származó, 1935-ben gyűjtött Röpülj, páva, röpülj című népdalt Kodály négyféleképpen is feldolgozta.  A pávadalok a népdalok egy csoportja, ami a börtönben (gyakran törvénytelenül elítélt) levő jobbágyok és betyárok szenvedéseiről szólnak. A 2017-es emlékév során számos koncertet adtak, több konferenciát szerveztek Kodály életművére alapozva, de kiállítások is nyíltak és több könyvet is megjelentettek Magyarországon és több mint száz külképviseleten. Az általa kifejlesztett és róla elnevezett Kodály-módszer, mint zenepedagógiai eszköz világszerte népszerű, az UNESCO 2016-ban a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. Ezért nem csak műveit játsszák, de pedagógiai munkássága is él Kodálynak. A Magyar Posta korábban két alkalommal bocsátott ki róla bélyeget. A kisívet ifj. Szunyoghy András grafikusművész tervezte. 

Csendes-óceáni császárhalak

1980-as függetlenségéig Új-Hebridák volt a neve Vanuatunak, egy, a Csendes-óceán délnyugati felén található szigetországnak. A képen látható, színes bélyegsor is itt került kibocsátásra 1997-ben. A szigetek körül számos korallzátony található, ahol több ezer halfaj él, mint a képen látható császárhalak is. Az első bélyegen a kékfejű császárhal látható, ami akár 38 centiméter hosszúra is megnő. Az Indiai-óceántól egészen a Csendes-óceán nyugati feléig honos. Gerinctelen élőlényekkel táplálkozik és sekélyebb vízben él. Az 5-7 évet is megélő lángvörös császárhal került a második bélyegre, ami fele akkora, mint az előző faj. Sokkal kisebb területen, Óceánia vizeiben honos. A második sort a citromhéj császárhalnak nevezett, Centropyge flavissima indítja. Az egész hal sárga, itt-ott pedig fehér és kék minták találhatók rajta. A fiatalabb halak oldalán kék folt látható, ami idővel eltűnik. Algaevő, ami lagúnák és zátonyok között érzi jól magát. Mit az összes császárhal, a színváltó császárhal is a sügéralakúak rendjébe tartozik. Ez a 40 centiméterre megnövő, rendkívül színes hal nevét azért kapta, mert teljesen más mintázatú a fiatal egyede, mint a felnőtté. Az akár 14 évig is élő halfaj a víz felszínén párzik, így a megtermékenyített ikrát szétszórják a hullámok, így nagyobb területen tudnak biztonságosan a korallokig süllyedni és életben maradni. Az utolsó bélyegre a bélyegen olvasható nevéhez képest átnevezett Paracentropyge multifasciata került, ami családjának egyetlen faja. Mint a többi császárhal, ez is hermafrodita, azaz nemváltó. Mindegyik nőstény, a dominánsabbak pedig hímmé alakulnak át. Ez a halfaj háremekben él, ahol egy hímhez több nőstény tartozik. Mindegyik faj tartható akváriumban, de szerencsére kiterjedt élőhelyüknek köszönhetően egyik sem veszélyeztetett.

Lennon

A Poplegendák című bélyegsorozat részeként jelent meg az Amerikai Posta 2018-as kibocsátása, amire John Lennon került. Az öntapadós kisív lemezborítóra hasonlít és 16 bélyeg van rajta különböző színárnyalatokban. A poszt apropója, hogy Lennont 1980. december 8-án, azaz negyven éve lőtte le egy őrült rajongója a Central Park nyugati oldalán. A liverpooli énekes minden idők egyik legismertebb zenésze és dalszerzője, a Beatles zenekar egyik tagja volt. A banda 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert tudhatott magáénak. De jöjjön néhány érdekesség róla. Középső neve Winston volt, amit szülei hazafiságból adtak neki Winston Churchill brit miniszterelnök után. Kisgyerekkorától fogva nagynénje, Mimi Smith nevelte, anyja pedig 1958-ban halt meg, amikor egy tanulóvezető elütötte. 1956-ban alapította első bandáját a The Quarryment, amiből 1960-ra a Beatles lett. Paul McCartneyval 1957-ben találkoztak először egy templomi rendezvényen. 1967-ben viselt először „Lennon-szemüveget" a Hogyan nyertem meg a háborút (How I Won the War) című háborús vígjátékban, amiben egy alkalmatlan brit katonát játszott. Egyébként rövidlátó volt, aki utált szemüveget viselni, így ha tehette, akkor kontaktlencsében volt. Második feleségét és alkotótársát Yoko Onót egy londoni galériában ismerte meg 1966-ban. Első hangszere a szájharmonika volt, majd később számos hangszeren játszott. Első feleségétől Cynthiától született fia Julian, Onótól pedig fia Sean. Meggyilkolásának helyszínén egy kör alakú emlékmű látható benne az IMAGINE felirattal, ami egyik legismertebb dalának címe is. A Central Parkban levő egyhektáros terület neve pedig Strawberry Fields a Beatles Strawberry Fields Forever című dala után. A címekre klikkelve meghallgathatjátok a dalokat.    

Omega

 A Magyar Posta pár éve (végre) úgy döntött populárisabb témákhoz is hozzányúl és megérdemelten bocsát ki népszerű dolgokról bélyegeket. Idén augusztusban jelent meg az első, rockklasszikusokat bemutató bélyegblokk, amelyre megérdemelten a legsikeresebb magyar rockzenekar, az Omega került. Ezzel a névvel 1962 szeptemberében debütáltak a Műszaki Egyetem egyik kollégiumában. Bár többször váltakoztak a zenekari tagok, de az alapítók, Benkő László (1943-2020) és Kóbor János (1943-) végig a zenekarral maradtak. Kóbor volt a legendás zenekar énekese, Benkő pedig annak ellenére, hogy több hangszeren játszott, mint billentyűs lett ismert. Az Omega volt az első könnyűzenei banda, ami önálló lemezt adott ki, ők voltak az elsők, akik először használtak füstgépet és lézert a koncertjeiket, nekik volt először Magyarországon koncertfilmje a televízión, elsőként adtak ki kinyitható lemezborítójú lemezt, de a legtöbb lemezt is ők adták el: hazánkban nagyjából 15 millió, de az 1977-es Time Robber című lemezükből egymilliót adtak el csak külföldön. Először jelent meg tőlük itthon cd-jük és dvd-jük, de saját digitális hangstúdiójuk is volt. Egyszóval úttörők voltak sok tekintetben és nagyon menők. 2019-ben még mindig koncerteztek, sajnos a pandémia miatt 2020-as koncertjeik elmaradtak. A képen látható Gyöngyhajú lány leghíresebb és legtöbbet feldolgozott dalukra utal. A grafikát Pállay-Kovács Szilvia készítette. A hanglemez alakú bélyegen pedig a zenekar logója látható. Mivel több tucat klasszikusuk van, nehéz választani egyet közülük,de végül a Gammapolis-ra esett a választás. (A dal címére klikkeljetek.) Az Omega, illetve Benkő volt az első, aki 1973-ban szintetizátort kezdett el használni Magyarországon, ezzel teljesen új hangzást mutatva zenéikben. A Kossuth-díjas zenekar további tagjai voltak: Molnár György, Debreczeni Ferenc, Mihály Tamás (1947-2020; zeneszerző, basszusgitáros, aki Benkő után 3 nappal hunyt el), Presser Gábor, Laux József.    

Bokrok, cserjék

 Fokozottan védett Magyarországon a közönséges csikófark, aminek eredeti élőhelye a Fekete-tenger környéke volt. Nagyon erős hatású anyagokat tartalmaz, így gyógynövény, de ezt a cserjét szigorúan csak orvos által előírt módon lehet fogyasztani, teaként például tilos. (A csikófarkfélék latin neve Ephedra, innen jön az efedrin nevű anyag, ami többek közt az idegrendszerre hat.) Hazánkban inkább a löszös területeken található meg, Budapesten két helyen: a Sas-hegyen és a Gellért-hegyen. A második bélyegre az ezüstös levelű díszkörte került, ami csak a Balkán-félsziget, Törökország és a Krím száraz területein honos. Az alsó sorban az ötbibés galagonya látható, ami általában fekete vagy mélylila színű. A galagonyaféléket főleg szívbetegségekre,  vérkeringési zavarokra használják, teaként. A bélyegre került galagonyafaj nem található meg hazánkban, csak Délkelet-Európában. A legnagyobb értékű bélyegre a zelnice-, vagy zselnicemeggy került, amit 2012-ben az év fájának választottak Magyarországon. Számos népi neve van, többek között a májusfa, gyöngyvirágfa, tyúkszemfa vagy csórmány. A mediterrán térséget leszámítva egész Eurázsiában őshonos, hazánkban az északi hegyvidékeken. Európában termését nem fogyasztják, Szibériában viszont süteménybe is teszik, vagy lekvárnak főzik meg. Mára népszerű kerti faként ismerhetjük, így eredeti élőhelyén kívül Észak-Amerikában is megtalálható. A képen látható bélyegsort 2006-ban bocsátották ki Moldovában. 

Fegyverszünet napjára

November 11-én ünneplik az Egyesült Királyságban (és a Nemzetközösségben), valamint Franciaországban a fegyverszünet napját (az Egyesült Államokban veteránok napja), mivel az első világháborút lezáró compiegne-i fegyverszünetet ekkor írták alá 1918-ban. Az első világháborúban elhunytak, majd a többi háborúban elhunyt brit katona jelképe a pipacs, amit hetekkel később elkezdenek viselni. De miért a pipacs? Több teória is van, hogy miért ezt a virágot választották jelképként. Az egyik szerint a Flandriában meghalt katonák sírjai között virágzó növények közül a pipacs volt a legszembetűnőbb, ami a kiontott vért, majd az újra sarjadó életet jelképezi. Egy másik szerint a Flandriában zajló somme-i csata (és a délebbre levő verduni csata) alatt ez volt az egyetlen virág, ami megmaradt. Erre emlékezik a képen látható brit bélyegblokk is, amin stilizált, szögesdrót szárú pipacsok láthatók. A somme-i csata volt az első világháború egyik leghosszabbik és legtöbb áldozatot követelő összecsapása. Az 1916. július 1. és november 18. közti csatában a britek vesztesége több, mint 360 ezer volt, az első napon majdnem 20 ezer, ami a mai napig az egy napon történő legnagyobb emberveszteségű háborús esemény az Egyesült Királyságban. (A több hónapos csatában közel egymillióan haltak meg.) A pipacsot 1919-től fogva kezdték el népszerűsíteni, a megvásárolt összeg egy részét jótékonysági célokra fordították és fordítják a mai napig. Több évtizede a Brit Királyi Légió (Royal British Legion) nevű jótékonysági szervezet önkéntesei árulják ezeket a szövet vagy műanyag virágokat. A 2006-os bélyegblokk jobboldalán Nagy-Britannia és Észak-Írország jelképei láthatók: felül a brit Tudor-rózsa és a walesi három fehér strucctoll, alul pedig a skót kockás szövet (tartan) valamint az észak-ír Belleek Porcelángyár egyik mintája. A Lest We Forget pedig annyit tesz: Nem feledjük el!     

A textil, mint művészet

Az ipari forradalomnak köszönhetően a textilgyárak tömegével kezdték el gyártani a textíliákat Nagy-Britanniában. Bár sokkal olcsóbb lett a termék, ez viszont a textilfestés minőségének hanyatlását okozta, mivel a kézzel festett mintákat is felváltották a sorozatgyártással festett anyagok. William Morris (1834-1896) brit iparművész, író és költő volt az, aki újra művészeti ággá tette a textilfestészetet. Morris igazi polihisztor volt, akit többek között az újító Arts and Crafts Movement (Művészetek és Kézművesség mozgalom) nevű művészeti szerveződés egyik legjelentősebb tagjaként tartanak számon. Egyik célja az volt, hogy a haldokló textilfestészetet újjáélessze, illetve hogy megtöltse egyedi jelentéstartalommal a textíliákat. Az első bélyegre Morris egyik legismertebb munkája, az 1883-as Epertolvaj (Strawberry Thief) részlete került. Először indigóval kékre festette az anyagot, majd egy-egy részt kifehérített, majd azokat újra színezte pirossal, aztán sárgával, az egymásra nyomtatástól pedig előjött a zöld és a barna. Az Arts and Crafts az 1880-as évektől harminc évek át élte fénykorát, majd a századfordulón egyre népszerűbb szecesszió is elkezdett átvenni belőle. Az F. Steiner and Co. egy olyan vállalat volt, ami minőségi és egyedi textíliákat gyártott. A második bélyegen levő, 1906-os, stilizált tulipánokat ábrázoló textília is ilyen volt. Ekkorra már a középosztály is egyre inkább megengedhette magának a lakberendezés kiváltságát, így hatalmas érdeklődés alakult ki a viszonylag megfizethető, de szép terítőkért, függönyökért, abroszokért. A huszadik században a mintákra úgy hatottak a modernista hatások, mint más képzőművészeti irányzatokra. A cégek gyakran kértek fel neves művészeket, hogy tervezzenek mintákat. A Cresta Silks manufaktúra Paul Nasht (1889-1946), korának kiemelkedő képzőművészét kérte fel, hogy  tervezzen mintákat. Az 1930-as Cseresznyéskert (Cherry Orchard) lett az egyik legnépszerűbb, és ez látható a harmadik bélyegen. A második világháború után a textilfestést újra gépekkel kezdték el végezni, de ez a tervezőket nem tántorította el attól, hogy új mintákkal és módszerekkel kísérletezzenek. A Textra Furnishing Fabrics cég Andrew Fostert (1949-) kérte fel, aki a népszerű Chevron mintával rukkolt elő 1973-ban. Ez látható a legnagyobb értékű bélyegen.     
 

A választás napja

A hatvanas években az Amerikai Posta két választási évben is bocsátott ki választásra buzdító (register and vote, azaz regisztrálj és szavazz) bélyeget. Az 1968-as bélyegről már korábban írtam, erről ide klikkelve olvashattok. Akkor a demokraták jelöltje Hubert Humphrey alelnök volt, a választásokat pedig Richard Nixon korábbi alelnök, a Republikánus Párt jelöltje nyerte. A képen levő bélyeg 1964-ben került kiadásra a 45. elnökválasztás alkalmával. A szavazók Lyndon B. Johnson demokrata elnök és kihívója, Barry Goldwater (1909-1998) arizonai republikánus szenátor közt választhattak. Johnson ekkor közel egy éve volt hivatalban, akit John F. Kennedy elnök meggyilkolását követően iktattak be. 1964-ben Johnson támogatásával elfogadták a polgárjogi törvényt, ami hatalmas népszerűséget hozott neki a fekete szavazók körében is. (Később a vietnami háború miatt népszerűtlenné vált.) Goldwater egy másfajta polgárjogi törvényt támogatott, de pártjában is törésvonalak alakultak ki a konzervatívok és a mérsékeltek között. Johnson hatalmas győzelmet aratott 486 elektori szavazatot szerezve, miközben Goldwater csak 52-t. Érdekesség, hogy a polgárjogi törvény elfogadása ellenére Goldwater csak hat államban győzött: Arizonában, amit korábban is képviselt, illetve öt jelentős fekete lakossággal bíró déli államban. A Republikánus Párt ettől kezdve folyamatosan átalakult, de az egész konzervatív tábornak fel kellett ismernie, hogy meg kell újulniuk. Ez a megújulás Ronald Reagan 1980-as győzelmével csúcsosodott ki. November 3-a a választások napja az Egyesült Államokban. Ma a szavazók Joe Biden korábbi alelnök és a hivatalban levő Donald Trump között választhatnak. A bélyegen az amerikai zászló látható.    
 

Tökvicsori Halloweenre

Ma tartják Halloweent világszerte, ennek egyik legnépszerűbb jelképe pedig a töklámpás. A tökfaragás azonban nemcsak az angolszász kultúrkörben volt népszerű, hanem évszázadokra visszamenőleg Magyarországon is. A tökfaragás egyik első magyar emléke az Árpád-korból származik, amikor Salamon király bár elismerte unokatestvérét, Lászlót uralkodónak, de folyamatosan cselszövésekben vett részt. László király a visegrádi várba záratta Salamont, és hogy éjszaka is figyelni tudják, töklámpásokkal világították meg celláját. A történet szerint a töklámpások fényét a Dunáról is lehetett látni, innen ered a „fénylik, mint Salamon töke" közmondásunk. Persze ez csak egy változata a történetnek. Számos helyen tökvicsorinak hívták a töklámpást, de Luca-napon (december 13.) is faragtak Luca-tököt. Skóciában tarlórépából és takarmányrépából faragtak arcot, amit később felváltott a sütőtök. (A skótok a mai napig büszkék arra, hogy nem tökből faragnak lámpást.) A legtöbb töklámpás pedig az Egyesült Államok északkeleti részét, a New Hampshire államban levő Keene és Laconia városaiban kerültek az utóbbi évtizedben meggyújtásra. Egyik évben 30 ezer töklámpás világított az éjszakában. Sajnos idén ez a több évtizedes hagyomány a koronavírus világjárvány miatt elmarad. A képen látható bélyeget az Osztrák Posta bocsátotta ki 2005-ben Halloweenre. A bélyegre egy töklámpás, a háttérben pedig egy seprűn repülő boszorkány, denevérek és egy bagoly került.

Madarak jótékonyságra

A német jótékonysági bélyegeknek sok évtizedes hagyománya van. Ezeknek a feláras bélyegeknek a felár összege különböző jótékonysági szervezetekhez kerül. A képen levő ívszéli bélyegsort 1998-ban bocsátotta ki a Német Posta és védett madárfajok kerültek rá. Az elsőn a kékes rétihéja látható, ami szinte egész Eurázsiában honos, de egy alfaja Észak-Amerikában is megtalálható. A hegyvidéktől a mediterrán területeken át egészen a sivatagokig különféle élőhelyei vannak. Ragadozó madár, ami a kisemlősöktől a rovarokig többféle állatot megeszik.A második bélyegre hazánk egyik közismert madara, a túzok került, aminek legnagyobb fészkelőhelye Kelet-Magyarországon található. Párzási időszakban a hím felborzolja tollait és táncolt jár a tojónak, ezt hívják dürgésnek. A sebezhető státuszú madár eszmei értéke egymillió forint. A harmadik faj a cigányréce, aminek élőhelye Európa keleti felétől egészek Thaiföldig tart. Rendszeresen költ hazánkban, van, hogy itt is telel és nem vándorol Afrikába. Fokozatosan csökken az élőhelye a második sort indító csíkosfejű nádiposzátának, ami 2011-ig Magyarországon is fészkelő madárfajként volt jelen, de sajnos azóta csak vonuló madárként találkozni vele. Mocsaras és szikes réteken költ, a telet pedig Afrika nyugati felén tölti. Egyedszáma folyamatosan csökken csökkenő élettere miatt. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen a vörösfejű gébics került. Mint más gébicsfajok, elfogott táplálékának (rovarok, főleg sáskák, de akár kisebb madarak) egy részét bokrok tövisein raktározza. 18 centiméter a testhossza, Magyarországon pedig csak május és szeptember között található meg. Ezt követően Közép-Afrikába, a Szaharától délre repül, ahol a telet és a tavasz elejét tölti.  

      
 

A magyar festészet napjára

 Szent Lukács a festők védőszentje, október 18-a pedig a magyar festészet napja. A Magyar Posta sok éven át bocsátott ki festményeket ábrázoló bélyegsorokat. 1967-ben két ilyen sor is kiadásra került, ez volt a második. Az első festményen Fényes Adolf (1867-1945) Testvérek című posztimpresszionista műve látható, ami 1906-ban készült, és jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában látható. Ezt követi Glatz Oszkár (1872-1952) a nagybányai festőiskola egyik kiemelkedő alakjának Birkózók című festménye. A kép 1901-ben, a Balaton partján készül. Ugyancsak a nagybányai művésztelep első generációjának kiemelkedő alakja volt Ferenczy Károly (1862-1917), akinek 1903-as, Október című képe került a harmadik bélyegre. Az olajfestmény a Ferenczy család nagybányai otthonának kertjében készült. Az elsősorban Zebegényhez kötődő Szőnyi István (1894-1960) Asszonyok a vízparton című, 1930-as festménye látható. A második sort Csók István (1865-1961) Keresztpapa reggelije című olajfestménye indítja, amiben keverednek a festészeti műfajok, mint a portré, tájkép és csendélet. A festmény a művész balatonaligai nyaralójában készült. 1930-ban készült Derkovits Gyula (1894-1934) Végzés című alkotása, amin azt a pillanatot örökíti meg, amikor jelentős anyagi tartozásuk miatt feleségével együtt felszólítják, hogy ki fogják lakoltatni otthonukból. A legnagyobb értékű bélyegre pedig Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) egyik legjelentősebb alkotása, az 1900 körül festett Önarcképe került. Bár sokáig azt hitték, hogy a festmény Münchenben készült, de kiderült, hogy Gácson (a mai Szlovákiában), ahol patikusként dolgozott.     

100 éves a NOB

 1894-ben Pierre de Coubertin (1863-1937) francia történész, sportvezető kongresszust hívott össze, hogy újjáélessze az olimpiák hagyományát. Egy Párizsban élő görög írót és üzletembert, Dimítriosz Vikélaszt (1835-1908) kért fel, hogy vezesse a frissen megalapított Nemzetközi Olimpiai Bizottságot NOB), amelynek székhelye a svájci Lausanne lett. A NOB megalapításának 100. évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta a képen látható bélyegsort. Az első bélyegen a legelső, 1896-ban, Athénban átadott érem, valamit a bélyegsor kibocsátása előtti, 1992-es, Barcelonában átadott érem látható. Az ókorban, eredetileg mészkőből épült a Panathinaiko stadion, amit nagyjából 400 évvel később fehér márvánnyal újra burkoltak. A 144 körül átalakított stadion 1896-ban, az olimpiai játékok előtt esett át egy óriási renováláson, aminek köszönhetően 45 ezer férőhelyessé vált és a kilencből négy sportág versenyeinek lett a helyszíne, továbbá a nyitó-, és záróünnepséget is itt tartották. Az épület a mai napig a világ egyetlen fehér márványból felhúzott stadionja. A harmadik bélyegre az olimpiai játékok latin jelszava, a Citus, altius, fortius!, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben! került. Emellett, az olimpiai játékok zászlója, ókori maratoni futók, az olimpiai láng egy olimpiai lánggal futó látható rajta. A legnagyobb értékű bélyegre pedig de Coubertin báró került, aki a NOB második elnöke volt 1896-1925 között.    

Húsevő növények

A délkelet-ázsiai Laoszban adták ki 1995-ben a hivatalosan rovaremésztőknek nevezett növényeket ábrázoló bélyegsort és a hozzá tartozó bélyegblokkot. Nagyjából hétszáz olyan növény létezik, ami valamilyen módon csapdába csalja a rovarokat, hogy aztán enzimjeivel lebontsa azokat. Ez azt jelenti, hogy ezen növények tápláléka a rovar, más energiát nem tudnak kinyerni belőle. Ami közös a fajokban, hogy olyan talajban élnek, ahol kevés a nitrogén. 60 centiméter hosszúságúra is megnő a Nepenthes villosa nevű kancsókafaj, ami Borneó szigetének északkeleti hegyeiben él. Az akár 3000 méter magasan levű dzsungelekben honos növénybe belerepülnek és beleragadnak a rovarok, sőt kisebb emlősök és madarak, amiket aztán lebont. Észak-Amerika keleti partján őshonos a Vénusz légycsapója, ami talán a legismertebb húsevő növény. Ha a rovar rálép a növény tányérjának belső felére, azzal kis érzékelőszőröket aktivál, amiknek hatására becsapódnak a tányérok. Népszerű növény, aminek többfajtáját is nemesítették.50-100 centiméter hosszúságú a sárga kürtvirág, ami ugyancsak az Egyesült Államokban, annak délkeleti felén őshonos. Csapóajtajának belső felén virágszerű mintázatok vannak, a rovar pedig belecsúszik a viasszerű anyaggal és lefelé hajló szőrökkel borított kürtbe. A mellette levő, lila virágú kürtvirág (Sarracenia purpurea) a legelterjedtebb kürtvirágfaj, mivel az Egyesült Államok keleti felétől egész Kanadán át Alaszkáig őshonos. A kürtjébe hulló rovarok egy részét két szúnyogfaj fogyasztja el. Szőnyegszerűen szaporodik a délkelet-ázsiai Nepenthes ampullaria kancsókafa. Más fajokhoz képes alig termel nektárszerű anyagot, és a belsejében levő szőrök sem nőnek sűrűn. Emiatt a kancsóba hulló növényi részeket is megemészti, nem csak rovarokat. A bélyegblokkra a Nepenthes gracilis kancsókafaj került, ami szintén Délkelet-Ázsiában él, de az előző fajokhoz képest maximum 1000 méteres magasságig.  
 

Útszéli látnivalók

 Ha az ember utazik, időnként az út mellett kimagaslik valami szokatlan, érdekes, különleges. Négy ilyen kanadai látványosság került erre a 2009-ben kibocsátott öntapadós bélyegfüzetre. Mr. PG a Brit Kolumbia középkeleti részén fekvő Prince George városának jelképe. Fából van és eredetileg a város fakitermelésére hívta fel a figyelmet. 1960-ban készült, picivel több, mint 8 méter magas, PG fejének kerülete 1,5 méter. Éveken át több városban is előfordult, jelenlegi helyére 1970-ben került. 2020 tavaszán egy fehér zászlót tartott a kezében, amiben piros szív volt, ami a világjárvány miatti közösségi összefogást szimbolizálta. Sokkal északabbra, Kanada legészaknyugatibb territóriuma Yukon, ami hegyeiről, erdőségeiről és aranyáról ismert. Ennek déli részén fekszik egy kevesebb, mint ezer fős település, Watson Lake. Itt látható a Sign Post Forest, azaz Útjelző-erdő. 1942-ben egy munkagép ledöntött néhány útjelzőt, egy katonát pedig megbíztak, hogy helyezze vissza őket. A honvágytól szenvedő közkatona kirakott egy új táblát, amin szülővárosának neve volt. A település 4500 kilométerre volt a kihelyezett táblától. Ettől fogva került egyre több útjelző, rendszámtábla, üdvözlőtábla a területre, ahol mára legalább 80 ezer ilyen tárgy látható. Az Északnyugati területek déli részén, a maga 3,5 ezer fős lakosságával régióközpont Hay River. Alaszkától Grönlandig az északi népek inuksukokat, azaz kőből épült útjelzőket emeltek, de táborhelyre alkalmas helyet, sőt élelemforrást is jelöltek. Ezeket a több méter magas építményt messziről észre lehetett venni. A 2010-es, Vancouverben megrendezett téli olimpiai játékok egyik kabalája is egy embert ábrázoló inuksuk volt. A képen levő szobor Hay River településen látható és 1978-ban emelték a Sarkköri Téli Játékok sporteseményre. Az utolsó bélyegre az albertai Vegreville-ben látható piszanka, azaz ukrán húsvéti tojás került. A városka lakosságának nagy része ukrán, akik 1973 óta piszanka fesztivált is tartanak. Az alumíniumszobor 9 méter hosszú és 2,5 tonna, de ezzel csak a második legnagyobb a világon. A szobor a kanadai ukrán közösség legjelentősebb alkotása.   

Veszélyeztetett hüllők és kétéltűek II.

 Ahogy már több alkalommal is írtam, az ENSZ három központja (New York, Genf, Bécs) is bocsát ki önállóan bélyeget. A bélyegen levő nyelvből (angol, francia, német) lehet tudni ki a kibocsátó. A szervezet sok éven át bocsátott ki veszélyeztetett állat- és növényfajokat bemutató bélyegeket. A képen látható négyestömb 2006-os kiadású és Genfben adták ki. Az első bélyegen a Madagaszkár keleti felén, az Antongil-erdőben őshonos a paradicsompiros süketbéka látható. Mint sok más békafaj, ha veszélyben érzi magát ez is bocsát ki a bőrén keresztül méreganyagot, ami az embernél allergiás reakciót vált ki. A nőstény másfélszer akkora mint a hím, így párzási időszakban a hím lábain tapadókorongszerű képződmény nő ki, hogy ne csússzon le a nőstényről. Mivel dobhártyája színe teljesen beleolvad a bőrszínébe, ezért kapta magyarul a süket jelzőt. A második bélyegre a Szaharától délre megtalálható laposfejű kaméleon került. Testének hossza 35 centiméter így a nagyobb termetű kaméleonfajok közé tartozik. Több alfaja is van, amik kisebb szigeteken élnek. Nagyon keresett a gyűjtők körében, 1977-2011 között 111 ezer példányát adták el, ami miatt élőhelyén veszélyeztetetté vált. Az Amazonas medencéjében él a kutyafejű boa, amit nehéz észrevenni a fák lombjai között. Egész életét a fákon tölti, a talajra nem merészkedik. Főleg azokat a területeket szereti, ahol nagyobb vizes terület is található. Másfél-két méter hosszúra nő, táplálékát pedig lesből ejti el. Az utolsó bélyegen a sávos nyílméregbékát látjuk, ami Costa Ricában őshonos. Érdekessége, hogy fogságban nem termel mérget, így a vadonban táplálékából nyeri ki a toxikus anyagot, ami halálos is lehet. A tudósok a mai napig nem jöttek rá mit eszik, amiből mérgét kinyeri. Mint az előbb említett állatok, ez is az állatkereskedelem miatt vált veszélyeztetetté. Ide klikkelve olvashattok másik négy veszélyeztetett hüllőről. 

Csehszlovák repülők

 A Prága egyik kerületében levő Letov Repülőgépgyárat 1918-ban alapították, hogy az újonnan alakult Csehszlovákiának önálló repülőgép-javító üzeme legyen.  gyártású katonai repülőgépei legyenek. 1922-ben készült el az első saját fejlesztésű repülőjük, és és ekkor kapta a gyár mai nevét is. A Letov mozaikszó, annyit tesz Továrna na letadla, vagyis repülőgépgyár. A negyvenes évek végéig gyártottak saját gépeket (összesen 18-at sorozatgyártásban), majd az ötvenes évektől elsősorban szovjet nyomásra áttértek szovjet és más csehszlovák repülők, többek közt vadászgépek alkatrészeinek gyártásához. Elsősorban szárnyakat és a törzs hátsó részét gyártották és ez így van a mai napig: 2000 óta francia tulajdonban van és Airbus, Embraer és Boeing részegységek készülnek. A képen látható bélyegeket 1967-ben bocsátotta ki a Csehszlovák Posta. Az elsőn az 1958-78 közt gyártott LET L-13 vitorlázó repülő látható, ami a legtöbbet gyártott és legtöbb országban használt vitorlázógép. A következő a négyüléses, egymotoros L-40 Meta Sokol sportrepülő, szintén az ötvenes évekből. A harmadik bélyegre az L-200 Morava került, ami egy könnyű szerkezetű, négyszemélyes gép volt. A Magyar Rendőrség is használt ilyet. A második sort a „dongónak" becézett Z-37 Cmelak indítja, ami egy mezőgazdasági permetező repülő. A Zlín Z-526 Trener Master egy kétüléses repülő volt, amit mint műrepülő vált híressé, ezért van a bélyegen is fejjel lefelé. A Zlín melletti Otrokovicében található a Zlín Aircraft (régebbi nevén Moravan Otrokovice) gyár, amit 1934-ben a cipőiről ismert Bata család alapított. A kezdetektől fogva kisebb gyakorló, mezőgazdasági és műrepüléshez használt repülőket gyártott és gyárt a mai napig. Az utolsó bélyegre egy L-29 Delfín sugárhajtású kiképzőkép került, ami a Magyar Néphadsereg kiképzőgépe is volt. Ezt a Prága melletti Aero Vodochody gyárban tervezték és gyártották. Az 1919-es alapítású üzemben nem csak repülőket, de autókat, teherautókat is gyártottak, mára pedig repülőkhöz részegységek készülnek benne.     

Az oktatás mindenkinek jár

 Oktatást mindenkinek! - olvasható angolul és franciául ezen a kanadai bélyegen 1999-ből. A kibocsátás alkalma a Frontier College nevű, írástudást segítő szervezet megalapításának századik évfordulója volt. Az intézmény azért jött létre, hogy olyan személyeket tanítson meg írni és olvasni, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudtak iskolába járni, vagy lemorzsolódtak. A szervezet számos kanadai városban tart angol és francia nyelvű órákat, gyerekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek, az órák pedig közösségi házakban, börtönökben, farmokon és menhelyeken vannak. Az intézmény jelenlegi nevét 1919-ben kapta (korábban Olvasósátor Szövetség volt), központja pedig Torontóban van. A szervezet állandó vezetősége mellett sok száz önkéntessel működik, akik elsősorban egyetemekről, főiskolákról érkeznek. Az 1800-as évek végén Kanada erdőségei tele voltak olyan fakitermelő táborokkal, ahol a fiatal férfiak, akiknek nagy része frissen érkezett bevándorló volt, nem tudott sem írni, sem olvasni. Alfred Fiztpatrick (1862-1936) presbiteriánus lelkész ötlete volt, hogy ezeknek az embereknek nem jótékonyság, hanem társadalmi igazságosság kell. Bár nagyon szűkös anyagi költségek mellett, de felállított egy olvasósátrat, ahol önkéntesek kezdték el tanítani a belépőket. A tanulóközpontú oktatás a mai napig sikeres és elismert. A képen levő bélyeg ívszéli, amiben vízjel rajzolódik ki.  

Csodálatos váraink

 Nyolc különleges várat mutat be a képen levő kisív, amit 2019-ben bocsátott ki a Magyar Posta. A Mátra keleti felén található a siroki vár, amit először 1320-ban említenek egy oklevélen, de tudvalevő, hogy korábban avarok és szláv törzsek is lakták. Megkülönböztetjük az alsó- és felsővárat, ami azért érdekes, mert a sziklába vájtak folyosókat, szobákat, mintha barlangok lennének. A Heves megyek várat a Veszprém megyei Nagyvázsonyban levő Kinizsi-vár követi. Mátyás király adományozta hős katonájának, Kinizsi Pálnak a várat 1472-ben, innen a vár neve. A látogatható lakótorony is ebben az időben épült. A várat földrengés, majd tűz pusztította, a felújítása csak 1954-ben kezdődött meg. A harmadik bélyegre a legendás egri vár keleti felén levő Gergely-bástya és Hippolyt-kapu került. 1552-ben az egri várnál verték vissza a túlerőben levő törökök hódítását Dobó István várkapitány irányítása alatt. A Baranya megyében levő szigetvári vár is a török idők ellene küzdelem miatt vált legendássá. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány, aki öt évvel később, 34 napon át védte a hatalmas túlerővel (2500 fő az ötvenezer ellen) szemben a várat. Zrínyiék végül kitörtek az égő várból és hősi halált haltak, de a csata végét a törökök fővezére, I. Szulejmán szultán sem érte meg. A második sort a sárospataki Rákóczi-vár indítja, a képen pedig a Lórántffy-szárny és a Vörös-torony látható. A Világörökség részét képező várat a Perényi család birtokolta és tőlük került a Rákócziak kezébe. Az épületegyüttes a magyar reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alkotása. Filippo Scolari, azaz  Ozorai Pipó (1368 körül-1426) országbíró építtette itáliai stílusban rezidenciájának az ozorai várkastélyt, ami a sárospatakit követi. A Tolna megyében levő, teljesen felújított, különleges épületet érdemes meglátogatni, már a belső udvara is lenyűgöző. A visegrádi fellegvár volt a magyar királyok egyik legimpozánsabb épületkomplexuma. IV. Béla építtette a tatárjárást követően, de Mátyás király volt az, aki reneszánsz palotává alakította. A fellegvárból csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra. Az utolsó bélyegen a Bakonyban levő cseszneki vár látható, ami ugyancsak a tatárjárás után épült. A középkori épületnek számos tulajdonosa volt, az 1700-as évektől viszont az Esterházy család tulajdonába került. Barokk kastéllyá alakították, de egy földrengés, majd tűzvész lerombolta az épületegyüttes jelentős részét. Irány kirándulni, látogassátok meg mindegyiket!  

A koronavírusokról

 A koronavírusok emlősökben és madarakban megtalálható víruscsalád, ami ezek elsősorban légúti megbetegedését (de egerekben hepatitiszt) okozza. A vírust először 1931-ben sikerült felfedezni csirkékben, amiknek légzési nehézségeik voltak. A víruscsalád neve pedig az elektronmikroszkópban látottakból származik: a vírusból kiemelkedő nyúlványok együttesen a Nap koronájára emlékeztetnek. Maga a megnevezés először 1968-ban jelent meg a Nature című magazinban. Bár több koronavírus okozta megbetegedés létezik, a három legjelentősebbet említem. Az első a MERS, vagyis a közel-keleti légúti koronavírus, amiről eredetileg azt hitték, hogy denevérekről került át az emberre, de kiderült, hogy a tevék az elsődleges hordozók. (Az valószínűsíthető, hogy korábban egyiptomi denevérekről került át a tevékre.) 2012-ben okozott járványt ez a betegség, ezidáig nagyjából ezer halálos áldozattal. Egy újabb zoonózis, azaz fertőző betegség, ami állatról terjed emberre és a koronavírus okozza a COVID-19. A rövidítésben a „D" a disease (kór) szóra utal, a „19" pedig 2019-re, amikor az első fertőzést megállapították. Bár a denevérekben is megtalálhatók koronavírusok, a kutatók még mindig nem bizonyították 100 százalékosan, hogy denevérektől kapta el az első beteg. (Bár valószínű.) A vírus neve pedig a SARS-CoV-2, azaz új koronavírus lett. Sajnos ez világjárványt okozott, ami most is tart. De mi is az a SARS? Ez is rövidítés, mégpedig a súlyos akut légzőszervi szindrómáé (Severe Acute Respiratory Syndrome), azaz a betegségé. 2002 novemberében regisztrálták az első beteget Kínában, aki a SARS-CoV vírus fertőzését kapta el. Járványt, de nem világjárványt okozott a megbetegedés. Világszerte nagyjából nyolcezren betegedtek meg és 750-en haltak meg, mire 2003 júliusára sikerült a járványt megfékezni. Ez a megbetegedés is cseppfertőzéssel terjedt és tüdőgyulladást okozott. A  képen látható bélyeget 2003-ban bocsátotta ki a kínai posta a SARS-járvány megfékezése alkalmából. Jelenlegi ismereteink szerint egyelőre egyik koronavírusra sincsen ellenszérum vagy gyógymód. Ami bizonyított, hogy a szappanos kézmosás megöli a vírust.  

Nyári olvasnivaló

Jules Verne (1828-1905) francia regényíró talán legnépszerűbb és legismertebb regénye a Nemo kapitány, ami 1870-ben jelent meg. A tudományos-fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása egy Nautilus nevű tengeralattjáró kalandjairól szól, amit a titokzatos, a szárazföldi világtól megcsömörlött Nemo kapitány épített és irányít. Egy hadihajó megpróbálja elkapni a szörnynek tekintett tengeralattjárót, de ez nem sikerül. A csatában két ember a vízbe esik, Nemo pedig elfogja őket, így ők is szembesülnek a vízalatti világ csodáival, rejtelmeivel. Korallerdőben járnak, cápára vadásznak, megtekintik Atlantisz maradványait, a tengerfenéken sétálnak és óriási polippal küzdenek meg. A rendkívül izgalmas regény a kezdetektől fogva lenyűgözte olvasóit, hiszen a tengeralattjáró is egy szinte teljesen új közlekedési eszköz volt és a tengereket sem nagyon tanulmányozták ekkor. Félelmetesnek, végtelennek és ismeretlennek tűnt a hatalmas víztömeg, Verne pedig megpróbálta közelebb hozni mindezt könyvével. A siker nem is maradt el, a népszerűség pedig töretlen maradt. Az első filmváltozat 1907-ben készült George Méliestől, aki több Verne regényt is megfilmesített. Ezt több tucat játékfilm, sorozat, musical, képregény és folytatás követte. Évtizedek óta, évről-évre bocsát ki Ifjúságért címmel bélyeget a Magyar Posta, amik elsősorban felárasak, azaz a plusz érték jótékonysági célokat szolgál. 2019-ben a Posta úgy döntött, hogy az 1954-ben magyarul is megjelent kalandregényt jeleníti meg bélyegblokkon. Az élén színű, színezőre hasonlító blokk képi világa valami vidámat és újat hozott az általában komoly tematikájú és ábrázolású bélyegek közé. Ha a blokk nem tetszene, hátha a regény. Jó olvasást!

Boldog hatodik születésnapot, BélyegTerasz!

Hat évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy elindítom a saját blogom BélyegTerasz néven, amin keresztül bemutathatom a hobbim. Azóta nagyon sok minden történt, de a lelkesedésem töretlen, köszönhetően a több száz követőnek és érdeklődőnek Facebookon. Ezalatt 820 bejegyzés született rengeteg témában, a Föld országainak háromnegyedéből. A mai alkalomra egy 2008-as francia kisívet választottam, amire a „Boldog évfordulót!" van írva franciául. A képen látható karakter Noddy, aki Enid Blyton (1897-1968) brit írónő tollából született. A rendkívül termékeny, több száz mesekönyvet író és nagyjából 600 millió könyvet eladó Blytonnak a 24 könyvet számláló Noddy-sorozattal is hatalmas sikere volt. Ő volt az első író, aki kiválaszthatta könyveinek illusztrátorát a kiadó helyett, és neki köszönhetjük a könyvek borítóján a képeket, amik kedvcsinálásra hivatottak. Az első Noddy-könyv 1949-ben jelent meg, az utolsó, eredeti történet pedig 1963-ban. A könyvek Noddyról, egy életre kelt és otthonából elszökő fabábu kalandjairól szólnak, aki Játékvárosban él. A középső bélyeg két oldalán láthatók a címszereplő legjobb barátai: Teca Maci, aki egy gazdaságot vezet és Fülenagy, egy kerti törpe és manóvarázsló, aki Noddyt Játékvárosba vitte és gondoskodik róla. 1955-ben jelent meg az első televíziós sorozat a könyvek alapján és bár többször átdolgozták, de a népszerűsége töretlen. Magyarországon 2005-ben mutatták be a Noddy kalandjai Játékvárosban című sorozatot, ami 2007-i volt látható. A kisívben látható bélyegek 20 grammos, elsőbbségivel küldött levelekre valók. További jó olvasást kíván a BélyegTerasz!   

Madarak az egészségünkért

Az Új-Zélandi Posta 1959-től fogva bocsátott ki olyan madarakat ábrázoló, feláras bélyeget, ahol a felárat egészségügyi célokra használták fel. A bélyegek önállóan és kisívben is megjelentek, úgy mint a képen levő 1962-es és 1965-ös kibocsátások. Az első bélyegen a zöld testű és piros homlokú kecskepapagáj került. Ennek a madárnak több alfaja van a környező szigetvilágon, néhányról pedig kiderült, hogy önálló fajok. Legfőbb tápláléka gyümölcsökből és magvakból áll, de apró rovarokat is fogyaszt. Sebezhető faj, miután korábbi, egybefüggő élőhelye szétaprózódott, visszatelepítése pedig nem mindig  volt sikeres. Népszerű díszmadárként való tartása is. A mellette levő faj a déli-szigeti nyergesmadár, amit nagyon sokáig azonos fajnak hittek az Északi-szigeten élővel. Ez a 25 centiméter hosszú madárfaj nem túl jó repülő, így számos betelepített faj a kipusztulásig sodorta. Szerencsére több szaporítási programnak köszönhetően úgy tűnik megmenekült a kihalástól. Csőre alatt jellegzetes pirosas bőrfüggelék van, ami könnyen felismerhetővé teszi. Az alsó sorba az 1965-ös sor került, elsőként az új-zélandi nesztorpapagájjal. Magyar nevét latin nevéből a Nestorból kapta, maori neve pedig kaka, ami papagájt jelent. (Ismertebb rokonai a kea és a kakapó.) Elsősorban erdőségekben honos, de parkokban és fás kertekben is megjelenik. Bár nagyobb testű madár (38-44 centiméter hosszú) mégis veszélyeztetett a betelepített hermelinek miatt, amik rátámadnak és tojásaikat is elviszik és a darazsak miatt, amik a nektárt veszik el tőlük. A nesztorpapagáj nem minden évben költ, akár négy év is eltelhet a tojásrakásig. Bizonyos fák nektárjának és magjainak mennyisége is befolyásolja a szaporodásukat. Az utolsó bélyegre az erdős, de akár bokros területeken honos örvös legyezőfarok került. Ahogy neve is elárulja, gyakran tárja szét faroktollait, miközben folyamatosan ágról ágra röpköd. Nem félős, pár méter távolságra odaszáll az emberhez, hogy összefogdossa az ember által felzavart rovarokat. Az előbb említett madarak közül ez az egyetlen, aminek magas és állandó az egyedszáma. Mind a négy madár Új-Zélandon őshonos és mindegyik bélyegre az Új-Zélandon őshonos maori nyelven is ráírták a nevüket. A bélyegen olvasható „D" érték a latin denariusból jön és egy pennyt jelöl. (Ezt 1971-ig alkalmazták az Egyesült Királyságban és a Brit Nemzetközösség országaiban.) A felár a kisebb érték, amivel az egészségügyet támogatták.   

Légitársaság a Csendes-óceánon

Kiribati egy 33 korallszigetből álló ország a Csendes-óceán közepén, ami 1979 óta független. Az apró szigetek összterülete 800 négyzetkilométer, viszont 3,5 millió négyzetkilométeren terülnek el, ami azt jelenti, hogy csak hajóval vagy repülővel lehet országon belül utazni. 21 szigete lakott és pár szigetnek van reptere, így nem meglepő, hogy a kis országnak saját légitársasága is van. A tengerszint-emelkedés miatt a tudósok úgy gondolják Kiribati lesz az első ország, ami eltűnik. Az 1977-ben alapított Air Tungaru volt Kiribati első hivatalos légitársasága, ami 16 belföldi és két külföldi járatot üzemeltetett. Az országban 17 szigetnek van 18 reptere, amelyek közül az egyik az ország fővárosában, Tarawában levő nemzetközi repülőtér. A két külföldi járat úti célja az amerikai Hawaii államban levő Honolulu és a Kiribatitól délre levő Tuvalu fővárosa volt. A képen levő bélyegeket 1982-ben adta ki a Kiribati Posta és az Air Tungaru négy repülőgép-típusát mutatja be a sor. Az elsőn a brit de Havilland repülőgépgyár  DH.144 Heron típusú gépe látható, ami népszerű típus volt különböző szigetországok légiközlekedésében. 2 fős személyzet mellett 14 utast tudott szállítani. A következő bélyegre a 17 fős utasterű Britten-Norman gyár Trislander gépe került, amit 1970-1980 közt gyártottak. A katonai repülőiről híres CASA spanyol repülőgépgyár készítette a 212 Aviocar típust, ami a harmadik képen látható. 26 utast tudott szállítani az egyébként Indonéziába és az Egyesült Államokba legtöbbet eladott repülő. A legnagyobb értékű bélyegen a légitársaság legnagyobb repülőjét, egy Boeing 727-est ábrázolja. Maximum 155 embert tudott szállítani ez a kizárólag nemzetközi utakra szolgáló repülő. Az Air Tungaru 1994-ig üzemelt, szerepét pedig az Air Kiribati vette át. A bélyegek jobb felső sarkában az ország címere látható.   

Egy régi lebélyegzés

A bélyeggyűjtés nagyon sokféle gyűjtési területet ölel fel, így egy rendkívül sokszínű hobbiról van szó. Vannak gyűjtők, akik csak lebélyegzéseket gyűjtenek, azaz olyan bélyegeket, amin látványos bélyegzőlenyomat van. Fontos, a lenyomat minősége, azaz hogy olvasható és tiszta legyen. Vannak, amikor ezeket elkezdik kijavítani, de ez értékcsökkenéshez vezet, sőt hamisításnak is minősülhet. létezik bélyegzéskatalógus, amiben a postabélyegzők típusait gyűjtik össze, használati időtartam, helyszín, alkalmi szöveg vagy egyéb más szempontok szerint. Izgalmas minél kisebb településekről, összeolvadt, azaz mára nem önálló településekről lebélyegzést találni. A trianoni békeszerződés miatt, 1920-tól rengeteg, korábban a Magyar Királysághoz tartozó települést csatoltak a szomszéd országokhoz, így ezek lebélyegzéseit gyűjteni is egy opció. A legkorábbról fennmaradt magyar postabélyegző 1752-es, a helyszínt és a dátumot rendszeresítő, egységes postabélyegzők 1847 óta vannak forgalomban. A képen levő, 10 filléres, hivatalosan rózsakármin színű turul bélyegre 1908. február 13-án került a bélyegző a  Győr-Moson-Sopron megyében levő, a pannonhalmi járásban található Veszprémvarsányban. A korábban Veszprém megyéhez tartozó település 2002-ben, öt másik településsel együtt Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott.  

A tehénantilopról

 

A Szaharától délre, Afrika füves vagy erdős szavannáin él a vörös tehénantilop, aminek nyolc elkülöníthető alfaja van. Ezek a nagy testű, akár 2,5 méteres hosszúságra is megnövő, másfél mázsás állatok csordákban élnek. A homokszínűtől a rozsdabarnáig terjed szőrzetének színe, szarva pedig elérheti a hetven centimétert is, amit a bikák területvédéskor kezdenek használni. Fejlett érzékszervei vannak, így a nappal aktív állat könnyen felfigyel a ragadozók közeledtére. A képen levő négyescsíkot a Mozambiki Posta bocsátotta ki 1991-ben és egy délkelet-afrikai alfajt, a Lichtenstein-tehénantilopot ábrázolja. Ez az átlagban 150 kilós, 1,2 méteres marmagasságú antilop nem csak szavannákon, de ártéri síkságokon is honos. Nevét Martin Lichtenstein (1780-1857) német zoológusról kapta, akit többek közt a Berlini Állatkert alapítójaként ismerhetünk. A csordát a hím vezeti és nem szokott 10 egyednél többől állni. Szarvával jelöli ki területét és termeszvárakra mászik, ahonnan a terepet figyeli. Október és január között van a párzási időszak, amit nyolc hónap vemhességi idő követ. Ez után születik egy borjú amik 2,5 évig is anyukkal maradnak. Az előbb említett képességek esetében ennek az alfajnak nagyon jó a látása, de rossz a szaglása. A képen levő bélyegek a Természetvédelmi Világalappal (WWF) történő együttműködésben jelentek meg, ezért is látható logójuk a bal felső sarokban.    

A legismertebb brit bélyeg

A forgalmi bélyegek nem különleges rendeltetésű, általános bérmentesítésre szolgáló, nagy mennyiségben kibocsátott bélyegek. Az emberek nagy része ezekre a bélyegekre emlékszik leginkább, hiszen sokszor éveken át tömegével vannak jelen. II. Erzsébetet 1952-ben koronázták meg, ekkor került rá uralkodóként bélyegekre. Dorothy Wilding (1893-1976) fényképész fotójából készült a Wilding-sornak nevezett, 1952-1971 között kibocsátott bélyegsor, ami az első forgalmi sor volt Erzsébettel. A hatvanas években a Brit Királyi Posta és a Királyi Pénzverde változtatni akart az uralkodó bélyegeken és érméken levő portréin. 1966-ban, egy nyilvános pályázatot követően, több átalakítás után, II. Erzsébet hagyta jóvá Arnold Machin (1911-1999) brit szobrász 1964-es domborművét, hogy az a következő év júniusában 4d, azaz 4 penny értékkel hivatalosan is megjelenjen. (A királynő kérte, hogy a ruhájának gallérja látszódjon.) 1967-től fogva indult útjára a Machin-sor (ejtsd mejcsin), amin minden idők legtöbbet reprodukált műalkotása látható és ami valószínűleg a legismertebb bélyeg a világon. Ezidáig legalább 320 milliárd Machin-bélyeg került kibocsátásra, amelyek apróbb dolgokban különböznek, de a lényeg ugyanaz: egyszínű bélyeg a királynő oldalportréjával, rajta a koronázáskor viselt gyémánt diadémmal és az értékkel. Az előbb említett különbözőségek lehetnek foszforcsík miatt, helyi motívum (skót, walesi, észak-ír) miatt, fognál levő kihagyás miatt, de a bélyeg a maga egyszerűségében jelképezi az Egyesült Királyságot és II. Erzsébetet. Mára a Machin-bélyegeknek önálló katalógusuk van, hiszen több, mint ötven éve bocsátják ki őket. Három alkalommal került szóba a bélyegkép lecserélése, és bár II. Erzsébet is látta a terveket, mindig ennél maradt. (A pénzérméken 1984-ben lecserélték őket.) A kibocsátás ötvenedik évfordulójára Machinról is megjelent bélyeg két újabb Machin-sorba tartozó bélyeggel. A képen levő bélyegek 1970-1998 közt kerültek kibocsátásra.   

Az autizmus emléknapjára

2008 óta tartják meg az autizmussal élők világnapját, ami az ENSZ hét egészségüggyel kapcsolatos világnapjának egyike. Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, aminek számos különböző formája van, amit spektrumzavarnak hívnak. Az autizmus elsősorban viselkedés mintákban, kommunikációs képességekben és hiányos szociális készségekben mutatkozik meg, de egyéb más módjai is lehetnek. Az ENSZ New York-i központjában bocsátották ki 2012-ben a képen levő bélyegsort, ami egy figyelemfelkeltő kampány része volt. A bélyegeket levő képeket egy pályázat keretében választották ki, ahova autista művészek jelentkezhettek. Kétszáz pályaműből válogatták ki azokat, amik aztán az ENSZ három központjában (New York, Bécs, Genf) jelentek meg. Eközben az ENSZ minden évben más témát választ, ami köré rendezvényeket szervez. 2020-ban a Felnőtté válás időszaka volt a hivatalos téma címe.Ezen felül, 2007 óta viszont az autista büszkeség nemzetközi napja is egy emléknap június 18-án, ami elsősorban az autizmussal élők helyzetének bemutatására helyezi a hangsúlyt. A fő cél, hogy az emberek befogadóbbak legyenek és jobban megértsék autista embertársaikat. Az emléknap színe a kék, így számos középületet festenek meg ezen a napon kékkel, vagy ilyen szalagot tűznek ki magukra az emberek.

Sarolta, a hercegnő

A Karib-tenger délkeleti felén található St. Vincent és a Grenadine-szigetek nevű ország, ami a legnagyobb szigetről és a tőle délre fekvő kisebb szigetcsoportból áll. Az 1979-ben az Egyesült Királyságtól függetlenné vált ország érdekessége, hogy nem csak az egész ország, de a Grenadine-szigetek lakott szigetei önállóan is bocsátanak ki bélyeget.Öt szigetről van szó, melyek között van a képen levő bélyegblokkot kiadó Mayreau is. Az ötből a legkisebb területű, mindösszesen 1,2 négyzetkilométeres szigeten egy közel 300 fős település található, aminek nincs hivatalos neve. A bélyegeladás világszerte jó üzlet, így nem meglepő, hogy Mayreau 2006-ban csatlakozott a kibocsátók közé. A bélyegblokkot Sarolta cambridge-i hercegnő születésének alkalmából adták ki és négy, a brit királyi családot ábrázoló fotó látható rajta. A 2015-ben kiadott blokk első bélyegén II. Erzsébet látható kisbabaként szüleivel, a később VI. Györggyel és Erzsébet királynéval. A második bélyegre pedig II. Erzsébet elsőszülöttjével, Károly herceggel került. Őket követi Károly és Diána hercegné Vilmossal, aki jelenleg második a trónöröklési rend szerint. Végül Vilmos és felesége Katalin hercegné látható Saroltával, akinek egy bátyja és egy öccse van.

Karikatúrák Csehszlovákiából

Adolf Hoffmeister (1902-1973) elképesztő alakja a cseh kulturális életnek: ügyvéd volt, író és költő, díszlettervező és karikaturista, sőt világutazó, aki baloldali nézetei miatt Franciaországba, majd onnan az Egyesült Államokba menekült a második világháború előestéjén. A háború után tért vissza Csehszlovákiába, ahol hazáját képviselte az UNESCO-ban és a Nemzetközi PEN Clubban, sőt Franciaországba akkreditált nagykövet is volt. Számos művészeti ágban jeleskedett, így nem meglepő, hogy a képen levő, 1968-as bélyegek karikatúráival jelentek meg. A Csehszlovák UNESCO Bizottságot hivatott bemutatni a bélyegsor, világszerte ismert művészekkel. Az elsőn az irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway amerikai író látható, akit Karel Capek a huszadik század egyik legjelentősebb cseh írója követ, konkrétan utalva Nehéz a kertész élete című regényére. A sort végül George Bernard Shaw Nobel-díjas brit drámaíró zárja. Az idős Makszim Gorkij orosz író indítja a második sort, majd Pablo Picasso spanyol képzőművész oldalportréját láthatjuk. A sor legkevésbé ismert alakja Yokohama Taikan japán festőművész, aki a világháború előtti időszak egyik legjelentősebb művésze volt. Az utolsó bélyegre a kötéltáncoló Charlie Chaplin brit színész került. Mindegyik bélyeg érdekessége, hogy a Hoffmeisterre utaló AH68 olvasható rajtuk.     

Trianon 100

A Párizs melletti Versailles-ben levő, Nagy-Trianon kastélyban aláírt békeszerződés századik évfordulója alkalmából hét bélyeget látunk, amelyek bélyegzői olyan településeket jelölnek, amik a békeszerződésben foglalt határátszabások miatt már nem Magyarországon vannak. Kosztolányi Dezső (1885-1936) szülővárosa Szabadka, ami Szerbia része, és a vajdasági magyarság egyik kulturális és oktatási központja. A második bélyegzőn Csetnek olvasható, ami Aggtelektől 27 kilométerre északra fekszik, Szlovákiában. Ebben a községben született Madarász Viktor (1830-1917) az egyik legjelentősebb magyar festőművész. Nagyszentmiklós Torontál vármegye része volt, mára Románia nyugati szegletében található. Itt született többek közt Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, és itt találták meg azt a 23 darabból álló, lenyűgöző kincsegyüttest, ami az avar korból származik és ami Bécsben látható. Gömör és Kishont vármegyében volt Dobsina, ami mára ugyancsak szlovákiai kisváros. Leginkább a területén levő jégbarlangjáról híres, ami a Világörökség része. Ugyanebben a megyében volt Jolsva is, ami más felvidéki településekhez hasonlóan bányászati központ volt. Bihardiószeg a magyar határtól öt kilométerre fekszik Romániában. Az 1910-es népszámláláskor a Bihar vármegyei település lakosságának 98 százaléka vallotta magát magyarnak. Az alsó sorban levő Ada is a Vajdaságban található település, ahol Sterbik Árpád (1979-) kézilabdázó, a Fotex Veszprém, a Ciudad Real és a Barcelona kapusa kezdte pályafutását. Mindegyik bélyegző 1889/1898-as, ötkrajcáros bélyegen látható, ami akkoriban egy normál levél feladásának díja volt. Különleges gyűjtési terület a bélyegzők alapján összegyűjteni a magyar és egykori magyar településeket.     

Festmények a postán

A nagy gazdasági világválságot követően a Franklin Roosevelt elnök vezette amerikai kormány a New Deal nevű gazdaságélénkítő politikával kívánta felpörgetni a gazdaságot, munkához juttatni embereket. Bár a program hivatalosan 1933-1939 között tartott, de ezalatt átalakította nem csak a gazdaságot, de a társadalmat és a kormányzati rendszert is. Az Amerikai Pénzügyminisztérium hirdette meg a kétéves Közüzemi Műalkotások Projektet 1934-ben, aminek célja az volt, hogy minél több művész kapjon megbízásokat és újra dolgozhasson. Közel 145 millió dollárt különítettek el középületek (iskolák, könyvtárak, bíróságok) megépítésére és 3750 művésztől 15660 műalkotás készült. Ezt követően egy újabb programot hoztak létre egészen 1943-ig, aminek a célja az új postahivatalok falfestménnyel történő kidíszítése volt. A pályázatban az állt, hogy nagyjából 3,6 m x 1,5 méteres vászonra festett olajképek legyenek, amiket az új posták építési költségének egy százalékából finanszíroznak. Több művészeti projekt is futott párhuzamosan, így ide kapcsolódik a már meglévő postaépületek felújítása és kidíszítése is. Az országot 16 régióra osztották fel, a festmény tervével névtelenül lehetett pályázni, amit egy országos döntő követett. A kép kiválasztása után derült ki a művész neve. A megbízást ekkor kapta meg a festőművész. Realista stílusú, a helyi közösséghez kapcsolódó képet kellett készíteni, a modern, absztrakt műalkotásokat nem ajánlották. Nagyjából 1400 falfestmény készült 1300 városban, amelyek megóvása a posták feladata egészen napjainkig. Az Amerikai Posta 2019-ben adta ki a képen látható öntapadós kisívet, amin öt különböző település postájának festményei láthatók kétszer. A felső sorba egy Arkansas és Oklahoma államból való került, alatta egy Colorado és Új-Mexikó állambeli. A harmadik sorba egy marylandi, majd újra a többi.