Grönland zord időjárásához alkalmazkodtak azok a madárfajok, amik a képen levő, 1988-as grönlandi bélyegsorra kerültek. Grönland a világ legnagyobb szigete és Dániához tartozik, ami miatt kétnyelvű. Hivatalos itt a dán és a grönlandi nyelv, így a bélyegek is kétnyelvűek. Maga a Kalaallit Nunaat annyit tesz: a grönlandiak hazája. A bélyegeken egyébként a madarak latin nevei is olvashatók a másik kettő mellett. A legnagyobb testű sólyom, a 60 centiméter testhosszúságot is elérő északi sólyom került az első bélyegre. Ez a tundrákon és tengerpartokon honos ragadozómadár Kanada északi felétől egészen Szibériáig megtalálható. Több színváltozata is van, a fehértől a barnáig, a tojó pedig nehezebb, mint a hím. Jelenleg nem számít védettnek, mivel hatalmas területen él, viszont pár évtizeden belül minimálisa csökkenhet élőhelye a globális felmelegedés miatt. Bár hangja nem túl szép, a holló az énekesmadarak közé tartozik. Az északi féltekén honos nagytestű madár kétféleképpen szerzi a táplálékát: egyfelől dögevők, amik az elhullott állatok tetemeiből csipegetnek, másfelől vadásznak, főként kisebb emlősökre, rovarokra, de akár madarakra is. A harmadik bélyegre a rétisas került, ami Grönland délnyugati, tengerparti felén honos. (Ezenkívül Európában és Oroszország területén.) Ez a madárfaj nevével ellentétben szereti a nyílt vizeket, ahol kedvére vadászik halra és vízi madarakra, és aminek közelében fészkel. Csúcsragadozó, aminek élettere sajnos folyamatosan változik az emberek miatt. Az utolsó faj az Észak-Amerikában és Észak-Európában honos jeges búvár. Testéhez képest ennek a madárnak van a legkisebb szárnya, így a szárazföldön esetlen, illetve nehezen száll fel, azt is csak vízen. Ennek ellenére több ezer kilométert repül északról délre, majd vissza. Egész életében monogám faj, ami csak párja elvesztésekor kezd új kapcsolatba. Kora májusban rakja le tojásait, elsősorban kisebb szigeteken, mintsem tó-, vagy tengerparton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése