Az ősi bonszai

A bonszai eredetileg japán szó, aminek jelentése lapos tálban nevelt fa. Különleges kertművészet ez, ahol a kis fákat mesterségesen alakítják és formára metszik, hogy aztán párás körülmények között, kiegyenlített hőmérsékletben (elsősorban nem is lakásban) neveljék évtizedek, sőt évszázadokon keresztül. A bonszai gyűjtőszó, amibe beletartozik a Kínában és Vietnamban is jelen levő kertészkedést. A képen látható, 1981-es bélyegeket Kínában adták ki. Eredetileg innen származik a törpefák alakítása, amit penjingnek hívnak. Történelmi forrásból tudható, hogy az 1400 évvel ezelőtti Tang-dinasztiában már ismerték a penjinget, és feltételezések szerint utazó gyógyítók honosították meg ezt. (706-ból származik egy falfestmény, amin egy szolgáló kezében egy tálban törpe gyümölcsfák és kövek vannak.) A penjing három kategóriába sorolható. Az első, ahol a fa vagy fák alakításával azok kerülnek központi szerepbe a cserépben, a második, ahol egy miniatűr tájat alakítanak ki megfelelő kövek segítségével, az egészet pedig víz veszi körül, végül a harmadik, ahol különböző figurák vagy tárgyak (híd) teszik még élethűbbé a fa és kő egységét. Amiben ez különbözik a bonszaitól, hogy itt a fáknak nem kell annyira szabályosoknak lenniük és a kaspó is lehet színes, különböző mintájú vagy alakú. A bélyegek érdekessége, hogy a bal alsó sarokban olvasható a bélyegsor darabjainak száma (6) és külön a sorszáma. Így pontosabban lehet tudni, ha hiányzik a gyűjteményből egy darab, akkor melyik az. Kattintsatok ide, hogy még több gyönyörű penjinget lássatok.

Tűzoltótörténet

Az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására adta ki a Magyar Posta a hazai tűzoltók történetének négy kiemelkedő alakját bemutató kisívet, ami Svindt Ferenc (1950-) bélyegtervező, képzőművész munkája. Az első bélyegre Kőszeghy-Mártony Károly (1783-1848) került, aki hadmérnökként és építőmérnökként megalapozta a magyar földnyomáskutatás (azaz hova építkezzünk, hogy ne dőljön össze az épület) alapjait, illetve a sűrített levegővel működő légzőkészüléket is feltalálta. (Ezt 1829-ben a lőporgázok ellen találta fel, később pedig a tűzoltók és bányászok is használni kezdték.) Ezen felül a gulyáságyú is a találmánya, ami a honvédségnél használt, utánfutószerű mozgókonyha. A következő személy Gróf Széchenyi Ödön (1839-1922), aki az országos tűzoltóság megszervezője volt és akinek köszönhetően létrejött a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Bár először az önkéntes tűzoltóságot támogatta, később a hivatásos legfőbb támogatója lett, így a kettő majdnem ugyanazon a napon jött létre. 1870-től fogva a török tűzoltóság megszervezésén dolgozott, munkájáért a szultántól pasa rangot kapott. A Konstantinápolyban (a mai Isztambul) elhunyt grófnak köszönhetjük többek közt a Budavári Siklót és a Fogaskerekű Vasutat is. A bélyegre az 1900-as párizsi világkiállításon nagy sikert arató, akkoriban a legmodernebbnek számító „Hungária" gőzfecskendő került. Szilvay Kornél (1890-1957) Budapest tűzoltóparancsnoka volt, gépészmérnök és tucatnyi találmány feltalálója, akinek legismertebb munkája egy szárazoltó eljárás és egy poroltó készülék. Az utolsó bélyegre a teljesen magyar fejlesztésű Rába-Heros Aquadux-X 4000 tűzoltófecskendő került. A jelenkor követelményeinek megfelelő, legmodernebb eszközökkel ellátott tűzoltóautóról kiderült, nem a legjobbak. A motor a Volvótól, az utaskabin a Renault-é, a szivattyú és vezérlője a Rosenbaueré, így a „magyar" tűzoltóautó drágább, mint egy nyugat-európai. Magasabb a többi tűzoltókocsinál, így sok helyen nem tudnak garázsba parkolni vele, motorja pedig rosszabb, mint a korábbi Mercedes-tűzoltóautóké. És még sorolhatnám. Mindenesetre a bélyegen jól mutat. Csak a két alsó bélyeg feláras, és viseli az Ifjúságért címet, továbbá a kereten pedig Szent Flórián keresztény mártír, a  tűzoltók védőszentje látható. A legenda szerint az égő ház lángjai elaludtak, amikor imádkozni kezdett, halálának napja május 4-e pedig 1999 óta a tűzoltók világnapja.   

Apróságok

A pókszabásúak osztályába tartoznak a kullancsok, amik ektoparazita élőlények, azaz a bőr felszínén élősködnek.  Ezek a vérszívó állatok világszerte megtalálhatók számos élőlényen. Nem tudni milyen céllal választotta ki 1980-ban a délkelet-afrikai Mozambiki Posta ezt a témát, mindenesetre elég egyedi témájú a képen látható bélyegsor. Vannak kullancsfajok, amik egy, de akár három gazdaegyeden is élősködnek életük során és vannak olyanok is, amik csak egy vagy akár több fajra is specializálódtak. A nagyjából hétszáz faj egy része terjeszt csak betegségeket, többek közt Lyme-kórt. Valójában azonban nem a kullancs, hanem a bélrendszerében levő baktériumok és vírusok okozzák a kórokat. Az első bélyegre egy csak az afrikai és erdei elefántok, valamint a pusztai bóbitásantilopokon élő 3-5 milliméter nagyságú faj került. A második, sokkal színesebb faj elsősorban a keskeny- és szélesszájú orrszarvúkon élősködik. A harmadik faj Afrika déli részén él és kérődzők, többek közt a zsiráfok vérét szívja. Mivel kórterjesztő, veszélyes például a tehenekre, amik ugyancsak kérődző állatok. A második sort egy másik színes Amblyomma faj indítja, ami antilopokon található. Az ötödik bélyegen levő állat valójában a harmadik faj egyede, csak a bélyegkiadáskor számított külön fajnak. A legutolsó állatfaj leginkább a kafferbivalyok testén élősködik és különböző kórokat terjeszt. A kullancsok a talaj felszínén kelnek ki és onnan másznak fel a gazdaegyedekre, és nem a fákról esnek az állatokra és emberekre.. 

A sokszínű erdő

Közép-Európában őshonos az európai vörösfenyő, ami nevét élénkvörös termős virágzatáról kapta. Ez az egyetlen lombhullató fenyőfaj Európában, fája pedig a legkeményebb az európai fenyők között, aminek köszönhetően értékesnek számít. Hazánkban nem nő összefüggő területeken, de megtalálható a Bakonyban, valamint Nyugat-Magyarországon. Számos helyen dísznövényként kapható, több tucat hibrid fajtával. A fenyő után a második bélyegre az európai mogyoró, egy nyírfafélékhez tartozó cserje került. Észak-Skandináviát és az Ibériai-félszigetet leszámítva egész Európában megtalálható.Nem csak termése, de levele miatt is ültetik; az utóbbinak többféle gyógyászati hatása van. A közönséges vadgesztenye látható a harmadik bélyegen, ami a szappanfafélékhez tartozó faj. Érdekesség, hogy a vadgesztenye és a szelídgesztenye nem rokonok, csak hasonlítanak magjai, ezért kapták ugyanazt a nevet. A gyógynövényként is termesztett növény eredetileg Görögországból származik, de világszerte betelepítették dísznövényként. A kökény egy tövises cserje, ami a rózsafélék családjának és a szilvafélék alcsaládjának tagja. Egyik népies neve ekegúzs szétterjedő gyökérzete miatt. Ez is gyógynövény, gyümölcséből pedig lekvár és likőr készül. A képen látható bélyegsort 1979-ben adta ki a Nyugat-Berlini Posta. 1949-1990 között jogilag önállóként, valójában a nyugat-német postaszolgálat alárendeltségeként működött. Azért volt erre szükség, mert Nyugat-Berlin 1955-ig brit, amerikai és francia fennhatóság alatt működött, majd utána is megmaradt a név. Sokszor ugyanazt a bélyeget adták ki, mint Nyugat-Németországban, de volt, hogy teljesen más téma került kiadásra. A képen levő bélyegsor jótékonysági bélyeg, emiatt pedig feláras. (A felár került egy kiválasztott szervezethez.)
 

Az olvasás világnapjára

100 évvel azután, hogy Leopold Bloom azon a bizonyos június 16-án Dublinban kalandokba keveredett, az Ír Posta a képen látható bélyegsort bocsátotta ki. Az első képre Tullio Pericoli (1936-) olasz karikaturista James Joyce-t (1882-1941) ábrázoló rajza került. A hatalmas, ferde könyvespolc előtt álló íróhoz képes eltörpül a sarokban levő William Shakespeare brit drámaíró, költő portréja. A nagyobb értékű bélyegen pedig a dublini születésű író fiatalkori fotója látható. Mindegyik bélyeget fő műve az Ulysses köti össze, ami 1922-ban jelent meg, de akkoriban olyan explicitnek számítottak bizonyos fejezetei, hogy 1936-ig többek közt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban betiltották. A modernista irodalom egyik legbefolyásosabb alkotásáért rengetegen rajonganak a mai napig, mások viszont érthetetlenül állnak a szinte olvashatatlan alkotás előtt. A tudatfolyam stílusában megírt regény alapját az ógörög Odüsszeia adta, ami Odüsszeusz (Ulysses) kalandjait meséli el. Joyce műve ezzel szemben az előbb említett nyári napon játszódik az ír főváros különböző részein. Bloom a modern kori Odüsszeusz, felesége, Molly Bloom Pénelopé, Stephen Dedalus pedig Joyce alteregója, illetve ő Télemakhosz, az ifjú. A regény rajongói több évtizede megtartják Bloomsday nevű ünnepüket június 16-án, sőt, be lehet járni Dublint azon az útvonalon, ahogy Bloom teszi az irodalmi műben. De miért ezt a 2004-es bélyegsort választottam mára? Mert 1966 óta szeptember 8-a az olvasás világnapja. Mindenkinek jó próbálkozást az Ulysseshez! Szombathelyen pedig találni egy Joyce szobrot, de ez egy másik történet lesz.       

Oktatásban az erőnk

„Erő az oktatáson keresztül" olvasható angolul és franciául ezen a kanadai bélyegen, amit 1962-ben adtak ki. A kibocsátás apropója, hogy az említett év az Oktatás Éve volt Kanadában. Azzal a céllal döntöttek ennek megszervezéséről, hogy minél több kanadainak felhívják a figyelmét a továbbtanulásban rejlő lehetőségekben, amikkel aztán hazájukat erősíthetik. A bélyeg közepén egy fiatal pár látható akik előre tekintenek. Körülöttük az oktatás különböző ágainak jelképei láthatók: történelem, állam- és jogtudomány, mérnöki tudományok, fizika, üzleti tudományok (érdekes, hogy ezt az írógép jelképezi), építészet, zene, biológia csillagászat. A jobb oldalra kerültek: politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok, szociológia, szakmák, irodalom, kémia, matematika, közgazdaságtan és pénzügy, tudományos kutatás, pszichológia, antropológia, orvoslás, vizuális művészetek és tervezés, vallástudomány és hadtudományok. Az Oktatás Éve során számos program került megrendezésre. Megtartották a Második Kanadai Oktatási Kongresszust, az első országos tudományos expót, illetve számos egyéb programot könyvtárak, múzeumok, szakképző központok bevonásával. A bélyeg kibocsátásának éve elrejtve, a mikroszkóp alá került.