A tehénantilopról

 

A Szaharától délre, Afrika füves vagy erdős szavannáin él a vörös tehénantilop, aminek nyolc elkülöníthető alfaja van. Ezek a nagy testű, akár 2,5 méteres hosszúságra is megnövő, másfél mázsás állatok csordákban élnek. A homokszínűtől a rozsdabarnáig terjed szőrzetének színe, szarva pedig elérheti a hetven centimétert is, amit a bikák területvédéskor kezdenek használni. Fejlett érzékszervei vannak, így a nappal aktív állat könnyen felfigyel a ragadozók közeledtére. A képen levő négyescsíkot a Mozambiki Posta bocsátotta ki 1991-ben és egy délkelet-afrikai alfajt, a Lichtenstein-tehénantilopot ábrázolja. Ez az átlagban 150 kilós, 1,2 méteres marmagasságú antilop nem csak szavannákon, de ártéri síkságokon is honos. Nevét Martin Lichtenstein (1780-1857) német zoológusról kapta, akit többek közt a Berlini Állatkert alapítójaként ismerhetünk. A csordát a hím vezeti és nem szokott 10 egyednél többől állni. Szarvával jelöli ki területét és termeszvárakra mászik, ahonnan a terepet figyeli. Október és január között van a párzási időszak, amit nyolc hónap vemhességi idő követ. Ez után születik egy borjú amik 2,5 évig is anyukkal maradnak. Az előbb említett képességek esetében ennek az alfajnak nagyon jó a látása, de rossz a szaglása. A képen levő bélyegek a Természetvédelmi Világalappal (WWF) történő együttműködésben jelentek meg, ezért is látható logójuk a bal felső sarokban.    

Apróságok

A pókszabásúak osztályába tartoznak a kullancsok, amik ektoparazita élőlények, azaz a bőr felszínén élősködnek.  Ezek a vérszívó állatok világszerte megtalálhatók számos élőlényen. Nem tudni milyen céllal választotta ki 1980-ban a délkelet-afrikai Mozambiki Posta ezt a témát, mindenesetre elég egyedi témájú a képen látható bélyegsor. Vannak kullancsfajok, amik egy, de akár három gazdaegyeden is élősködnek életük során és vannak olyanok is, amik csak egy vagy akár több fajra is specializálódtak. A nagyjából hétszáz faj egy része terjeszt csak betegségeket, többek közt Lyme-kórt. Valójában azonban nem a kullancs, hanem a bélrendszerében levő baktériumok és vírusok okozzák a kórokat. Az első bélyegre egy csak az afrikai és erdei elefántok, valamint a pusztai bóbitásantilopokon élő 3-5 milliméter nagyságú faj került. A második, sokkal színesebb faj elsősorban a keskeny- és szélesszájú orrszarvúkon élősködik. A harmadik faj Afrika déli részén él és kérődzők, többek közt a zsiráfok vérét szívja. Mivel kórterjesztő, veszélyes például a tehenekre, amik ugyancsak kérődző állatok. A második sort egy másik színes Amblyomma faj indítja, ami antilopokon található. Az ötödik bélyegen levő állat valójában a harmadik faj egyede, csak a bélyegkiadáskor számított külön fajnak. A legutolsó állatfaj leginkább a kafferbivalyok testén élősködik és különböző kórokat terjeszt. A kullancsok a talaj felszínén kelnek ki és onnan másznak fel a gazdaegyedekre, és nem a fákról esnek az állatokra és emberekre..