2018. április 22., vasárnap

Tavaszi virágzás

2005-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta a képen látható öntapadós négyestömböt, amin négy kerti virág látható. A jácint egy növénynemzetség, ami a spárgafélékhez tartozik, neve pedig a görög mitológiából származik. Hüakinthosz (Hyacinthus, Jácint) egy spártai király fia és Zeusz dédunokája, illetve Apollón, a vadászat istenének egyik szeretője. Diszkoszt dobáltak egymásnak, amikor Apollón véletlenül fejbe találta, az pedig belehalt a sérülésekbe. A történet szerint földre hulló véréből ez a növény nőtt ki, a virágok mintája pedig az ai betűket formázzák meg, amik utolsó segélykiáltásai voltak. Volt olyan terület az ókori Görögországban, ahol Hüakinthosz kultusz alakult ki. A hagymás növény a mediterrán térségben őshonos egészen Közép-Ázsiáig. A 18. században annyira népszerű volt Európában, hogy Hollandiában 2000 fajtáját ismerték. Az összes dísznövény jácint a közönséges vagy kerti jácintból származik. A sárga vagy csupros nárcisz látható a jácint mellett. Ez az amarilliszféle eredetileg Nyugat-Európában őshonos, de számos helyre betelepítették. Wales címernövénye, neve pedig ugyancsak mitológiai eredetű. Narkisszosz egy ifjú volt, aki beleszeretett saját arcképébe, de ennek következtében meghalt, helyén pedig sárga virágok nőttek. A narkotikum (bódítószer) szó is innen ered, sőt, mivel a növény szirmai szára (az átadó) felé hajlanak, ezért nem volt illendő vendégségbe vinni. A tulipán szó a perzsa turbán szóból ered, mivel annak alakjára hasonlít. Nagyjából 75 faja van, többek közt a Románia és Szerbia határán levő, Vaskapu-szorosnál növő magyar tulipán. Az írisz vagy nőszirom nemzetségébe több száz faj tartozik, amikből nyolc őshonos hazánkban is. Nevét a szivárvány istennőjének (Írisz) görög megfelelőjéről kapta, sokszínűsége miatt. A fokozottan védett magyar nőszirom látható a húszforintos érmén.   

2018. április 12., csütörtök

Fura egy madár

Az Indiai-óceán közepén van néhány sziget és szigetcsoport, amik Franciaország részét képezik, de van egy, az Antarktiszból kihasított rész is, amit az ország fennhatósága alatt van. Összefoglalva, ezt az 1955-ben létrehozott közigazgatási egységet Francia déli és antarktiszi területeknek (TAAF) hívják, aminek nagyjából kétszáz katona és kutató lakja, viszont önálló bélyegkibocsátók. Egyik szigete a Szent Pál, ami egy majdnem zárt öböllel és több hegycsúccsal (legmagasabb pontja 284 méter) rendelkező 7 négyzetkilométeres, lakatlan sziget. A vulkanikus földet portugálok fedezték fel, de 1893 óta francia terület, ami számos madárfajnak ad otthont. Ilyen a képen látható tengeri madárfaj is: a közepescsőrű cethojsza (Pachyptila salvini), ami latin nevét Osbert Salvin (1835-1898) brit természettudósról kapta. A viharmadárfélékhez tartozó faj egy majdnem 30 centiméter hosszú madár, különleges adottságokkal. Csőre kék, tolla szürke és fehér, 7-9 lemezből álló csőre szélén szűrők vannak, hogy a tengervízből kiszűrje az apró rákokat. Orrlyukai alagútszerűek és felső csőrkávája tövénél vannak. Az orrlyukában van egy sólepárló mirigy, aminél a rengeteg elfogyasztott só csapódik ki, így a madár nem kap sómérgezést. Előgyomra pedig zsírsavakat, pontosabban viaszésztert és trigliceridet termel, ami sok faj számára mérgező, viszont a fiókáknak kiváló tápanyag, hosszabb repülésekkor pedig a felnőtt madarak használják fel. Kolóniákban élnek, és éjszaka is őrzik a telepeiket nagyobb madárfajok támadásai ellen. A közepescsőrű cethojsza egyik alfajának változata él a Szent Pál-szigeten, illetve az Amsterdam-szigeten, és ez látható a 2018-ban kiadott bélyegblokkon is. Annak ellenére, hogy kis területen él, nem számít veszélyeztetett alfajnak.

2018. április 11., szerda

A magyar költészet napjára

Ahogy a bélyegen is olvasható, Janus Pannonius (1434-1472) halálának 500. évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Magyar Posta. A költő a mai Horvátország területén, Csázmán született, aminek régebbi neve Csezmice. Innen magyar neve, a Csezmicei vagy Cesinge János, de latin neve a közismertebb. Ő volt az első név szerint ismert magyar költő és humanista, aki anyai nagybátyjának, Vitéz János nagyváradi püspök védnöksége alatt tanult. Tizenhárom éves korától közel tizenegy éven át élt Itáliában, ahol megismerte az olasz reneszánsz világát. 1458-ban tért haza, hogy a frissen megkoronázott I. Mátyás magyar király nevelője és tanácsadója legyen. Ő volt, aki a fiatal uralkodónak bemutatta az olasz humanizmust. Mivel a nagybácsi, Vitéz János bíboros lett a magyar egyházi élet irányítója, 1459-ben Pannoniust kinevezték Pécs püspökének. Később aztán a király ellen fordultak, annak törökbarát politikája miatt. Mátyás megkegyelmezett nekik, de Pannonius tüdőbetegen tovább menekült, majd ennek következtében halt meg Medveváron, ami ugyancsak a mai Horvátország területén található. Latinul írt verseit áthatja a reneszánsz életérzés, miközben Magyarország is megjelenik verseiben. Ma, a magyar költészet napján az Európa-szerte ismert költőtől választottam verset, ami magyarországi epigrammái közé tartozik.

EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott,
  Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
  Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.

S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
  Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
  Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?

2018. április 7., szombat

Menj szavazni!

Az amerikai választásokon való részvételre buzdít ez az 1968-as bélyeg az Egyesült Államokból. Kaotikus volt az 1968-as év Amerikában: április elején megölték Martin Luther Kinget, az amerikai polgárjogi mozgalom vezéralakját, ami zavargásokhoz vezetett. Rendszeres, a vietnami háborút ellenző tüntetések voltak, amik átterjedtek az egyetemekre is. Lyndon B. Johnson elnök bejelentette, hogy nem indul újra az elnökségért, miután pártjának egy része nem támogatta a háborút. Emiatt a Demokrata Párt az alelnököt, Hubert Humphreyt (1911-1978) indította. Jelölt volt Robert Kennedy New York-i szenátor is, de őt 1968 nyarának elején lelőtték. A Republikánus Párt egy korábbi alelnököt, Richard Nixont (1913-1994) indította az elnökségért, a harmadik jelölt pedig a szegregációpárti Amerikai Függetlenségi Párt jelöltje, George Wallace (1919-1998), Alabama állam kormányzója volt. (1972-ben őt is megpróbálták megölni, de ez nem sikerült. Lebénult és haláláig tolószékbe kényszerült.) Ez volt az első év, ahol a választópolgárokat nem érhette faji diszkrimináció, így rengeteg afroamerikai állampolgár is el mert menni szavazni. A november 5-én lezajlott választást Nixon nyerte, és ami érdekesség, hogy a faji elkülönülést támogató Wallace Florida kivételével öt déli államban is a legtöbb szavazatot kapta. 36 év után pedig ez volt az első év, hogy republikánus jelölt nyert és ez átalakította a kialakult szavazóbázisokat. A képen látható szélkakas az irányt mutatja amerre menni kell szavazni. Április nyolcadikán parlamenti választásokat tart Magyarország, a leadott szavazat pedig minden esetben nagyon fontos. Menjetek szavazni!