Költészet világnapjára

 1999 óta ünneplik a költészet világnapját minden év március 21-én. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) azért ezt a napot választotta, mert ez a tavasz első napja. Két, grafikailag nagyon szép bélyeget választottam ennek alkalmából. Az első bélyeget 1978-ban bocsátotta ki az Amerikai Posta Carl Sandburg (1878-1967) költő születésének századik évfordulója alkalmából. A bélyegre William Arthur Smith (1918-1989) képzőművész, grafikus 1953-as kőnyomata került. A svéd szülőktől származó, de már az Egyesült Államokban született Sandburg a XX. század első felének egyik legjelentősebb amerikai költőjeként tartják számon. Háromszor kapott Pulizter-díjat: kétszer költeményeiért, illetve Abraham Lincoln amerikai elnökről írt életrajzáért. Sandburg költészete elsősorban a Középnyugat iparosodó városairól, a vidéki Amerikáról szólnak. Magyarul Kukoricahántolók címen jelent meg verseskötete, de a Lincoln-életrajz is megjelent 1965-ben. Itt olvasható Sandburg egyik legismertebb verse, a Chicago magyarul. 

A második bélyeg a prágai születésű Rainer Maria Rilke osztrák költőre emlékezik. Halálának ötvenedik évfordulójára, 1976-ban bocsátotta ki az osztrák posta a művészt egy szecessziós fával ábrázoló bélyeget. Az 1875-ös születésű Rilke fiatalon eljutott Münchenbe és Oroszországba, a századfordulón Párizsban telepedett le. Auguste Rodin szobrász titkára lett, annak egyik tanítványát vette feleségül. Az első világháborút is Franciaországban vészelte át, versei 1917-től jelentek meg Magyarországon. 1919-ben költözött Svájcba, ahol egészségügyi okok miatt hosszabb időkre szanatóriumokba költözött. 1926-ban hunyt el leukémiában, a lírai munkásságáról ismert, mára a legnagyobb német nyelvű irodalmárok közé tartozó Rilke. Talán legismertebb magyar verse az 1908-ban írt Archaikus Apolló-torzó, ami önbeteljesedéséről és a művészet hatalmáról szól. 

125 éves a mozi

125 évvel ezelőtt, december 28-án volt az első nyilvános filmvetítés a világon, amit a Lumiere fivérek rendeztek Párizsban. Ennek alkalmából három legendás filmsztárt választottam ki, akik portréi bélyegre kerültek. Az Osztrák Posta szabályainak értelmében élő személyről is lehet bélyeget kibocsátani, így került Christoph Waltz 2010-ben bélyegre. A második bélyeget az Amerikai Posta bocsátotta ki Grace Kellyről 1993-ban, 2020-ban pedig Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékezett a Magyar Posta. Az 1956-os születésű, művészcsaládból származó Waltz népszerű színpadi és televíziós színész volt Németországban és Ausztriában, mielőtt berobbant volna Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című háborús filmjével. A 2009-es alkotásban Hans Landa ezredest játszotta, lenyűgöző alakításáért pedig Oscar-díjat kapott. Ennek alkalmából került a képen látható Osztrákok Hollywoodban című bélyegsorozatba. 2013-ban pedig újra Oscart kapott Tarantino Django elszabadul című filmjéért. Grace Kelly (1929-1982) Hollywood aranykorának egyik legünnepeltebb sztárja volt, aki szépségével elbűvölte a világot. Az ötvenes években futott be olyan filmekkel, mint a Délidő (1952) című western, majd a Mogambo (1953) című kalandfilm, amiért Oscar-díjra  jelölték. Ezt követték a Gyilkosság telefonhívásra és a Hátsó ablak (mindkettő 1954) című Hitchcock-filmek, de ugyanebben az évben nyert Oscar-díjat a Vidéki lány című filmdrámáért. Kelly 1956-ban hozzáment III. Rainer monacói herceghez, élete pedig az újságok címlapjára került. Autóbalesetben hunyt el 52 évesen. A Kossuth-díjas és Nemzet Színésze díjjal kitüntetett Zenthe Ferenc a magyar filmművészet egyik legendás alakja. Pécsen kezdte színészi pályáját, onnan került Győrbe, Debrecenbe, majd Budapestre. 1953-ban debütált a Föltámadott a tenger című filmben, 1954-ben pedig már a 2x2 néha 5 főszerepét játszotta, ami az év egyik legnagyobb sikere lett. Ezt követően évente átlagosan két mozifilmben szerepelt. Szintén hatalmas siker volt az 1964-es Tenkes kapitánya című tévésorozat. 1983-ban a Jób lázadása című háborús filmdráma címszereplője volt, a filmet pedig Oscar-díjra jelölték. Zenthe rengeteg sikere ellenére sokak számára a Szomszédok (1987-1999) sorozat Taki bácsijaként ismert. A legendás színész 2006-ban hunyt el. Éljen a mozi, jó filmezést!  

 

Mézeskalács történelem

 Az ókor óta ismert a mézeskalácsszerű sütemények készítése, hiszen az ógörögök voltak az elsők, akik ilyen jellegű édességet készítettek. Az eredetileg Kínából származó gyömbér pedig a Selyemút kereskedői hozták Európába, ahol először orvosságként használták és utána lett ismert fűszerként. A középkori Angliában váltak népszerűvé a különféle mintájú mézeskalácsok, amiket vásárokban lehetett kapni. I. Erzsébet 16. századi uralkodása alatt került cukormáz a süteményre, sőt, mivel rajongott ezekért, az udvarában megforduló személyek portréit is ráfestették a süteményekre. Ekkor azonban még nem karácsonyra készültek ezek, hanem bármikor kaphatók voltak: évszaktól függően készültek virág és madár mintájúak. A mézeskalács az elegancia jelképe lett Angliában, majd Amerikában, sőt az aprólékosan megmunkált fadíszítések is a mézeskalács nevet kapták. Magyarországra Németországok keresztül jutott el a mézeskalács és a mézeskalács házikó készítésének szokása. A Grimm fivérek Jancsi és Juliska című meséjének 1812-es megjelenése hamar népszerűvé tette az egyébként a 16. századtól készített ehető házikókat. Mivel sok esetben a cukormáz hóra emlékeztetett, így egyre inkább a téli szezonhoz lett köthető a készítése. A világ legnagyobb mézeskalács háza 2013-ban készült a texasi Bryan városában. A közel 90 ezer főt számláló városban építési engedélyhez kötötték a nagyjából teniszpálya méretű (234 nm), de ehető épület felhúzását. A 35,8 millió kalóriájú épület 4000 mézeskalács téglából épült és a Télapó fogadta benne a látogatókat. Ide klikkelve láthattok róla képet. A képen látható öntapadós karácsonyi bélyegeket 2013-ban bocsátotta ki az Amerikai Posta.

Lennon

A Poplegendák című bélyegsorozat részeként jelent meg az Amerikai Posta 2018-as kibocsátása, amire John Lennon került. Az öntapadós kisív lemezborítóra hasonlít és 16 bélyeg van rajta különböző színárnyalatokban. A poszt apropója, hogy Lennont 1980. december 8-án, azaz negyven éve lőtte le egy őrült rajongója a Central Park nyugati oldalán. A liverpooli énekes minden idők egyik legismertebb zenésze és dalszerzője, a Beatles zenekar egyik tagja volt. A banda 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert tudhatott magáénak. De jöjjön néhány érdekesség róla. Középső neve Winston volt, amit szülei hazafiságból adtak neki Winston Churchill brit miniszterelnök után. Kisgyerekkorától fogva nagynénje, Mimi Smith nevelte, anyja pedig 1958-ban halt meg, amikor egy tanulóvezető elütötte. 1956-ban alapította első bandáját a The Quarryment, amiből 1960-ra a Beatles lett. Paul McCartneyval 1957-ben találkoztak először egy templomi rendezvényen. 1967-ben viselt először „Lennon-szemüveget" a Hogyan nyertem meg a háborút (How I Won the War) című háborús vígjátékban, amiben egy alkalmatlan brit katonát játszott. Egyébként rövidlátó volt, aki utált szemüveget viselni, így ha tehette, akkor kontaktlencsében volt. Második feleségét és alkotótársát Yoko Onót egy londoni galériában ismerte meg 1966-ban. Első hangszere a szájharmonika volt, majd később számos hangszeren játszott. Első feleségétől Cynthiától született fia Julian, Onótól pedig fia Sean. Meggyilkolásának helyszínén egy kör alakú emlékmű látható benne az IMAGINE felirattal, ami egyik legismertebb dalának címe is. A Central Parkban levő egyhektáros terület neve pedig Strawberry Fields a Beatles Strawberry Fields Forever című dala után. A címekre klikkelve meghallgathatjátok a dalokat.    

A választás napja

A hatvanas években az Amerikai Posta két választási évben is bocsátott ki választásra buzdító (register and vote, azaz regisztrálj és szavazz) bélyeget. Az 1968-as bélyegről már korábban írtam, erről ide klikkelve olvashattok. Akkor a demokraták jelöltje Hubert Humphrey alelnök volt, a választásokat pedig Richard Nixon korábbi alelnök, a Republikánus Párt jelöltje nyerte. A képen levő bélyeg 1964-ben került kiadásra a 45. elnökválasztás alkalmával. A szavazók Lyndon B. Johnson demokrata elnök és kihívója, Barry Goldwater (1909-1998) arizonai republikánus szenátor közt választhattak. Johnson ekkor közel egy éve volt hivatalban, akit John F. Kennedy elnök meggyilkolását követően iktattak be. 1964-ben Johnson támogatásával elfogadták a polgárjogi törvényt, ami hatalmas népszerűséget hozott neki a fekete szavazók körében is. (Később a vietnami háború miatt népszerűtlenné vált.) Goldwater egy másfajta polgárjogi törvényt támogatott, de pártjában is törésvonalak alakultak ki a konzervatívok és a mérsékeltek között. Johnson hatalmas győzelmet aratott 486 elektori szavazatot szerezve, miközben Goldwater csak 52-t. Érdekesség, hogy a polgárjogi törvény elfogadása ellenére Goldwater csak hat államban győzött: Arizonában, amit korábban is képviselt, illetve öt jelentős fekete lakossággal bíró déli államban. A Republikánus Párt ettől kezdve folyamatosan átalakult, de az egész konzervatív tábornak fel kellett ismernie, hogy meg kell újulniuk. Ez a megújulás Ronald Reagan 1980-as győzelmével csúcsosodott ki. November 3-a a választások napja az Egyesült Államokban. Ma a szavazók Joe Biden korábbi alelnök és a hivatalban levő Donald Trump között választhatnak. A bélyegen az amerikai zászló látható.    
 

Festmények a postán

A nagy gazdasági világválságot követően a Franklin Roosevelt elnök vezette amerikai kormány a New Deal nevű gazdaságélénkítő politikával kívánta felpörgetni a gazdaságot, munkához juttatni embereket. Bár a program hivatalosan 1933-1939 között tartott, de ezalatt átalakította nem csak a gazdaságot, de a társadalmat és a kormányzati rendszert is. Az Amerikai Pénzügyminisztérium hirdette meg a kétéves Közüzemi Műalkotások Projektet 1934-ben, aminek célja az volt, hogy minél több művész kapjon megbízásokat és újra dolgozhasson. Közel 145 millió dollárt különítettek el középületek (iskolák, könyvtárak, bíróságok) megépítésére és 3750 művésztől 15660 műalkotás készült. Ezt követően egy újabb programot hoztak létre egészen 1943-ig, aminek a célja az új postahivatalok falfestménnyel történő kidíszítése volt. A pályázatban az állt, hogy nagyjából 3,6 m x 1,5 méteres vászonra festett olajképek legyenek, amiket az új posták építési költségének egy százalékából finanszíroznak. Több művészeti projekt is futott párhuzamosan, így ide kapcsolódik a már meglévő postaépületek felújítása és kidíszítése is. Az országot 16 régióra osztották fel, a festmény tervével névtelenül lehetett pályázni, amit egy országos döntő követett. A kép kiválasztása után derült ki a művész neve. A megbízást ekkor kapta meg a festőművész. Realista stílusú, a helyi közösséghez kapcsolódó képet kellett készíteni, a modern, absztrakt műalkotásokat nem ajánlották. Nagyjából 1400 falfestmény készült 1300 városban, amelyek megóvása a posták feladata egészen napjainkig. Az Amerikai Posta 2019-ben adta ki a képen látható öntapadós kisívet, amin öt különböző település postájának festményei láthatók kétszer. A felső sorba egy Arkansas és Oklahoma államból való került, alatta egy Colorado és Új-Mexikó állambeli. A harmadik sorba egy marylandi, majd újra a többi. 

Egy messzi, messzi galaxisban

1977-ben mutatták be a Csillagok háborúja: Egy új remény című filmet, ami pár héttel később minden korábbi nézettségi rekordot megdöntött és a filmtörténet, sőt a popkultúra egyik meghatározó filmjévé vált. Harminc évvel később az Amerikai Posta a megjelenés alkalmára bocsátotta ki a képen látható, öntapadós kisívet, amin tizenöt, 41 centes bélyeg látható. A bélyegeket Drew Struzan (1947-) tervezte, aki 150 filmnek, többek közt a Csillagok háborúja, a Remény rabjai, a Szárnyas fejvadász és az Indiana Jones filmek posztereit tervezte. A bélyegekre a legismertebb karakterek és űrhajók kerültek. Legfelül Darth Vader, a Csillagok háborúja történet egyik központi figurája, az egyik legkarakteresebb főgonosz látható, mellette pedig a Millennium Falcon nevű teherhajó, ami Han Solo űrhajója. A második sorban a Galaktikus Birodalom császára, Palpatine látható, aki legfőbb gonosz, aki minden erőt és hatalmat birtokolni akar. Középre Obi-Wan Kenobi jedi lovag és korábbi tanítványa, Anakin Skywalker (a későbbi Darth Vader) küzdelme került. A jobb szélen pedig Luke Skywalker, a filmsorozat egyik főhőse tekint a két napjáról híres Tatuin bolygón a messzeségbe. Palpatine alatt Leia hercegnő, Luke féltestvére, a Lázadók Szövetségének vezetője, a történet hősnője nézi R2-D2-t, az asztrodroid robotot. Mellettük az emberi külsővel megáldott C-3PO áll, aki beszélő robotként az egyik legszórakoztatóbb karakter. Padmé Amidala, Luke és Leia anyja, Naboo bolygó királynője látható a jobb oldalon, mellette pedig a legendás Obi-Wan Kenobi. Az utolsó előtti sorba Boba Fett, a fejvadász látható, aki bár minimális szerepet kapott először, de kultikus figurává nőtte ki magát. Negatív karakter, úgy mint a mellette levő Darth Maul is, akinek egyik célja, hogy megölje a jedikek. Han Solo az úrcsempész, Leia későbbi férje és hűséges társa Csubakka kerültek az oldalsó bélyegre. Az alsó sorban a lázadók legendás űrrepülője, az X-Wing látható, középen a bölcs Yoda, aki Luke mestere lesz, illetve a birodalmi rohamosztagosok, akik a Galaktikus Birodalom legismertebb elitalakulata.   

Sportos szlávok

1862-ben két prágai férfi úgy döntött, sport-, pontosabban tornaegyesületet hoz létre az ép testben ép lélek közmondásra építve. A csehül sólymot jelentő Sokol-nak, nevezték el, ahol a tagok nemcsak sportoltak, hanem oktatáson is részt vehettek, közösségépítő programokat szervezhettek, így nem csak testüket erősíthették, de tudásukat is bővíthették. Az egyesület hamarosan mozgalommá vált és más szláv országokban is népszerű lett. Lengyelországban, Szerbiában, Ukrajnában, Oroszországban is hatalmas tömegeket vonzott az először csak férfiakat, később nőket is tagjukká fogadó szervezet. Bár az elejétől fogva elhatárolták magukat a szervezők a politikától, a Sokol a pánszlávizmus nacionalista eszméjének egyik melegágya lett. Ennek ellenére a bármilyen korú személyt befogadó közösség népszerűsége töretlen maradt. 1882-ben rendeztek először sok száz, majd több ezer fős tornafesztiválokat, amiket sletnek hívnak. 1912-ben tartották az első nemzetközi tornafesztivált, a harmincas évek végére pedig már 350 ezer tagot számlált a mozgalom. A Német Birodalom által elfoglalt területeken a játékokat betiltották, de a kommunizmus évei alatt sem nézték jó szemmel azokat. A kilencvenes években alakult újra a szervezet, de ekkorra már az Egyesült Államok és Kanada szláv lakossága körében is népszerű volt. Újra rendeztek tornafesztivált, 2000-ben 23 ezer résztvevővel. 2016-ben 26. alkalommal rendezték meg a Sokol USA eseményt, két évre rá pedig Prágában voltak játékok. A képen látható bélyegek közül az elsőt a St. Louis-ban alapított első amerikai Sokol századik évfordulójára bocsátotta ki az Amerikai Posta 1965-ben. A következő bélyegeket 1938-ban adta ki a Csehszlovák Posta a X. téli Sokol játékok alkalmával. Mindegyiken a vándorsólyom látható egy havas faágon.   

A filmvászon legendái

Ma kerülnek átadásra 92. alkalommal az Oscar-díjak, ennek alkalmából pedig két filmcsillagról készült bélyeget választottam. Paul Newman magyar apa és lengyel anya gyermekeként született Clevelandben 1925-ben. A második világháború katonai szolgálata után iratkozott be az egyik legnívósabb színitanodába, ahonnan egyenes út vezetett a Broadway színpadaira. Első nagyobb sikerét az Ifjúság édes madara című darabban érte el, amelyet később filmen is eljátszott. Első filmszerepe 1954-ben volt, és sikert sikerre halmozott. A rendkívül jóképű, atletikus, kék szemű Newmant generációja egyik legjobbjának kiáltották ki. 1958-2003 között tízszer jelölték Oscar-díjra, többek közt a Macska a forró bádogtetőn (1958), Hud (1963), Bilincs és mosoly (1967), A kárhozat útja (2002), de csak egyszer kapta meg a díjat, a Pénz színe (1986) című filmért. Egy évvel korábban életműdíjban részesült, 1994-ben pedig Jean Hersholt Humanitárius-díjat kapott. Newman élete során 220 millió dollárt fordított jótékonysági célokra. A magyar Bátor Tábor programok is az általa alapított gyermekrehabilitációs táborok mintájára jött létre, de oktatási, polgárjogi és környezetvédelmi alapokat is támogatott. A 2008-ban elhunyt színészlegendáról születésének 90. évfordulójára bocsátott ki öntapadós bélyeget az Amerikai Posta. 2016-ban adták ki a harmincas évek legsikeresebb gyermeksztárjáról, Shirley Temple-ről az öntapadós bélyeget. 1928-ban született és már három évesen filmben játszott, egy évre rá pedig hatalmas sikert ért el a Ragyogó szemek című filmmel. A nagy világválság éveiben a göndör fürtös kislány énekes-táncos filmjeit imádták az emberek, hiszen elfeledtették velük a mindennapok komorságát. 1935-1938 között az ő filmjei hozták a legtöbb bevételt és méltán vált világhírűvé. Sikereinek köszönhetően 1935-ben ifjúsági Oscar-díjat kapott. (Évtizedek óta nem osztanak ki ilyen díjat.) A negyvenes évekre azonban nem tudta hozni sikereit, így 22 évesen visszavonult. Üzletasszonyként tevékenykedett, majd politikus lett. Az ENSZ-ben dolgozott, majd Ghána és Csehszlovákia nagykövetévé, de a hetvenes évek közepén a Fehér Ház protokollfőnöke is volt. Temple élete során tucatnyi rangos kitüntetésben részesült, és a mai napig népszerűek filmjei. 2014-ben hunyt el.

Coca-Cola karácsony

1931-ben döntött úgy a The Coca-Cola Company nevű amerikai cég, hogy fel kellene turbózni a karácsonyi eladásaikat egy barátságos, élethű Santa Claus figurával, akinek köze van a legnépszerűbb termékükhöz, a Coca-Colához. Haddon Sundblom (1899-1976) reklámgrafikust kérték fel, hogy tervezzen szerethető Santa Claus figurákat. A húszas évektől fogva készített ilyen képeket, amiket egy karácsonyi vers inspirált. A joviális, kedves, pirospozsgás öregemberről készült olajfestmények nagyon tetszettek az üdítőitalgyártó reklámosztályának, így ezeket a képeket kezdték el használni karácsonyi reklámjaiknál, először a Saturday Evening Post újságban. 2018-ban az Amerikai Posta ezeket a képeket használta fel karácsonyi bélyegeihez úgy, hogy magát az italt levágták a bélyegről. A négy öntapadós bélyegen levő képeket a Coca-Cola gyár a negyvenes évektől a hatvanas évek elejéig használta, és olyannyira népszerűek lettek, hogy ezek alakították ki a modern Santa Claus, de akár Télapó vagy Mikulás képét. Az eredeti olajfestmények a Louvre-tól a világ számos jelentős múzeumában megfordultak, mára pedig a popkultúra kikerülhetetlen részei. A bélyegeket húszdarabos bélyegfüzetben lehetett megvásárolni, a bélyegek értéke pedig 50 cent.

Botrányos karácsony

A hatvanas évek elejétől fogva bocsát ki az Amerikai Posta karácsonyi bélyeget, 1965-ben pedig úgy döntöttek, legyen vallási témájú a bélyeg. A washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria választotta ki a győztest, aki Lucille Gloria Chabot (1908-2005) lett egy Gábriel arkangyalt ábrázoló szélkakas festménnyel. Az 1840-ben gyártott szélkakas a massachusettsi Newburyport metodista templomának csúcsán állt, innen került múzeumba, 2018-ban pedig felavatták a másolatát. A Posta 1,2 milliárd példányszámban nyomtatta ki a bélyeget és egy mára szellemvárossá vált településen, az arizonai Silver Bells-ben mutatta be. (Persze a településnek semmi köze a karácsonyhoz, nevét az ezüstbányászatról kapta.) A bélyeg miatt többen felháborodtak, újságcikkeket jelentettek meg, sőt leveleket írtak a postaügyi miniszternek, mivel szerintük az angyal túl nőies volt. Többen Gabriella arkangyalnak kezdték csúfolni a bélyeget, a miniszter pedig egy vallásügyi szakértőt  küldött a helyszínre. Távcsővel vizsgálták meg a szélkakast és kiderült, tényleg nőies formája van a vaslapokból összerakott tárgynak. Ennek ellenére a Posta nem vonta vissza a bélyeget, a botrány pedig elült. Később aztán Chabot angyala számos egyéb múzeumi terméken is megjelent.

Különleges alkalmakra

Az Amerikai Posta minden korábbi szabályt felrúgva 1987-ben úgy döntött, nem csak országos jelentőségű témákra reflektálva adnak ki bélyegeket, hanem személyesebb hangvételű alkalmakra is. Persze ez így nem teljesen igaz, mert ekkor már több éve létezett a minden évben kiadott, LOVE feliratú bélyeg, de itt konkrétan egyes alkalmakra adtak ki bélyeget. A képen levő üdvözlőbélyegsor 1988-ban jelent meg bélyegfüzetként. Két sorban három-három bélyeg került kiadásra, a képen levő párosításokban. A színes bélyegeken a Boldog születésnapot!, Legjobbakat!, Rád gondolok! és Szeretlek! feliratok olvashatók. 

50 éves a Szezám utca

50 éve, november 10-én mutatták be a PBS közszolgálati tévécsatornán minden idők egyik legsikeresebb gyerekműsorát, a Szezám utcát. Ez az első gyerekeknek szánt nevelési műsor, amit tanterv alapján forgatnak, folyamatosan figyelve a társadalom alakulását. Joan Ganz Cooney (1929-) producer és Lloyd Morrisett (1929-) pszichológus hozták létre a sorozatot és a Sesame Workshop nevű alapítványt, ami a sorozatot és az ehhez tartozó összes terméket gyártja. A bábokat és élőszereplőket, valamint animációt felvonultató epizódokban nem csak színészek, írók és televíziós dolgozók, de oktatási szakemberek, szociológusok, pszichológusok is részt vesznek. A képen látható öntapadós bélyegblokkot az Amerikai Posta bocsátotta ki a Szezám utca 50 évfordulójára. A képen állandó szereplői, Jim Henson Muppetjeitől kölcsönzött állandó karakterek láthatók. A Nagymadár (Big Bird) talán a legismertebb a maga 2,5 méteres termetével. Neki önálló csillaga van a hollywoodi Hírességek sétányán. Mellette a két lakótárs, Bert és Ernie láthatók, valamint a rendkívül népszerű Süti szörny (Cookie Monster). Az ismertebbek közé tartozik még a második sor közepén levő Gróf Von gróf (Count van Count), a barátságos vámpír, és a kukában élő Morcos Oszkár (Oscar the Grouch). Nem maradhat ki a felsorolásból Elmo, aki az utolsó sorban kapott helyet. Minden epizód vele fejeződik be, őt direkt a 12-36 hónap közötti gyerekek szórakoztatására találták ki. Elmo karakterének külön filmjei vannak és több nem gyerekeknek szánt tévésorozatban és filmben is feltűnt már. Jelenleg több, mint 140 országban fut a Szezám utca, világszerte 120 millió nézője van és 2018-ig 86 millió amerikai nézte gyerekként.   

Minden nap egy alma

Az Egyesült Államok északnyugati felén levő Washington állam az ország legnagyobb almatermesztője. 1826-ból származik az első feljegyzés almatermesztésre vonatkozóan, mára pedig öt különböző almatermő vidéket különböztetnek meg, melyek közül kiemelkedik a legnagyobb, a Yakima-völgy. Évente 2,5 millió tonna alma terem Washingtonban, amivel a mezőgazdasági termények közül a legjelentősebb, sőt az Egyesült Államokban fogyasztott 10 almából hat innen származik. A közel 71 ezer hektáron termelt, kézzel és nem géppel szedett (évi 35-45 ezer ember szedi az almát) gyümölcsöt hatvan országba exportálják. A képen látható ívsarki négyestömböt Yakimában, az almatermesztés fővárosában bocsátotta ki először az Amerikai Posta. Négy, az itt termő almafajták közül válogat az öntapadós sor. Felül a Northern Spy fajta látható, ami késő októbertől november elejéig terem. Igazi téli alma, ami tavaszig is kitart ha hűvös van. Mellette a Magyarországon is népszerű, sárga Golden Delicious látható, ami 10 százalékát adja a washingtoni almatermésnek. Az egyik legismertebb fajta a zöld Granny Smith, amit egy ausztrál nő, Maria Ann Smith fedezett fel. Ez az állam almatermésének 12 százalékát adja, és tucatnyi más fajtát ennek és más fajtáknak a keresztezéséből hoztak létre. A negyedik bélyegen levő, eredetileg az ország északkeleti feléből származó piros Baldwin volt a legnépszerűbb amerikai fajta, de ez a pozíció mára a Red Deliciousé. (Washington almatermésének 34 százaléka a Red Delicious.) A bélyegek 2013-ban jelentek meg.   

Indián táncok

A legtöbb kultúrában a tánc az egyik legfontosabb eleme a közösségnek. 1996-ban az Amerikai Posta indián táncokat bemutató ívet bocsátott ki. Az 1920-as évekre a táncokat, mint az indián őslakosok identitásának egyik fontos elemét, betiltották, így csak titokban szervezhettek táncos eseményeket. Az első bélyegre a rendkívül gyors tempójú, pörgős Fancy Dance nevű tánc került. A húszas években két oklahomai ponka fiú találta ki a táncot, ami azonnal hatalmas sikert aratott, így rövidesen más törzseknél is elkezdték táncolni. A tánc neve a rengeteg díszes kiegészítőre utal, amiben a fellépő mozog. A harmincas évekre már szabadon lehetett indián fesztiválokat (pow wow) tartani, sőt versenyeket is elkezdtek szervezni, amik a mai napig népszerűek. Az Új-Mexikó és Arizona területén élő pueblo törzsek tánca a lepketánc, ami egyben fohászkodás esőért, bőséges termésért, egészségért és hosszú életért. A pueblo indiánokhoz tartozó hopi törzsben a lepke/pillangó jelentős szimbólum, ami tárgyaikon is megjelenik. Ez jelenik meg a második bélyegen. A harmadikon levő hagyományos tánc sem köthető egy törzshöz. A férfiaknál a tánc a bátorságot és vadászatot testesíti meg, a nőknél a kecsességet, szépséget és kapcsolatukat az anyafölddel. Az északnyugati, óceánparti törzseknél volt hagyomány a hollótánc, ahol a táncos hollófej alakú famaszkot viselt és a holló mozdulatait utánozta. A hollót szent állatként tisztelték, a hagyomány szerint pedig a maszk viselője átvette a holló lelkét. A Holló klánjának tiszteletére táncolták, a maszk csőre pedig mozgott, így a madár hangját is tudták utánozni. Az utolsó bélyegre a karikatánc került, ami a harmadik, nem egy törzshöz köthető tánc. A bélyegen levő öt tánc közül ez a legösszetettebb, mivel úgy kellett mozogniuk, hogy az 1-40 közti karika mozgásban legyen. A tánc történetmesélés, ahol a karika az élet véget nem érő körforgását szimbolizálja, a karikákkal pedig különféle állatokat, természeti elemeket, évszakokat imitálnak. A tánc a mai napig népszerű, 1991-ben világbajnokságot is tartottak belőle.

Felhők

Mindenki ismeri a felhőképződést az iskolából, de azt már kevesen tudják, hogy Luke Howard, egy brit vegyész és amatőr meteorológus nevezte el a felhőket 1803-ban. A cirrus hajtincset jelent, a stratus rétegest, a cumulus rakást, a nimbus esőt. 10 felhőfajt (számos alfajjal) különböztet meg a Meteorológiai Világszervezet, mely az először 1896-ban megjelent Nemzetközi Felhőatlaszra támaszkodik. A felhők osztályozhatok légköri elhelyezkedésük (magasságuk) és alakjuk szerint. A 2004-ben megjelent, öntapadós amerikai bélyegek a legmagasabban levő felhőktől a földet érőig mutatja be a fajtákat. A cirrus felhők tengerszint felett 5-14 km között alakulnak ki, az első sor középső bélyegére pedig cirrocumulus, azaz bárányfelhő került. A sor végét egy üllős zivatarfelhő zárja. A második sort egy középmagasságú gomolyfelhő, párnafelhő indítja. Ezt egy lepelfelhő követi, majd három különböző formájú gomolyfelhő. 2500 méter alatt képződik a harmadik sort indító vattafelhő, majd egy ködhöz hasonlító, alacsonyan levő rétegfelhő. Két gomolyfelhő került középre, amit egy esőrétegfelhő kellene kövessen. Ezek viszont nagy kiterjedésű, szürke felhők, amiknek nincs különleges alakjuk, így nem került a többi közé. A sort a függőleges alakú zivatarfelhő tárja, amiből tornádó alakult ki. A bélyegek hátulján mindegyik felhőről kis leírás olvasható.

Botrányos anyák napja

1934-ben egy nőszervezet felkérte a bélyeggyűjtő Franklin Roosevelt elnököt, hogy az Amerikai Posta adjon ki egy anyák napi bélyeget, és egy James McNeill Whistler (1834-1903) festőművész születésének századik évfordulóját megörökítendőt. A lelkes Roosevelt kitalálta, hogy a kettőt kombinálni lehetne és csinált egy bélyegvázlatot. Whistler Kompozíció szürkében és feketében 1. című festménye jutott az eszébe, melynek ismertebb neve a Whistler anyja. Az 1871-es festmény ekkorra az egyik legismertebb amerikai műalkotás volt, világszerte ismerték. Roosevelt úgy döntött, hogy az eredeti festményen levő faliképet és függönyt lehagyják a bélyegről, annak a helyére kerül a vázányi szegfű, valamint az „amerikai anyák emlékére és tiszteletére, három cent" felirat. A bélyeg a változtatásokkal megjelent és az amerikai művészvilág azonnal felháborodott, a bélyeget botrányosnak találták. Szerintük jogtalanul alakítottak át egy műalkotást, amivel tönkretették annak eredeti mondanivalóját, petíciójukat a bélyeg visszavonására vonatkozóan a postaügyi miniszternek is elküldték. A tiltakozást Alfred Barr, a New York-i Modern Művészeti Múzeum igazgatója vezette, aki próbálta megvédeni az eredeti képet a kontárkodástól. A bélyeg a tiltakozások ellenére maradt, ugyanis az embereknek tetszett. Ha valaki az eredeti alkotást szeretné látni, annak a párizsi Musée d'Orsay-be kell mennie. Egy további érdekesség: az amerikai anyák napja május második vasárnapján van.   

Scooby-Doo

Ha van híres kutya, amit animációs filmből ismerünk, az Scooby-Doo. A Hanna-Barbera rajzfilm stúdióban készült el a Scooby-Doo, hol vagy? (Scooby-Doo, Where are You!) című sorozat, amit 1969-ben mutattak be és itt ismerte meg a nagyközönség a fajtáját tekintve dán dogot. A sorozat négy tinédzser (magyar neveiken Fred, Diána, Vilma és Bozont, aki a kutya tulajdonosa) és kutyájuk kalandjairól szól, akik különféle rejtélyeket oldalnak meg. Scooby-Doo nevét Frank Sinatra Strangers in the Night című klasszikusának egyik jelentés nélküli sora ihlette. Az emberi tulajdonságokkal bíró kutya sok mindenben hasonlít gazdájához: imád enni, gyáva és gyakran flörtöl. Az eredeti sorozatot 1970-ig játszották, minden szombat reggel, és annak ellenére, hogy a kutyát mellékszereplőnek szánták, akkora sikere lett, hogy főszereplőt csináltak belőle. Sőt, direkt ellentétesen ábrázolták egy dán dogtól: görbe lábakkal, lejtős háttal és hosszú farokkal, de még beszédhibája is van. A szerethető karakter milliók kedvence lett, úgyhogy tucatnyi Scooby-Doo sorozat készült, van, amiben még csak kölyökkutya, de ugyanúgy kalandokba keveredik. A mai napig játsszák az eredeti sorozatot és a folytatásokat is. A képen látható, öntapadós kisívet az Amerikai Posta bocsátotta ki 2018-ban. A dal címére klikkelve meghallgathatjátok Sinatra dalát. 

Északi orchideák

1984-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta a képen látható, orchideákat ábrázoló bélyegsort. Az elsőre az Arethusa bulbosa került, ami az Egyesült Államok keleti felén él, egészen a kanadai Új-Fundlandig. Latin nevét Arethuszáról, egy nimfáról kapta, ami a források gondozója volt a görög mitológiában. Azért ezt a nevet kapta, mert a 15 centiméter magasra növő faj szereti a vizes, mocsaras területeket. Három faj tartozik a Cleistesiopsis nemzetségbe, amik az USA keleti, délkeleti felén élnek. A képen látható 30-45 centiméter magasra növő fajnak szétterjedő gyökerei vannak, innen angol neve. Az alsó sort a hazánkban is megtalálható boldogasszony papucsa indítja. Ez a könnyen felismerhető faj egészen Japánig megtalálható, Magyarországon pedig mára csak 29 lelőhelye maradt, így eszmei értéke 250 ezer forint. Legalább féltucat ország bélyegére felkerült különlegessége miatt. Az utolsó faj évelő növény, ami a hegyvidékeket és az érintetlen erdőséget kedveli. Skandináviától, Oroszországon át egészen Észak-Kanadáig megtalálható, valamint Kalifornia északi hegységeiben. Latin nevében a bulbosa, úgy, mint az első bélyegnél hagymagumójára utal, a Calypso pedig rejtőzködőt jelent élőhelye után.     

Balett világnapra

Amerikai koreográfusok címmel jelent meg a képen látható, 2004-es négyescsík. Azért választottam ezt a sort, mert ma tartják a balett világnapját, amit 2014 óta rendeznek meg világszerte, október első hetében. Az elsőn Martha Graham (1894-1991) látható, aki a modern tánc egyik létrehozója volt. A törzs körüli forgás, a talajon való mozgás, a partner hirtelen elengedése, majd visszahúzása mind olyan mozdulatok és mozdulatsorok, amiket összefoglalva Graham-technikának nevezünk. Graham hetven éven át táncolt és tanított, illetve ő volt az első táncos, aki előadást tartott a Fehér Házban. Élete során számos rangos kitüntetésben részesült, és a mai napig dolgoznak az általa kitalált technikával. Sokak szerint a XX. század egyik legjelentősebb művésze volt. Alvin Ailey (1931-1989) 1958-ban alapította a nevét viselő táncszínházat, ami a mai napig az egyik legjelentősebb ilyen intézmény a világon. Ő volt az, aki megismertette a világgal az afroamerikai táncművészeket, amivel forradalmasította magát a táncot is. Legismertebb darabja a Revelations, ami minden idők legnézettebb modern tánca. Agnes de Mille (1905-1993) koreográfusi pályafutása nyolcvan évek át tartott. Számos, mára klasszikusnak számító Broadway-musicalt ő tanított be, úgy mint a Carouselt, vagy a Brigadoont. Érdekes, hogy az Oklahoma! című filmmusical volt az egyetlen játékfilm, amivel sikert aratott, viszont tévés dokumentumfilmjeinek köszönhetően a táncművészet több százezer emberhez eljutott. Mivel rajongott a színházért, táncai hozzátettek a darabokhoz, azok szerves részeivé váltak. A hatvanas évektől de Mille Kennedy és Johnson elnökök művészeti főtanácsadója volt. George Balanchine (1904-1983) grúz zenészcsaládban született az Orosz Birodalomban és csak 1933-ban költözött az Egyesült Államokba. A klasszikus balettet keverte a modern tánccal, majd később a mozgófilmmel, amivel egy neoklasszikusnak nevezett stílust alakított ki. Az amerikai balett atyjának nevezett Balanchine volt a New York City Ballet nevű társulat társalapítója és művészeti vezetője több, mint 35 éve át. Éljen a tánc!