Indián táncok

A legtöbb kultúrában a tánc az egyik legfontosabb eleme a közösségnek. 1996-ban az Amerikai Posta indián táncokat bemutató ívet bocsátott ki. Az 1920-as évekre a táncokat, mint az indián őslakosok identitásának egyik fontos elemét, betiltották, így csak titokban szervezhettek táncos eseményeket. Az első bélyegre a rendkívül gyors tempójú, pörgős Fancy Dance nevű tánc került. A húszas években két oklahomai ponka fiú találta ki a táncot, ami azonnal hatalmas sikert aratott, így rövidesen más törzseknél is elkezdték táncolni. A tánc neve a rengeteg díszes kiegészítőre utal, amiben a fellépő mozog. A harmincas évekre már szabadon lehetett indián fesztiválokat (pow wow) tartani, sőt versenyeket is elkezdtek szervezni, amik a mai napig népszerűek. Az Új-Mexikó és Arizona területén élő pueblo törzsek tánca a lepketánc, ami egyben fohászkodás esőért, bőséges termésért, egészségért és hosszú életért. A pueblo indiánokhoz tartozó hopi törzsben a lepke/pillangó jelentős szimbólum, ami tárgyaikon is megjelenik. Ez jelenik meg a második bélyegen. A harmadikon levő hagyományos tánc sem köthető egy törzshöz. A férfiaknál a tánc a bátorságot és vadászatot testesíti meg, a nőknél a kecsességet, szépséget és kapcsolatukat az anyafölddel. Az északnyugati, óceánparti törzseknél volt hagyomány a hollótánc, ahol a táncos hollófej alakú famaszkot viselt és a holló mozdulatait utánozta. A hollót szent állatként tisztelték, a hagyomány szerint pedig a maszk viselője átvette a holló lelkét. A Holló klánjának tiszteletére táncolták, a maszk csőre pedig mozgott, így a madár hangját is tudták utánozni. Az utolsó bélyegre a karikatánc került, ami a harmadik, nem egy törzshöz köthető tánc. A bélyegen levő öt tánc közül ez a legösszetettebb, mivel úgy kellett mozogniuk, hogy az 1-40 közti karika mozgásban legyen. A tánc történetmesélés, ahol a karika az élet véget nem érő körforgását szimbolizálja, a karikákkal pedig különféle állatokat, természeti elemeket, évszakokat imitálnak. A tánc a mai napig népszerű, 1991-ben világbajnokságot is tartottak belőle.

Indián maszkok

1980-as ez az amerikai négyestömb, amely az Egyesült Államok északnyugati partvidékén és a kanadai Brit Columbia teljes partvidékén élő indiántörzsek ünnepi maszkjait mutatja be. Nagyon gazdag halászó, vadászó törzsek voltak ezek, amelyeknél meghatározó volt az egyén, család és törzs vagyoni helyzete. Az elsősorban totemoszlopairól híres törzsek mindennapi életét átszőtte a természet ihlette szellemvilág. A bal felső bélyegen a Brit Columbia középső partvidékén élő Heiltsuk (más néven Bella Bella) törzsi maszk látható. Mellette az Alaszka délkeleti részéhez tartozó Chilkat folyó mentén élő Tlingit törzs fából faragott maszkja kapott helyet. A bal alsó bélyegre is ennek, a még napjainkban is 15 ezer főt számláló törzsnek a fejdísze került. A jobb alsó bélyegre pedig a Bella Coola völgyben élő, most már Nuxalk nemzetnek nevezett élénk színű törzsi maszkot választották.