Csukás István emlékére

„Én vagyok a híres egyfejű”, énekli Süsü, a sárkány, akit kitagadnak, miután ellenségét meggyógyította, de a Jó Királyfi (a későbbi Király) egy csellel befogadja a királyi udvarba, ahol aztán nagy népszerűségnek örvend. 1977 karácsonyán mutatta be a Magyar Televízió egy szerb szerző rádiójátéka alapján készült bábsorozatát, aminek forgatókönyvét Csukás István (1936-2020) íróra bízták. Csukás a Süsü keselyűk (1969-1970, Dastardly and Muttley in Their Flying Machines) című amerikai rajzfilm sorozatból vette a Süsü nevet, ami mára legendássá vált. A magyar bábsorozat 9 epizódos volt, amit 1984-ig sugárzott a tévé. Ezt követően tucatnyi mesekönyv és számos meselemez jelent meg Süsü további kalandjaival. A Kossuth-díjjal kitüntetett Csukásnak nem ez volt az egyetlen forgatókönyve (később meseregénye), amiért egy egész ország rajongott. Az ő műveinek megfilmesített változatai többek közt a Mirr-murr (1972), a Legkisebb ugrifüles (1976-1977), a Keménykalap és krumpliorr (1978), a Pom Pom meséi (1980-1982), a Nagy ho-ho-ho horgász (1982-1984), vagy a Sebaj Tóbiás (1983-1985). Csukás évtizedekig meghatározó személye volt a magyar gyermekirodalomnak, sőt a magyar televíziós műsoroknak is. A képen látható bélyegsort 2019-ben bocsátotta ki a Magyar Posta Mesehősök címmel. A középső bélyegen Süsü látható, tőle balra a Sárkányfű árus, a Kancellár és a Dadus, jobbra pedig a Király, a Királyné, a Kiskirályfi és az Öreg király.     

Tavak madarai

André Buzin (1946-) belga bélyegtervező, az évtizedeken át kiadott, legendás belga madaras forgalmi bélyegsor illusztrátora tervezte a képen levő luxemburgi bélyegeket is, amik 2000-ben kerültek kiadásra. Az elsőn talán a legismertebb réceféle a tőkés réce vagy másik nevén vadkacsa látható. A leggyakoribb récefaj, ami az északi félgömb nagy részét megtalálható, miközben számos helyre betelepítették. Ami érdekesség, hogy bár ekkora az élőhelye, csak két alfaja van: az egyik bárhol előfordul, a másik viszont csak Grönland déli felén. Ahogy az előző, a barátréce is előfordul hazánkban. Ősszel több ezres csapatokban érkezik a Balatonra és a Tisza-tóhoz. Könnyen felismerhető rozsdabarna fejéről, és fehér-fekete testéről. Egész Eurázsiában megtalálható, az északabbra élő példányok Észak-Afrikába, valamint Észak-Indiába és Japánba vonulnak. Az ugyancsak könnyen felismerhető kontyos réce nagyobb tavak madara, ami Európában összefüggő területen, Ázsiában elszórtan él. Magyarországon védett, úgy, mint a barátréce, eszmei értéke ennek is 50 ezer forint. Kisebb halakkal táplálkozik, fészkét, amiben 5-10 tojások kotlik, a földre építi. 

Kambodzsa a téli olimpiai játékokon

1992-ben egy kelet-franciaországi kisvárosban, Albertville-ben rendezték a XVI. téli olimpiai játékokat. Ennek alkalmából bocsátotta ki a délkelet-ázsiai Kambodzsa a képen levő bélyegsort és bélyegblokkot 1990-ben.  A trópusi ország érthető okok miatt soha nem vett még részt téli játékokon, de nyárin sem nagyon. Eddig összesen kilenc olimpián vettek részt, először 1956-ban, majd 1972 után csak 1996-ban Atlantában. Mindenesetre a részt nem vevő országok is adnak ki olimpiai bélyeget, ami népszerű gyűjtési téma. Az első bélyegen a bob férfi négyes versenyszáma látható, amit Ausztria nyert meg. Ezt követi a gyorskorcsolya vagy rövidpályás gyorskorcsolya, amin az utóbbin Dél-Korea két aranyat is nyert, és ezzel az első tíz aranyérmes ország közé került. (Illetve az egyedüli ázsiai országként.) A harmadik bélyegre a műkorcsolya került, amit a jégkorong követ. A Szovjetunióból kivált országok Egyesített Csapat néven indultak a játékokon és ők nyerték ezt a versenyszámot a kanadai csapattal szemben. Németország három aranyat és négy ezüstöt nyert a biatlon versenyszámokon, és összesen négy érmet a szánkó versenyszámain, ami az utolsó előtti bélyegre került. Az utolsó bélyegen a síugrás látható, amin Finnország vitt el két aranyérmet. A bélyegblokkon pedig egy jégkorong kapus látható.

Rovarok Koreából

A Koreai-félszigeten megtalálható rovarfajok közül válogat a képen levő dél-koreai bélyegsor (ez esetben két ötöscsík) 1991-ből. Ázsiában honosak azok a bagolylepkefélék, amiknek egyik faja, a Mimeusemia persimilis az első bélyegre került. Összesen 35 ezer fajukat ismerik ezeknek a rovaroknak, amik közül számos a denevérek hangérzékelőjét is meg tudják téveszteni a fülükben levő szervvel. Nagyjából 26 ezer cincérfaj él a Földön, számos a Kárpát-medencében is, de 13 ezer faj a keleti féltekén honos. Ilyen a Polyzonus fasciatus is, ami a második képen látható. A fehérlepkék tagja a hazánkban is előforduló hajnalpírlepke és a harmadik bélyegre került Anthocharis scolymus. A futóbogarakhoz tartozik az utolsó előtti Cincidela chinensis, ami gyors mozgásáról kapta nevét. Van faj, ami 9 km/h sebességgel képes futni. Végül egy ázsiai énekeskabóca, a Suisha coreana látható az utolsó bélyegen. A második sort a Cybister japonicus nevű, vízben élő búvárbogár követ. Ami érdekessége, hogy szárnya alatt tartja levegőtartalékát, így tud huzamosabb ideig a víz alatt maradni. A fadongók olyan nagyobb testű méhek, amik fatörzsekbe építik fészküket. Ilyen a Távol-Keleten honos Xylocopa appendiculata is, a második bélyegen. Ami az összes faj közül számunkra a legismertebb, az a hétpettyes katicabogár. Nagyon hasznos rovar, hiszen pajzs- és levéltetvekkel táplálkozik, sőt ennek köszönhetően Észak-Amerikába is betelepítették. Ahogy az előző is volt korábban Magyarországon az „Év rovara”, úgy a következő, az óriás szitakötő is. 10-12 centiméteres szárnyfesztávolságával könnyen felismerhető faj, ami a legtisztább állóvizeknél él. Az utolsó bélyegre a Magyarországon védett tőrös szöcske egy rokona, a Gampsocleis sedakovii került.   

Középkori művek Izlandról

Az írnokok lúdtollal, apró mécses mellett írták Európa-szerte a könyveket a középkorban, az illuminátorok (a mécsesek fényére utalva) pedig megfestették a könyveket. Nagyon aprólékos munka volt ez, ahol hibázni nem lehetett. Az 1450-es évektől lassan elterjedtek a nyomdák, de addig mindent kézzel másoltak. 1953-ban jelent meg a képen látható sor, ami az izlandi kéziratoknak állít emléket. Az első két bélyegen maga a kész és a készülő könyv látható. A harmadik bélyegen a Stjórn című, 14. századi óészaki gyűjtemény egyik iniciáléja került. A három részre bontott gyűjtemény az Ótestamentum fordítása. Nem tudni pontosan kinek a megbízásából íródott, de ami biztos, hogy nem egy időben íródtak és nem folytatólagos művek. A második sort a Reykjabók, vagyis Reykir könyve indítja. Röviddel 1300 után írta egy mára ismeretlen szerző, aki vizuálisan nem a legszebb könyvet hagyta hátra maga után de az egyik legjelentősebbet. Ez meséli el majdnem teljes terjedelmében (94 oldala maradt fenn és kettő hiányzik) a legismertebb izlandi elbeszélést, a Njáls sagát, ami eredetileg röviddel korábban keletkezhetett. A saga ( ejtsd szága), történetet jelent és egy korábban szájhagyomány útján terjedő, majd írásos, időnként versekkel tűzdelt elbeszélés, ami Izlandon volt elterjedt egészen az 1300-as évek végéig. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegre pedig egy 15. századi jogi könyv iniciáléja került. A legnagyobb izlandi és dán kézirat gyűjtemény az Arnamagaean Gyűjtemény, aminek sok ezer darabja van. Ezeket Reykjavíkban és Koppenhágában őrzik. A bélyegeken az értékek izlandi koronában és annak váltópénzében, az aurarban vannak.   

Mária-kegyhelyek hazánkban

Kegyhely az, ahova hívők zarándokolnak egy vallási csoda vagy történelmi emlék miatt. Magyarországon is több kegytemplom van, amik nem feltétlenül csak vallásos emberek, de a turisták körében is népszerűek. Ezek közül válogat a képen levő sor, amit 1991-ben adott ki a Magyar Posta. Az elsőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson levő Szent Mihály-templom és annak Szűz Mária-kegyképe látható. Népszerű Mária-búcsújáró kegyhely, ahol a legenda szerint 1696-ban elkezdett könnyezni a Mária kép. 1749-ben szentelték fel a ma is álló barokk templomot, ami előtt 1991-ben II. János Pál pápa első magyar látogatásakor misét celebrált. A második bélyegre a celldömölki plébániatemplom és annak Mária szobra került. Egy kis kápolna melletti kút ásása során esett egy nagy kő egy munkás fejére, akit bár halottnak hittek, de csodával határos módon felépült. Ezt követően kezdték el a hívők látogatni a kápolnát, ahova később a barokk templom épült. Máriaremete Budapest II. kerületében található, itt áll az 1899-ben átadott Kisboldogasszony-bazilika. Ebben található az a Mária kegykép, amiről azt gondolják, visszahozta egy idős vak nő látását. Mindez az 1700-as évek közepére tehető és a Mária kultusz ekkortól számítható. Az alsó sort a Siklóshoz tartozó máriagyűdi bazilika indítja, amelyben egy mára Eszéken levő kegyszobor másolata látható. Híres búcsújáróhely ez is, ahol 1687-ben egy katolikus gazdának megjelent Szűz Mária. Később a látomást a kálvinista templomban csak katolikusok látták, így a templom tulajdonosai visszaszolgáltatták a templomot a katolikusoknak. Bakócz Tamás esztergomi érsek az 1500-as évek elején építette sírhelyéül a mára az Esztergomi bazilikában látható kápolnát, aminek oltárán egy Mária kép látható. A reneszánsz kápolnában barokk stílusú a kép, amit sok ezer turista és zarándok látogat meg évente. Ez a műalkotás látható az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen.   

A filmvászon legendái

Ma kerülnek átadásra 92. alkalommal az Oscar-díjak, ennek alkalmából pedig két filmcsillagról készült bélyeget választottam. Paul Newman magyar apa és lengyel anya gyermekeként született Clevelandben 1925-ben. A második világháború katonai szolgálata után iratkozott be az egyik legnívósabb színitanodába, ahonnan egyenes út vezetett a Broadway színpadaira. Első nagyobb sikerét az Ifjúság édes madara című darabban érte el, amelyet később filmen is eljátszott. Első filmszerepe 1954-ben volt, és sikert sikerre halmozott. A rendkívül jóképű, atletikus, kék szemű Newmant generációja egyik legjobbjának kiáltották ki. 1958-2003 között tízszer jelölték Oscar-díjra, többek közt a Macska a forró bádogtetőn (1958), Hud (1963), Bilincs és mosoly (1967), A kárhozat útja (2002), de csak egyszer kapta meg a díjat, a Pénz színe (1986) című filmért. Egy évvel korábban életműdíjban részesült, 1994-ben pedig Jean Hersholt Humanitárius-díjat kapott. Newman élete során 220 millió dollárt fordított jótékonysági célokra. A magyar Bátor Tábor programok is az általa alapított gyermekrehabilitációs táborok mintájára jött létre, de oktatási, polgárjogi és környezetvédelmi alapokat is támogatott. A 2008-ban elhunyt színészlegendáról születésének 90. évfordulójára bocsátott ki öntapadós bélyeget az Amerikai Posta. 2016-ban adták ki a harmincas évek legsikeresebb gyermeksztárjáról, Shirley Temple-ről az öntapadós bélyeget. 1928-ban született és már három évesen filmben játszott, egy évre rá pedig hatalmas sikert ért el a Ragyogó szemek című filmmel. A nagy világválság éveiben a göndör fürtös kislány énekes-táncos filmjeit imádták az emberek, hiszen elfeledtették velük a mindennapok komorságát. 1935-1938 között az ő filmjei hozták a legtöbb bevételt és méltán vált világhírűvé. Sikereinek köszönhetően 1935-ben ifjúsági Oscar-díjat kapott. (Évtizedek óta nem osztanak ki ilyen díjat.) A negyvenes évekre azonban nem tudta hozni sikereit, így 22 évesen visszavonult. Üzletasszonyként tevékenykedett, majd politikus lett. Az ENSZ-ben dolgozott, majd Ghána és Csehszlovákia nagykövetévé, de a hetvenes évek közepén a Fehér Ház protokollfőnöke is volt. Temple élete során tucatnyi rangos kitüntetésben részesült, és a mai napig népszerűek filmjei. 2014-ben hunyt el.

A szigeti karakara

A sólyomfélékhez tartoznak a karakarák, amik az Egyesült Államok déli felétől egészen Argentína legdélebbi pontjáig, Tűzföldig élnek. Mindemellett, az utóbbitól keletre fekvő Falkland-szigeteken is megtalálhatók. Viszonylag lassan repülő, dögevő madarak, amilyen a bélyegsoron levő tűzföldi karakara is. A nagyjából negyven centiméter hosszú, nyakán és mellén fehér tollazatú, egyébként fekete és barna madár nevét visító hangjáról kapta. A bélyegeket az Egyesült Királyság tengerentúli területeihez tartozó Falkland-szigeteken bocsátották ki 2006-ban. A szigetcsoport kisebb szigetein nagyjából 500 pár madár él, amelyek pingvin- és albatrosztelepek közelében fészkelnek. A földön levő fészekbe négy tojást rak, amik a tengeri madarakkal egy időben kelnek ki. Ragadozóként pingvin-, és albatrosztetemekkel, apróbb tengeri madarakkal táplálkozik, de megtámadja a fiatal bárányokat is. A sólyomfélékhez hasonlóan sokkal jobb színlátása van, mint az emlősöknek, így minden piros (húsra emlékeztető) tárgyra rárepül és megpróbálja elvinni. Ezen felül kiforgat a földből puhatestűeket, mint a legnagyobb értékű bélyegen levő kagylókat, de képes kukákból is kiszedni élelmet. A csoportokban élő madarak az embertől sem félnek, aminek köszönhetően az állataikat féltő gazdák könnyen leölték őket. Mára a madarak védettek, a karakarát pedig tilos megölni.