A Koreai-félszigeten megtalálható rovarfajok közül válogat a képen levő dél-koreai bélyegsor (ez esetben két ötöscsík) 1991-ből. Ázsiában honosak azok a bagolylepkefélék, amiknek egyik faja, a Mimeusemia persimilis az első bélyegre került. Összesen 35 ezer fajukat ismerik ezeknek a rovaroknak, amik közül számos a denevérek hangérzékelőjét is meg tudják téveszteni a fülükben levő szervvel. Nagyjából 26 ezer cincérfaj él a Földön, számos a Kárpát-medencében is, de 13 ezer faj a keleti féltekén honos. Ilyen a Polyzonus fasciatus is, ami a második képen látható. A fehérlepkék tagja a hazánkban is előforduló hajnalpírlepke és a harmadik bélyegre került Anthocharis scolymus. A futóbogarakhoz tartozik az utolsó előtti Cincidela chinensis, ami gyors mozgásáról kapta nevét. Van faj, ami 9 km/h sebességgel képes futni. Végül egy ázsiai énekeskabóca, a Suisha coreana látható az utolsó bélyegen. A második sort a Cybister japonicus nevű, vízben élő búvárbogár követ. Ami érdekessége, hogy szárnya alatt tartja levegőtartalékát, így tud huzamosabb ideig a víz alatt maradni. A fadongók olyan nagyobb testű méhek, amik fatörzsekbe építik fészküket. Ilyen a Távol-Keleten honos Xylocopa appendiculata is, a második bélyegen. Ami az összes faj közül számunkra a legismertebb, az a hétpettyes katicabogár. Nagyon hasznos rovar, hiszen pajzs- és levéltetvekkel táplálkozik, sőt ennek köszönhetően Észak-Amerikába is betelepítették. Ahogy az előző is volt korábban Magyarországon az
„Év rovara
”, úgy a következő, az óriás szitakötő is. 10-12 centiméteres szárnyfesztávolságával könnyen felismerhető faj, ami a legtisztább állóvizeknél él. Az utolsó bélyegre a Magyarországon védett tőrös szöcske egy rokona, a Gampsocleis sedakovii került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése