Rovarok Koreából

A Koreai-félszigeten megtalálható rovarfajok közül válogat a képen levő dél-koreai bélyegsor (ez esetben két ötöscsík) 1991-ből. Ázsiában honosak azok a bagolylepkefélék, amiknek egyik faja, a Mimeusemia persimilis az első bélyegre került. Összesen 35 ezer fajukat ismerik ezeknek a rovaroknak, amik közül számos a denevérek hangérzékelőjét is meg tudják téveszteni a fülükben levő szervvel. Nagyjából 26 ezer cincérfaj él a Földön, számos a Kárpát-medencében is, de 13 ezer faj a keleti féltekén honos. Ilyen a Polyzonus fasciatus is, ami a második képen látható. A fehérlepkék tagja a hazánkban is előforduló hajnalpírlepke és a harmadik bélyegre került Anthocharis scolymus. A futóbogarakhoz tartozik az utolsó előtti Cincidela chinensis, ami gyors mozgásáról kapta nevét. Van faj, ami 9 km/h sebességgel képes futni. Végül egy ázsiai énekeskabóca, a Suisha coreana látható az utolsó bélyegen. A második sort a Cybister japonicus nevű, vízben élő búvárbogár követ. Ami érdekessége, hogy szárnya alatt tartja levegőtartalékát, így tud huzamosabb ideig a víz alatt maradni. A fadongók olyan nagyobb testű méhek, amik fatörzsekbe építik fészküket. Ilyen a Távol-Keleten honos Xylocopa appendiculata is, a második bélyegen. Ami az összes faj közül számunkra a legismertebb, az a hétpettyes katicabogár. Nagyon hasznos rovar, hiszen pajzs- és levéltetvekkel táplálkozik, sőt ennek köszönhetően Észak-Amerikába is betelepítették. Ahogy az előző is volt korábban Magyarországon az „Év rovara”, úgy a következő, az óriás szitakötő is. 10-12 centiméteres szárnyfesztávolságával könnyen felismerhető faj, ami a legtisztább állóvizeknél él. Az utolsó bélyegre a Magyarországon védett tőrös szöcske egy rokona, a Gampsocleis sedakovii került.   

Vadvirágok Koreából

Dél-Korea a kibocsátóhelye a képen látható bélyegsornak 1990-ből. A tigrisliliom gyűjtőnév, ami a virág színére és mintájára utal. Itt a Lilium lancifolium (a fajneve lándzsa alakú leveleire utal) látható, amit világszerte dísznövényként ismerhetünk, de eredeti élőhelye a Távol-Kelet. Gumói ehetők, ezért Ázsiában, számos helyen csak emiatt tenyésztik. A következő virág egy őszirózsafaj, amit a bélyegkészítők sem határoztak meg pontosan. Kétszáz faja létezik ezeknek a virágoknak, amik a trópusokon és a mérsékelt égövben is megtalálhatók. A boglárkafélékhez tartozó héricsfaj látható a harmadik bélyegen. Ez az ötven centiméter magasságúra is megnövő faj (Adonis microcarpa) Nyugat-Ázsiában és Dél-Európában is megtalálható, Ausztráliában pedig meghonosították. Az utolsó bélyegre a különleges nevű réti ördögharaptafű került. Nevét onnan kapta, hogy a népi hiedelem szerint az ördög leharapta a gyökerét a gyógyító képessége vagy Szűz Mária elleni dühe miatt. Ez a történet az angolszász országokban is jelen van, neve (Teufelsbiss, devil's-bit) ott is hasonló. A loncfélékhez tartozó növény egész Európában és Nyugat-Ázsiában honos, de sokfelé betelepítették. Ennek a lápréteken élő, évelő növénynek a hajtását légzőszervi betegségek ellen használták.