Az olimpia sztárjai

 2006-ban az olaszországi Torinóban rendezték a XX. téli olimpiai játékokat, ami a második olasz város volt, ami elnyerte a téli olimpia megrendezését. (1956-ban Cortina d'Ampezzo adott otthont a sporteseménynek.) Az Észt Posta két élsportolót választott, akik aranyérmet szereztek a játékokon. Az elsőn Andrus Veerpalu (1971-) látható, aki a 15 kilométeres sífutással került a dobogó tetejére. Nem ez volt az első aranyérme, hiszen 2002-ben Salt Lake Cityben ugyanezzel a versenyszámmal nyert aranyat, az 50 km-es versenyen pedig ezüstöt. Veerpalu 2011-ben vonult vissza, de pár hónappal később pozitív lett egy doppingtesztje. Egy vizsgálatot követően kiderült, hogy negatív lett az eredménye, a vádak alól pedig felmentették. A másik bélyegre Kristina Smigun-Vahi (1977-) került, aki két aranyat nyert: a 10 km-es klasszikus versenyen és a 15 km-es üldözőversenyen. Ezen kívül négy évvel később Vancouverben a 10 km-es versenyen még egy ezüstérmet is nyert. 2010-ben ő is visszavonult, 2019 óta pedig az észt parlament képviselője. Észtország önálló országként (és nem a Szovjetunió tagállamaként) eddig tíz téli olimpián vett részt, és eddig a torinói volt a legsikeresebb szereplésük a három aranyéremmel. Azóta nem sikerült a dobogó csúcsára jutni, A képen levő bélyegblokkot 2006-ban adta ki az Észt Posta.  

100 éves a NOB

 1894-ben Pierre de Coubertin (1863-1937) francia történész, sportvezető kongresszust hívott össze, hogy újjáélessze az olimpiák hagyományát. Egy Párizsban élő görög írót és üzletembert, Dimítriosz Vikélaszt (1835-1908) kért fel, hogy vezesse a frissen megalapított Nemzetközi Olimpiai Bizottságot NOB), amelynek székhelye a svájci Lausanne lett. A NOB megalapításának 100. évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta a képen látható bélyegsort. Az első bélyegen a legelső, 1896-ban, Athénban átadott érem, valamit a bélyegsor kibocsátása előtti, 1992-es, Barcelonában átadott érem látható. Az ókorban, eredetileg mészkőből épült a Panathinaiko stadion, amit nagyjából 400 évvel később fehér márvánnyal újra burkoltak. A 144 körül átalakított stadion 1896-ban, az olimpiai játékok előtt esett át egy óriási renováláson, aminek köszönhetően 45 ezer férőhelyessé vált és a kilencből négy sportág versenyeinek lett a helyszíne, továbbá a nyitó-, és záróünnepséget is itt tartották. Az épület a mai napig a világ egyetlen fehér márványból felhúzott stadionja. A harmadik bélyegre az olimpiai játékok latin jelszava, a Citus, altius, fortius!, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben! került. Emellett, az olimpiai játékok zászlója, ókori maratoni futók, az olimpiai láng egy olimpiai lánggal futó látható rajta. A legnagyobb értékű bélyegre pedig de Coubertin báró került, aki a NOB második elnöke volt 1896-1925 között.    

Útszéli látnivalók

 Ha az ember utazik, időnként az út mellett kimagaslik valami szokatlan, érdekes, különleges. Négy ilyen kanadai látványosság került erre a 2009-ben kibocsátott öntapadós bélyegfüzetre. Mr. PG a Brit Kolumbia középkeleti részén fekvő Prince George városának jelképe. Fából van és eredetileg a város fakitermelésére hívta fel a figyelmet. 1960-ban készült, picivel több, mint 8 méter magas, PG fejének kerülete 1,5 méter. Éveken át több városban is előfordult, jelenlegi helyére 1970-ben került. 2020 tavaszán egy fehér zászlót tartott a kezében, amiben piros szív volt, ami a világjárvány miatti közösségi összefogást szimbolizálta. Sokkal északabbra, Kanada legészaknyugatibb territóriuma Yukon, ami hegyeiről, erdőségeiről és aranyáról ismert. Ennek déli részén fekszik egy kevesebb, mint ezer fős település, Watson Lake. Itt látható a Sign Post Forest, azaz Útjelző-erdő. 1942-ben egy munkagép ledöntött néhány útjelzőt, egy katonát pedig megbíztak, hogy helyezze vissza őket. A honvágytól szenvedő közkatona kirakott egy új táblát, amin szülővárosának neve volt. A település 4500 kilométerre volt a kihelyezett táblától. Ettől fogva került egyre több útjelző, rendszámtábla, üdvözlőtábla a területre, ahol mára legalább 80 ezer ilyen tárgy látható. Az Északnyugati területek déli részén, a maga 3,5 ezer fős lakosságával régióközpont Hay River. Alaszkától Grönlandig az északi népek inuksukokat, azaz kőből épült útjelzőket emeltek, de táborhelyre alkalmas helyet, sőt élelemforrást is jelöltek. Ezeket a több méter magas építményt messziről észre lehetett venni. A 2010-es, Vancouverben megrendezett téli olimpiai játékok egyik kabalája is egy embert ábrázoló inuksuk volt. A képen levő szobor Hay River településen látható és 1978-ban emelték a Sarkköri Téli Játékok sporteseményre. Az utolsó bélyegre az albertai Vegreville-ben látható piszanka, azaz ukrán húsvéti tojás került. A városka lakosságának nagy része ukrán, akik 1973 óta piszanka fesztivált is tartanak. Az alumíniumszobor 9 méter hosszú és 2,5 tonna, de ezzel csak a második legnagyobb a világon. A szobor a kanadai ukrán közösség legjelentősebb alkotása.   

Nyugat-afrikaiak az olimpián

Nyugat-Afrikában található a Magyarországnál 2,5-szer kisebb Bissau-Guinea, ami egykor portugál gyarmat volt. A Föld egyik legszegényebb országa, a sárgaláz és malária miatt a turizmus minimális. Az 1984-es, Los Angelesben megrendezett nyári olimpiai játékokra bocsátották ki a képen látható bélyegsort és bélyegblokkot úgy, hogy nem vettek részt ezen a sporteseményen. Magyarország sem, politikai okok miatt, Bissau-Guineának pedig nem volt Nemzeti Olimpiai Bizottsága. Ezt csak 1992-ben alapították, először pedig az 1996-os, atlantai játékokon vettek részt. Egyelőre nem nyertek érmet egy olimpián sem, bélyeget azonban minden eseményről kibocsátanak. A képen látható sportok: labdarúgás, díjugratás, vitorlázás, gyeplabda, kenu és ökölvívás. A bélyegblokkon pedig a szörf látható. 

Kambodzsa a téli olimpiai játékokon

1992-ben egy kelet-franciaországi kisvárosban, Albertville-ben rendezték a XVI. téli olimpiai játékokat. Ennek alkalmából bocsátotta ki a délkelet-ázsiai Kambodzsa a képen levő bélyegsort és bélyegblokkot 1990-ben.  A trópusi ország érthető okok miatt soha nem vett még részt téli játékokon, de nyárin sem nagyon. Eddig összesen kilenc olimpián vettek részt, először 1956-ban, majd 1972 után csak 1996-ban Atlantában. Mindenesetre a részt nem vevő országok is adnak ki olimpiai bélyeget, ami népszerű gyűjtési téma. Az első bélyegen a bob férfi négyes versenyszáma látható, amit Ausztria nyert meg. Ezt követi a gyorskorcsolya vagy rövidpályás gyorskorcsolya, amin az utóbbin Dél-Korea két aranyat is nyert, és ezzel az első tíz aranyérmes ország közé került. (Illetve az egyedüli ázsiai országként.) A harmadik bélyegre a műkorcsolya került, amit a jégkorong követ. A Szovjetunióból kivált országok Egyesített Csapat néven indultak a játékokon és ők nyerték ezt a versenyszámot a kanadai csapattal szemben. Németország három aranyat és négy ezüstöt nyert a biatlon versenyszámokon, és összesen négy érmet a szánkó versenyszámain, ami az utolsó előtti bélyegre került. Az utolsó bélyegen a síugrás látható, amin Finnország vitt el két aranyérmet. A bélyegblokkon pedig egy jégkorong kapus látható.

A síző testvérek

Talán a leghíresebb horvát testvérpár, Janica és Ivica Kostelic (ejtsd kosztelics) látható a Horvát Posta 2003-as, ívsarki kibocsátásán. Janica (1982-) alpesisíző, aki műlesiklásban, óriás-műlesiklásban és kombinációban nyert összesen négy aranyérmet a 2002-ben Salt Lake Cityben és 2006-ban Torinóban rendezett téli olimpiai játékokon, továbbá két ezüstérmet szuperóriás-műlesiklásban. A bélyegeket a 2003-as, St. Moritzban megrendezett alpesisí-világbajnokság alkalmával bocsátották ki, ahol Janica két, Ivica egy aranyérmet szerzett. Janica ötszörös világbajnokként ,2007-ben vonult vissza, 2016-ban pedig tudományért, oktatásért, sportért felelős államtitkár volt a horvát kormányban. Bátyja Ivica (1979-), aki Torinóban, 2010-ben Vancouverben és 2014-ben Szocsiban kombinációban és műlesiklásban nyert négy olimpiai ezüstérmet. Jelenleg a horvát nemzeti csapat edzője és könyvkiadóként is működik. A testvérpár edzője apjuk, Ante Kostelic (1938-) volt, aki nem csak legendás síedző, hanem az egyik legsikeresebb kézilabdaedző is.       

Olimpia Rióban

A Magyar Posta ezzel a fordított bélyegpárral készült a 2016. évi nyári olimpiai játékokra, amit a brazil Rio de Janeiróban rendeztek. A 31. játékok alkalmával két magyar sikersportág, az úszás és a kajakozás került a bélyegekre. Soha ennyi, összesen 207 ország képviseltette magát a sporteseményen, Koszovó és Dél-Szudán először és Rio volt az első dél-amerikai város, ami megkapta a szervezés jogát. 18 sportág 42 szakágában osztottak ki érmeket, összesen 306 aranyérmet, melyek közül Magyarország a 12. helyen végzett, nyolc arany-, három ezüst-, és négy bronzéremmel. A magyar csapat zászlóvivője Szilágyi Áron, kétszeres olimpiai aranyérmes vívó volt, aki második érmét itt szerezte meg. A 156 magyar sportoló közül Kozák Danuta kajakozó és Hosszú Katinka úszó voltak a legeredményesebbek 3-3 aranyérmükkel. (Hosszú ezen kívül egy ezüstérmet is szerzett.) Szilágyin kívül Szász Emese is nyert egy aranyérmet női egyéni párbajtőrben, de volt érmünk még vívásban, úszásban és női súlylökésben. A bélyegeken a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 168 aranyérmet számláló logója is látható, ami mára 177, valamint a magyar csapat logója.   

Riói játékok

A brazíliai Rio de Janeiróban rendezett XXXI. nyári olimpiai játékok alkalmából bocsátotta ki a magyar posta ezt a fordított képállású bélyegpárt. A 2016-ban kiadott bélyegeken az úszás és a kajakozás egy pillanata látható, amik magyar sikersportok. Húsz sportágban 156 magyar sportoló vett részt a sporteseményen, ahol összesen 15 érmet szereztek, ezzel összesítve a 12. helyen végeztek az országok rangsorában. A nyitóünnepségen Szilágyi Áron vívó volt a zászlóvivő, aki később megnyerte második aranyérmét. A legeredményesebb sportolók Kozák Danuta kajakos és Hosszú Katinka úszó voltak három-három aranyéremmel. (Hosszú egy világ- és két olimpiai rekordot döntött.) További érmek születtek úszásban, súlylökésben és vívásban. 1924 óta most szerepelt először a rögbi a játékokban és 1904 óta először golf, de összesen 28 sportágban voltak versenyek, ami nem több, mint 2004-ben Athénban és Londonban. Az augusztusi olimpiai játékok után szeptemberben kezdődtek a paralimpiai játékok. Ennek nyitóünnepségén Ráczkó Gitta úszó vitte a zászlót, hazánk pedig 18 érmet szerzett. Tóth Tamás egyetlen aranyérmünket úszásban, de további érmeink lettek asztaliteniszben, vívásban, úszásban, atlétikában, kajak-kenuban és erőemelésben.
   

Paralimpia Szocsiban

A hagyományos olimpiai játékok lezárását követően kezdődnek a paralimpiai játékok, és ez nincs másképpen a téli játékoknál sem. Az elsőt 1976-ban tartották Svédországban, de csak 1992-ót tartják ugyanott, ahol a téli olimpiai játékokat. A képen látható bélyegblokkot az Orosz Posta bocsátotta ki 2004-ben. Felülnyomott, azaz a három érmét ábrázoló bélyeg alatt három sort olvashatunk oroszul. A Szocsiban megrendezett, XXII. téli olimpiai játékokra számos bélyeget adtak ki az oroszok. A képen látható azért érdekesebb, mert a felülnyomottból fele annyit adtak ki a játékok után, mint a nem felülnyomottból. A szöveg magyarra fordítva annyit tesz: Oroszország minden paralimpiai rekordot megdöntött, mivel 30 aranyérmet, 28 ezüstöt és 22 bronzot nyert. A játékokon 550 versenyző vett részt és öt sportág 72 versenyszámában osztottak érmeket, illetve ekkor debütált a snowboard paralimpián. A játékok legeredményesebb sportolója Roman Petuskov (1978-) orosz síző lett 6 aranyával, de az oroszok nyolcvan érmét árnyalja, hogy a játékokat követően kiderült, hogy a paralimpikonok is az orosz állam segítségével doppingoltak. Negyvenöt ország csapata vett részt a játékokon: Brazília, Törökország és Üzbegisztán először, Magyarország viszont nem képviseltette magát, sőt, meglepő módon a Magyar Posta a hagyományos olimpiai játékokról sem bocsátott ki bélyeget.
A képen levő bélyegek érméi dombornyomottak, azaz kitapinthatók.     

Az arany napja

A Magyar Posta a képen látható bélyeget bocsátotta ki 2018. februárjában a koreai Phjongcshangban zajló, XXIII. téli olimpiai játékok alkalmából. A bélyegen egy gyorskorcsolyázó látható, ami a magyar csapatnak és a legnagyobb magyar sportági különítménynek állít emléket. Miután a gyorskorcsolyázó férfiak és nők is bekerültek az olimpiai keretbe, a maximális tíz fő utazhatott a koreai városba. A mai nap pedig a magyar sporttörténet egyik legfényesebb napja lett, miután a rövidpályás gyorskorcsolya 5000 méteres váltó számában a férfi váltó aranyérmet nyert. Ez Magyarország első téli olimpiai aranyérme és 1980 óta az első érme. A bélyeg bal felső sarkában levő szám pedig 177-re módosul, mivel ennyi érmet nyertek a modern olimpiai játékok során magyar színekben. Liu Shaoang (1998-) és testvére, Liu Shaolin Sándor (1995), valamint Knoch Viktor (1989-) és Burján Csaba (1994-) az aranyérmes váltó tagjai, illetve annak a 19 fős magyar csapaténak, akik hat sportágban képviselik hazánkat.       

A 13. téli játékok

1979-ben, az egy évvel később, a New York állam északi felén levő Lake Placidben megrendezett téli olimpiai játékok alkalmára bocsátotta ki a képen látható, légipostára szánt bélyegsort a Magyar Posta. Az Adirondack-hegységben elhelyezkedő, 2,5 ezer fős település 1932-ben is rendezett olimpiai játékokat. Az 1980-as játékokon összesen 37 ország vett részt, többek közt első alkalommal Kína. A magyar csapat zászlóvivője Sallay András jégtáncos volt, aki párjával, Regőczy Krisztinával ezüstérmes lett jégtáncban. Az éremtáblát a Szovjetunió nyerte 10 arannyal és 6-6 ezüsttel és bronzzal. A játékok egyik legemlékezetesebb pillanata a „Csoda a jégen" (Miracle on Ice) elnevezésű jégkorongdöntő volt, ahol a profikból álló szovjet csapat egy ponttal kikapott az egyetemistákból álló amerikai csapattól. A legeredményesebb sportoló az amerikai Eric Heiden (1958-) gyorskorcsolyázó lett öt aranyérmével. (Az összes versenyszámot megnyerte.) Nyikolaj Zimjatov (1955-) szovjet sífutó három aranyat nyert, a liechtensteini Hanni Wenzel (1956-) pedig két aranyat női műlesiklásban és női óriás-műlesiklásban, valamint egy ezüstöt női lesiklásban, öccse Andreas (1958-) pedig egy ezüstöt férfi óriás-műlesiklásban. A kis alpesi ország sem előtte, sem utána nem nyert arany- és ezüstérmeket olimpiai játékokon. A Gyulai István sportriportertől elhangzó „kis Pötzsch", azaz Anett Pötzsch német műkorcsolyázó ekkor nyerte egyetlen olimpiai aranyérmét női egyéni műkorcsolyában. Továbbá, ez volt az első alkalom, hogy a téli játékokon műhavat használtak.   

A sí sztárjai

Ausztria azon kevés országok egyike, ahol élő személyről is bocsáthatnak ki bélyeget. A képen látható bélyegeket 2004-ben és 2011-ben adta ki az Osztrák Posta két kiemelkedő pályájú sportoló tiszteletére. Az első képen Hermann Maier (1972-) alpesi síző látható, aki az 1998-as, a japán Naganóban megrendezett téli olimpiai játékokon lett világhírű. Miután óriásit esett a lesiklás versenyszámban, úgy döntött újra indul az óriás-műlesiklás és szuperóriás-műlesiklás számokban, amelyeken aranyérmet szerzett. Ekkor kapta a Herminátor becenevet. 2001-ben súlyos motorbalesetet szenvedett (majdnem meghalt, egyik lábát pedig amputálni akarták), de kitartásának köszönhetően a világranglista élére került újra. A 2006-ban megrendezett torinói olimpián a szuperóriás számban ezüst-, az óriás versenyszámban bronzérmet nyert. Mindezeken kívül háromszoros világbajnok és összesen 96-szor állt dobogóra, amivel az egyik legsikeresebb alpesi síző. A 2009-ben visszavonult, eredetileg kőművesnek tanult versenyző négyszer nyerte el meg azt a kristálygömböt, amit az összetett győzelmekért adnak az Alpesi Sí Világkupán. Ezek évszámai kerültek a bélyegre. Elisabeth Görgl (1981-) olimpikonok gyermeke, aki 2009-ben lett kétszeres világbajnok lesiklásban és szuper-óriásműlesiklásban. A bajorországi Garmisch-Partenkirchenben megrendezett világbajnokság eredményei miatt került az osztrák bélyegre. A 2017 nyarán visszavonult Görgl a 2010-es vancouveri téli olimpián két bronzérmet szerzett, ugyanazokban a számokban, mint anyja, Traudl Hecher 1960-ban és 1964-ben.     

Olimpiára hangolódva

Egy hónap múlva kezdődnek a XXIII. téli olimpiai játékok Dél-Koreában, erre készülve választottam a mai bélyegsort. Ezt 1994-ben bocsátotta ki a Magyar Posta a norvég Lillehammerben megrendezett játékok alkalmából. A majdnem 30 ezres város 1988-ban kapta meg a XVII. játékok rendezési jogát. Az akkori rekordnak számító 67 ország vett részt a sporteseményen, melyek közül 15 új résztvevő volt. (Külön indultak a szovjet utódállamok, Csehország és Szlovákia, 34 év után először indult a Dél-Afrikai Köztársaság, ami politikai okok miatt volt eltiltva, de ekkor indult először téli játékokon a trópusi Amerikai Szamoa. A magyar csapat 16 főből állt és Bónis Attila alpesisíző volt a zászlóvivő. Összesen 61 versenyszámot teljesítettek a sportolók, végül az összesített éremtáblázaton Norvégia nyert 26 éremmel, bár Oroszországnak egyel több aranyérme lett, így ők kerültek első helyre. A magyar sportolók 18 versenyszámban indultak, de sem pontot, sem érmet nem szereztek. Az olimpiai rendezvényhelyszínek többje is a mai napig használt, a Haakons Hall nevű, 11500 fő befogadására képes jégkorongcsarnok többek között konferenciaépület és koncertterem lett. A bélyegeken egy síző és két jégkorongozó, valamint a játékok hivatalos, északi fényt jelképező logója látható.  

Stadion Los Angelesben

1923-ban nyitották meg a Los Angeles Memorial Coliseum nevű stadiont, ami azóta számos sportesemény helyszínéül szolgált. A stadiont 16 hónap alatt húzták fel, nevében a memorial szó Los Angeles első világháborúban szolgált veteránjainak állít emléket, amit 1968-ban minden helybéli katonára módosítottak. Mai áron 13,4 millió dollárba került a felépítése az akkor 75 ezer férőhelyes stadionnak, amit azóta többször átépítettek, bővítettek. Két fenntartója van: Kalifornia állam és Los Angeles megye. Az első világhírű sportesemény, amit itt tartottak az 1932-es olimpiai játékok voltak, majd több felújítást és modernizálást követően az 1984-es olimpiai játékok megnyitója és számos sportesemény is itt volt. Jelenleg majdnem 99 ezer főt képes befogadni a stadion, de több alkalommal is 110 ezer fő körül volt a látogatók száma, utoljára 2008-ban egy baseball meccsen. Az akkori 114 ezres nézőszám bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. A stadion jelenleg a USC Trojans egyetemi amerikai futball csapat otthona, valamint egy időre az NFL-ben levő Rams csapaté, de korábban a Raiders, UCLA Bruins és Dodgers csapatok stadionja is volt. Nagy tervek elébe néz az építmény, ha Los Angeles megkapja a 2024-es olimpiai játékok rendezési jogát, hiszen felújítva ebben lenne a nyitó- és záróünnepség. A képen látható bélyegblokkot 1983-ben bocsátotta ki az afrikai Bissau-Guinea postája a Los Angeles-i olimpiai játékok emlékére.    

Sydney győztesei

2000-ben az ausztráliai Sydney városa kapta meg a lehetőséget a 27. nyári olimpiai játékok megrendezésére. Ennek alkalmából bocsátotta ki az Ausztrál Posta a képen látható bélyegsort, amin aranyérmes sportolóik láthatók. A kontinensnyi ország 4. helyen végzett az éremtáblázatban, összesen 58 éremmel. (Magyarország a 13. helyen végzett 8 aranyéremmel.) A képen látható aranyérmes sportolók: Ian „Thorpedo" Thorpe (1982-) úszó három aranyérmével és két ezüstérmével, amik közül a 400 m gyors egyéni és két csapatérem, a 4x100 m gyorsváltó csapat, Michael Diamond (1972-) férfi trap sportlövészetben, a lovastusa csapat és Susie O'Neill (1973-) 200 m gyorsúszó, aki három ezüstérmet is nyert Sydneyben. A második sorban a kerékpározásban aranyérmes férfi madison csapat látható, őket követi Grant Hackett (1980-), aki 1500 méteres gyorsúszásban és csapatban nyert, a férfi 4x200 m gyorsváltó csapat, a női vízilabdacsapat és a női strandröplabdázók. A harmadik sorban látható a női gyeplabdacsapat, a vitorlázók női 470-es osztályának (ez a hajó centiméterben mért hosszúra utal és típusa pedig dingi) tagjai, Cathy Freeman (1973-) futó, az első ausztrál őslakos, aki aranyérmet (400 méteren) nyert és aki különleges futóruhájával vált ismertté, Lauren Burns (1974-) taekwondós női légsúlyban, a vitorlázók 470-es férfi osztálynak párosa és Simon Fairweather (1969-) férfi egyéni íjászatban.  

Los Angeles, 1932

1932-ben és 1984-ben is Los Angelesben rendezték meg a nyári olimpiai játékokat, ennek állít emléket ez az 1983-ban kibocsátott bélyegsor Bissau-Guineából. Ez a kicsivel több mint 36 ezer négyzetkilométeres ország Nyugat-Afrikában fekszik, és 1996 óta küldenek csapatot a nyári olimpiai játékokra. Az 1932-es versenyre csak a kaliforniai város pályázott, de a nagy világválság miatt az előző, amszterdami játékokhoz képest csak a sportolók fele tudott részt venni a játékokon. 37 ország résztvevői versenyeztek 14 sport 117 versenyszámában. Ekkor épült először olimpiai falu, de csak a férfi sportolóknak, a nőket szállodában helyezték el. A Los Angeles-i Olimpiai Stadion 105 ezer ember befogadására volt képes, ami akkori rekordnak számított. Magyarország az előkelő 6. helyet érte el az éremtáblán, 6 arany, 4 ezüst és 5 bronzéremmel. Az első bélyegen az aranyat megnyerő 4x200 méteres japán váltócsapat látható, azonban a japán úszók összesen öt aranyérmet négy ezüstöt és két bronzt nyertek. A második bélyegre George Saling (1909-1933), a 110 méteres gátfutás amerikai győztese került, aki hat hónappal a játékok után 23 évesen autóbalesetben meghalt. Ellen Preis (1912-2007) osztrák vívónő az egyetlen női számban, az egyéni tőrben nyert (ebben lett bronzérmes Bogen Erna [1906-2002] magyar vívónő, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok felesége). Preis 1936-ban Berlinben és 1948-ban Londonban ezüstérmes lett. Rudolf Ismayr (108-1998) német súlyemelő középsúlyában lett aranyérmes, 1936-ban ezüstérmes. Az alsó sort Juan Carlos Zabala (1911-1983) argentin aranyérmes maratonfutó indítja. és a svéd öttusázó, Johan Gabriel Oxenstierna (1899-1995), későbbi katonatiszt követi. Öttusában svéd nyerte az ezüstérmet is, a bronz pedig egy amerikai sportolóé lett. Az utolsó bélyegen a dán férfi országúti csapatverseny kerékpározói láthatók, akik közül hárman ezüstérmesek lettek. illetve a 100 kilométeres országúti mezőversenyen 18. helyezett.  

Máltai olimpiai játékok

Az 1992-ben Barcelonában megrendezett 25. nyári olimpiai játékok alkalmából került kibocsátásra ez a máltai bélyegsor. A földközi-tengeri szigetország 1928-ban Amszterdamban képviselte először magát, ekkor jött létre olimpiai bizottságuk is. azóta összesen (az ideivel együtt) 15. olimpiai játékokon vettek részt, de érmet eddig még nem szereztek. Németország egyesölése után először ment közös csapat, a Szovjetunió szétesése után pedig most először versenyeztek a Független Államok Közössége (FÁK) egy csapatban, Egyesített Csapat néven. A balti államok 1936 óta először indultak független országként, valamint Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia csapatai. Jugoszlávia csapata ugyancsak függetlenként versenyzett. 1960 óta ez volt az első olimpiai játékok, amin Dél-Afrika részt vehetett, miután apartheid (faji elkülönítő) politikája miatt kizárták őket. Összesen 169 csapat vett részt, 29 sportág 257 versenyszámban. Magyarország az előkelő nyolcadik helyen végzett 11 arany, 12 ezüst és 7 bronzéremmel. Új versenyszám lett a baseball, a tollaslabda, a női dzsúdó és a vadvízi (szlalom) kajak újra bekerült versenyszámok közé. A játékok legeredményesebb sportolója Vitalij Serbo fehérorosz tornász lett hat aranyéremmel.  
 

Olimpiai kiadás Afrikából

1967. májusában a Nigéria délkeleti részén élő, nagyjából akkor 15 milliós igbó népcsoport úgy döntött elválik az anyaországtól és létrehozza saját országát, Biafrát. Mindezt azért, mert úgy gondolták, a hozzájuk tartozó tengerparti olajmezők bevételéből nem részesülnek, illetve az északabbra koncentrálódó szövetségi országvezetés elveszi számos jogukat. Biafra függetlenségének kikiáltása után pár hónappal a nigériai hadsereg megtámadta az elszakadó területeket, blokád alá volták Port Harcourt kikötővárosát és szándékosan megkezdték a lakosság kiéheztetését. Az 1970. január közepéig tartó polgárháborúban nagyjából kétmillió ember halt meg az éhség és betegségek miatt, Biafra pedig újra Nigéria része lett. Az ország a függetlenség kikiáltásától kezdve 1969. decemberéig bocsátott ki önállóan bélyegeket, úgy mint a képen látható 1968-as felülnyomott bélyegsort, amit az 1968-as Mexikóvárosban megrendezett, nyári olimpiai játékokra adtak ki. (A játékokon a magyar csapat 10 aranyérmet, 10 ezüstöt és 12 bronzot szertett.) Az eredeti kibocsátáskor a bélyegek lepkéket és növényeket ábrázoltak a bélyegek a 12-es számrendszeren alapuló, decimalizálás előtti brit rendszer szerint. A bélyegeken az afrikai fecskefarkú lepke, az óriás afrikai fecskefarkú lepke, az óriás kék fecskefarkú lepke, valamint a fekete-sárga fecskefarkú lepke látható. A növények pedig egy medvekörömfélékhez tartozó növény (Lankesteria barteri), egy hajnalkafaj (Ipomoea involucrata), az amarilliszfélék családjának egy faja (Scadoxus cinnabarinus), illetve egy az árvacsalánfélékhez tartozó örökzöld kúszónövény (Clerodendrum splendens) került. A Biafrai Köztársaság nem vett részt az 1968-as olimpiai játékokon.

Olimpia Innsbruckban

1964-ben Innsbruckban rendezték a 9. téli olimpiát, aminek emlékére ezt a bélyegsort bocsátotta ki a Magyar Posta. A bélyegeken, amin olimpiai versenyszámok láthatók, Füle Mihály (1914-2005) festőmű vész, grafikus tervezte, aki az egyik legnevesebb bélyegtervező volt. Az innsbrucki olimpia nem úgy indult ahogy tervezték: a rossz pályák miatt egy brit szánkós és egy ausztrál síző meghalt még a játékok kezdete előtt, így fekete karszalagban és félárbocra eresztett zászlóval indult a megnyitó. Emellett az időjárás sem volt kedvező, hiszen előtte 60 évig nem volt olyan meleg, mint akkor, hó nem esett, csak eső, így Amerikából kellett hóágyúkat hozatni. A magyar válogatott 28 fős volt, de érem nélkül végeztek. A legsikeresebb sportoló Klaudija Bojarszkih sífutó és Ligyija Szkoblikova gyorskorcsolyázó lettek, három és négy aranyéremmel. Először versenyzett és nyert aranyat műkorcsolyában a Belouszova-Protopopov páros, akik később legendás sportolók lettek. A német műkorcsolyapárostól pedig később elvették az ezüstérmet, mert kiderült, profi sportolónak szerződtek. Egy francia testvérpár pedig bravúrosan győzött: Marielle Goitschel óriás-műlesiklásban első lett, nővére Christine pedig második, míg az utóbbi szlalomban lett első és Marielle második. Az összesített éremtáblázatban a Szovjetunió lett az első, majd Ausztria és Norvégia.

Norvég győztesek

Négy, kiemelkedő teljesítményű sportoló került erre a norvég bélyegblokkra 1990-ből. A bal felső sarokban Thorleif Haug (1894-1934) látható, aki 18 és 50 kilométeres sífutásban, valamint északi összetettben három aranyérmet szerzett az 1924-es, Chamonix-ban megrendezett I. téli olimpiai játékokon. Haug negyven évesen halt meg tüdőgyulladásban, de az emlékét a mai napig őrzik, ápolják. Sonja Henie (1912-1969) nem csak a korcsolya egyik kiválósága, de filmcsillag is volt. 1928-ban, 1932-ben és 1936-ban műkorcsolyában olimpiai aranyérmeket nyert, ezen kívül hatszoros Európa-bajnok és tízszeres világbajnok volt. Nem csak tehetségével, de szépségével is sok millió rajongóra tett szert. Egyik legnagyobb tisztelője Adolf Hitler volt, de sajnos ez a személyes kapcsolat számos problémát okozott neki. 1936-ban felhagyott az amatőr sporttal és jégtáncturnékra ment, 1936-ban pedig elkészült első amerikai filmje.  A harmincas évek végére ő volt az egyik legjobban kereső hollywoodi színésznő, a háború után viszont hazatért Norvégiába. Henie-nek nem csak kéz- és lábnyomát örökítették meg Hollywoodban, de korcsolyáinak élét is. A sokoldalú híresség leukémiában hunyt el egy Párizsból Oslóba tartó repülőgépen. Az alsó sorba két gyorskorcsolyázó került. Ivar Ballangrud (1904-1969), aki első aranyérmét az 5000 méteres versenyszámban nyerte St. Moritz-ban 1928-ban, valamint még hármat (500, 5000, 10000 métereken) 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben. Ezeken felül még két ezüst és egy bronzérmet is szerzett. Ballangrud mellett Hjalmar Andersen (1923-2013) látható, aki három aranyérmével (1500, 5000, 10000 méteren) az 1952-es oslói téli olimpia legeredményesebb sportolója lett. Rendkívül népszerű sportoló volt, akiről élete során négy szobrot is emeltek, illetve állami temetést kapott, amin részt vett a norvég király, a miniszterelnök pedig beszédet mondott.