A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Felülnyomat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Felülnyomat. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. október 23., szerda
1956 felülnyomással
A képen látható bélyeg az első, amit a rendszerváltás után bocsátott ki a Magyar Posta az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. Elég egyszerű megoldással élt a Posta, ugyanis a közismert Kastélyok című forgalmi sor 1991. szeptember 6-án kibocsátott példányaira került felülnyomás, amiket október 22-étől kezdtek el kibocsátani. A képen levő Dőry-kastély a Győr-Moson-Sopron-megye déli részén levő Mihályiban látható. A település a 18. században került a nemesi család tulajdonába, de egy kastély létezéséről már 1560-ban van feljegyzés. Sajnos ez leégett, a mostanit az 1860-as években építtette Dőry Miklós, az akkoriban népszerű neogótikus stílusban. A második világháború után a kastély állapota romlani kezdett, de 1969-1974 között felújították. Szálloda lett és kiállítóteret is létesítettek benne. Sajnos azonban a település nem tudta fenntartani az épületet, és annak ellenére, hogy 2006-tól az Örökségvédelmi Hivatal tulajdonába került, az újabb renováció félbeszakadt. A mai napig nem látogatható sem az épület, sem kéthektáros, védett parkja, amit átszel a Kis- Rába.
2018. július 16., hétfő
Bajnok, felülnyomattal
A nyolcadik labdarúgó-világbajnokságot Angliában tartották 1966 júliusában. Ez volt az utolsó vébé, amit fekete-fehérben közvetítettek a televíziók, de ennek ellenére egészen 1994-ig a legnézettebb világbajnokság volt. Nyolc helyszínen játszották a meccseket, a döntő pedig a legendás, majdnem 100 ezer fő befogadására alkalmas Wembley Stadionban volt, ahol a hazaiak nemzeti válogatottja játszott Nyugat-Németországgal. A 16 részt vevő csapat közt volt a negyeddöntőben kieső, Baróti Lajos (1914-2005) vezette magyar válogatott, illetve először került be Észak-Korea és Portugália is a játékokra. Az utóbbi aztán bronzérmes lett, játékosa Eusébio pedig kilenc góllal a gólkirály. A képen látható bélyegsort a Királyi Posta a játékokra adta ki és ami érdekessége, hogy a tízes számrendszer 1971-es bevezetése előtti állapot látható az értékeket. Az első bélyeg értéke 4 penny, a másodiké 6 penny a d betű pedig a rómaiak által használt denarius (dénár) pénzérték rövidítése. A harmadik bélyegé 1 shilling 3 penny, vagyis 15 penny. Amikor az angolok 4:2 eredménnyel bajnokok lettek, a Királyi Posta a 4 pennys értéket felülnyomattal újra kibocsátotta, a szövegen pedig az „Anglia bajnokok" szöveg volt olvasható. A felülnyomás nem ritka a bélyegkibocsátás történetében, általában aktuális eseményeket, dátumokat örökítenek meg ezzel a módszerrel.
2018. február 27., kedd
Paralimpia Szocsiban
A hagyományos olimpiai játékok lezárását követően kezdődnek a paralimpiai játékok, és ez nincs másképpen a téli játékoknál sem. Az elsőt 1976-ban tartották Svédországban, de csak 1992-ót tartják ugyanott, ahol a téli olimpiai játékokat. A képen látható bélyegblokkot az Orosz Posta bocsátotta ki 2004-ben. Felülnyomott, azaz a három érmét ábrázoló bélyeg alatt három sort olvashatunk oroszul. A Szocsiban megrendezett, XXII. téli olimpiai játékokra számos bélyeget adtak ki az oroszok. A képen látható azért érdekesebb, mert a felülnyomottból fele annyit adtak ki a játékok után, mint a nem felülnyomottból. A szöveg magyarra fordítva annyit tesz: Oroszország minden paralimpiai rekordot megdöntött, mivel 30 aranyérmet, 28 ezüstöt és 22 bronzot nyert. A játékokon 550 versenyző vett részt és öt sportág 72 versenyszámában osztottak érmeket, illetve ekkor debütált a snowboard paralimpián. A játékok legeredményesebb sportolója Roman Petuskov (1978-) orosz síző lett 6 aranyával, de az oroszok nyolcvan érmét árnyalja, hogy a játékokat követően kiderült, hogy a paralimpikonok is az orosz állam segítségével doppingoltak. Negyvenöt ország csapata vett részt a játékokon: Brazília, Törökország és Üzbegisztán először, Magyarország viszont nem képviseltette magát, sőt, meglepő módon a Magyar Posta a hagyományos olimpiai játékokról sem bocsátott ki bélyeget.
A képen levő bélyegek érméi dombornyomottak, azaz kitapinthatók.
A képen levő bélyegek érméi dombornyomottak, azaz kitapinthatók.
2016. augusztus 10., szerda
Olimpiai kiadás Afrikából
1967. májusában a Nigéria délkeleti részén élő, nagyjából akkor 15 milliós igbó népcsoport úgy döntött elválik az anyaországtól és létrehozza saját országát, Biafrát. Mindezt azért, mert úgy gondolták, a hozzájuk tartozó tengerparti olajmezők bevételéből nem részesülnek, illetve az északabbra koncentrálódó szövetségi országvezetés elveszi számos jogukat. Biafra függetlenségének kikiáltása után pár hónappal a nigériai hadsereg megtámadta az elszakadó területeket, blokád alá volták Port Harcourt kikötővárosát és szándékosan megkezdték a lakosság kiéheztetését. Az 1970. január közepéig tartó polgárháborúban nagyjából kétmillió ember halt meg az éhség és betegségek miatt, Biafra pedig újra Nigéria része lett. Az ország a függetlenség kikiáltásától kezdve 1969. decemberéig bocsátott ki önállóan bélyegeket, úgy mint a képen látható 1968-as felülnyomott bélyegsort, amit az 1968-as Mexikóvárosban megrendezett, nyári olimpiai játékokra adtak ki. (A játékokon a magyar csapat 10 aranyérmet, 10 ezüstöt és 12 bronzot szertett.) Az eredeti kibocsátáskor a bélyegek lepkéket és növényeket ábrázoltak a bélyegek a 12-es számrendszeren alapuló, decimalizálás előtti brit rendszer szerint. A bélyegeken az afrikai fecskefarkú lepke, az óriás afrikai fecskefarkú lepke, az óriás kék fecskefarkú lepke, valamint a fekete-sárga fecskefarkú lepke látható. A növények pedig egy medvekörömfélékhez tartozó növény (Lankesteria barteri), egy hajnalkafaj (Ipomoea involucrata), az amarilliszfélék családjának egy faja (Scadoxus cinnabarinus), illetve egy az árvacsalánfélékhez tartozó örökzöld kúszónövény (Clerodendrum splendens) került. A Biafrai Köztársaság nem vett részt az 1968-as olimpiai játékokon.
2015. június 2., kedd
Dominikától a magyar menekülteknek
Az első sorban látható sportolók: Fanny Blankers-Koen (1918-2004) holland atléta, aki Londonban négy aranyérmet szerzett, Jesse Owens (1913-1980) amerikai atléta, Berlin négyszeres olimpiai bajnoka, Szon Kidzsong (1914-2002) koreai futó, aki a japán olimpiai csapat tagjaként nyerte meg a berlini olimpiai játékok maratonját, illetve David, Lord Burghley, Exeter 6. márkija (1905-1981) a Nemzetközi Atlétikai Szövetség második elnöke és az 1928-as amszterdami olimpiai játékok arany- és ezüstérmes futója.
A második sorban: Bob Mathias (1930-2006) amerikai tízpróbázó és politikus az 1948-as és 1952-es olimpiai játékok aranyérmes sportolója, Paavo Nurmi (1897-1973) finn futólegenda, aki Antwerpenben és Párizsban kilencszer állhatott a dobogó tetején, Ugo Frigerio (1901-1968) gyaloglásban háromszoros aranyérmes olasz atléta, valamint Babe Didrikson Zaharias (1911-1956) amerikai atléta, golfozó és baseball játékos, aki a Los Angeles-i olimpiai játékokon szerzett két aranyérmet. (Róla egy másik dominikai bélyegsor kapcsán már írtam.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




