Albán király, magyar királyné

Amet Zogolli (1895-1961) kétszer volt az 1920-as években miniszterelnök, egyszer pedig köztársasági elnök Albániában, ami alatt a balkáni ország modernizálódni kezdett. Ekkorra az olaszok katonai térnyerése egyre látványosabb volt a térségben, ami számára is sok veszélyt hordozott. 1928-ban az albánok királyává kiáltotta ki magát és mint I. Zog vagy Zogu kezdte meg uralkodói pályafutását. Az 1400-as években élt Szkander bég albán fejedelem Bécsben őrzött sisakjával akarta megkoronáztatni magát (ez a bélyegeken a portrék közt látható), de ez nem történt meg. Bár számos ellensége volt, de erős alkotmányos monarchiát hozott létre, amivel stabilizálta Albániát. Sajnos azonban a nagy világválság tönkretette az ország gazdaságát, rengetegen emigráltak külföldre, az olaszok pedig elkezdték a gazdaságot is irányítani. 1938 áprilisában vette feleségül Apponyi Geraldine Margit Virginia Olga Mária grófnőt (1915-2002), akinek nem kellett áttérnie a muszlim hitre, maradhatott katolikus. Geraldine apja magyar, anyja amerikai milliomos volt, házasságával pedig az európai divatlapok és társasági hírek élére került. Tiranai esküvőjükön egyik tanúja Galeazzo Ciano, Mussolini veje és az Olasz Királyság külügyminisztere volt. Egy évvel később április ötödikén megszületett egyetlen gyermekük Leka (1939-2011), aki később trónkövetelő lett. Ekkor még ők sem tudták, hogy április 7-én az olaszok megszállják, és protektorátussá nyilvánítják Albániát, nekik pedig menekülniük kell. A család hat országban élt száműzetésben, utolsóként Franciaországban. Itt halt meg I. Zogu, a család pedig Dél-Afrikába költözött. Geraldine és Leka csak a kommunista rendszerváltás után, a kilencvenes években tértek vissza hazájukba. A Fehér Rózsának becézett Geraldine és fia is Tiranában hunytak el.  A képen látható bélyegblokkot a királyi frigy alkalmából bocsátotta ki az Albán Posta 1938-ban. Azokat a külföldi bélyegeknek, amiknek van magyar vonatkozása, hungarikának hívják.

Spanyolok a magyar gyermekekért

1956-ban a magyar forradalom eseményei kapcsán bocsátotta ki ezt a legendás bélyegsort a Spanyol Posta. Mindegyik bélyeg ugyanazt a kisfiút és idősebb lányt ábrázolja egy üres borítékon, mögöttük a háborút jelképező villámokkal, valamint a „pro-infancia hungara", azaz a „magyar gyermekek"-ért felirattal. A jótékonysági bélyegek bevételét általában úgy oldották és oldják meg a bélyegkibocsátók, hogy felárassá teszik a bélyeget és a felár lesz az az összeg, amit a korábban kiválasztott szervezet kap. A spanyol bélyegen viszont nincs ilyen szervezet és a mai napig nem tudni, kapott-e gyermekeket segítő szervezet ebből a bevételből. Ami bizonyos, hogy az 1939 óta hatalmon levő, antikommunista Francisco Franco és kormánya aktívan támogatta a magyarokat a szovjet elnyomással szemben. Ami biztos, hogy Habsburg Ottó trónörökös és politikus közbenjárására a spanyol kormány tiltakozó jegyzéket fogadott el, amint elküldtek az ENSZ-nek, megkondították a spanyol templomok harangjait a magyarokért, és a helyi Vöröskereszt gyűjtésbe kezdett. Ottó főherceg november 4-én megkérte Marosy Ferenc madridi magyar követet, hogy újra járjon közbe Francónál a magyarok megsegítése kapcsán. A spanyol kormány még aznap döntött egy önkéntes katonai csoport létrehozásáról. Szó volt egy hadtestről is (ez a második világháborúban 10-18 ezer fő volt), bár jegyzőkönyv nem készült a kormányülésről és így nem tudni milyen kontextusban került ez elő. Egy félreértés, de mára legenda szerint a spanyolok 100 ezer önkéntest küldtek volna Magyarországra harcolni, amiről soha szó nem esett. Mindenesetre a spanyol kormány konzultált az amerikaiakkal, hogy az ENSZ égisze alatt küldene csapatokat Magyarországra, de az amerikaiak ezt nem támogatták, illetve féltek a Szovjetunió retorziójától.  A spanyoloknak pedig nem volt kapacitása önkénteseiket hazánkba juttatni, úgyhogy a tervből nem lett semmi. Az egész ügy Francónak használt a legjobban, tömegeket tudott maga mögé állítani, mint Magyarország támogatóját és potenciális megmentőjét. (Közép-, és Dél-Amerikában több diktatúra támogatta ekkor hazánkat.) Így a bélyegek is inkább Franco propagandájáról szólnak, mintsem a magyar gyerekekről.

Zsigmond, a luxemburgi

A Luxemburgi-házat Henrik, Luxemburg grófja alapította 1308-ban, négy év múlva pedig VII. Henrikként német-római császár lett. Dédunokája volt az 1368-ban, Prágában született Zsigmond, aki először lett magyar király az előbb említett, birtokairól elnevezett, német származású uralkodóházból. 1387-ben Székesfehérvárom koronázták meg, 1411-ben német király lett, nyolc évre rá cseh király, majd 1433-ban német-római császár. Ezzel ő vált az egyik legjelentősebb európai uralkodóvá, akinek döntései az egész kontinensre kihatással voltak. 1396-ban a törökök ellen összeurópai keresztes hadjáratot szervezett, de a nikápolyi csatát elvesztették seregei. 1414-ben összehívta a konstanzi zsinatot, ami négy évig ülésezett és legfontosabb eredményeként a pápák visszaköltöztek Rómába, így megszűnt a nyugati nagy egyházszakadás. Az uralkodása alatt vesztette el Dalmáciát a Magyar Királyság, jelentős palotákat építtetett Budán, Visegrádon és a mai Székesfehérváron valamint számos végvár épült a törökök benyomulása ellen. 1437-ben a mai Csehország területén levő Znojmóban halt meg. Első felesége Anjou Mária volt, akivel egy ideig társuralkodók voltak (Zsigmond előtt Mária volt az egyedüli uralkodó a Magyar Királyságban), második felesége Cillei Borbála volt. Fiú örököse nem volt, így a trónon veje, Habsburg Albert, az első Habsburg-házi uralkodó követte. A képen látható feláras, jótékonysági bélyegsort 1938-ban bocsátotta ki a Luxemburgi Posta. Hungarikának számít, mivel magyar vonatkozású személy látható külföldi bélyegen. Vittore Pisanello olasz festő 1433 körül készült festménye alapján készült a bélyegen látható portré.

Utazik a pápa

A katolikus egyház egyházfőjének utazásairól rendszeresen bocsát ki bélyegeket a Vatikáni Posta. A képen látható, II. János Pál pápa 1996-os utazásait bemutató bélyegsor 1997-ben került bemutatásra. 1978-2005 között a pápa 104 külföldi úton vett részt, és többet utazott, mint az összes elődje együtt. 1996. februárjában Közép-Amerikába látogatott, nevezetesen Guatemalába, Nicaraguába, Salvadorba, valamint Venezuelába. Mindegyik országba ez volt a második útja, a fővárosokon kívül pedig ellátogatott a venezuelai Maiquetía és Guanare városokba is. Áprilisba Tuniszba látogatott, ahol misét celebrált a Páli Szent Vince székesegyházban. Májusban Szlovéniába utazott, ahol Ljubljanán kívül Postojnába és Mariborba is ellátogatott. A következő hónapban Németország volt az úti cél, ahol már kétszer járt korábban. Az ország középső részén fekvő Lippstadtba, Padernbornba és Berlinbe látogatott, az utóbbi olimpiai stadionjában rendezett misén pedig boldoggá avatta Bernhard Lichtenberg (1875-1943) és Karl Leisner (1915-1945) katolikus papokat, akiket a nácizmus elleni nézeteik miatt a dachaui koncentrációs táborba küldtek, ahol meghaltak. (Lichtenberg Dachauba utazása során halt meg.) 1996 szeptemberében a pápa Budapestre, Győrbe és Pannonhalmára látogatott, az utóbbiba azért, mert a Bencés Főapátság alapításának ezredik évfordulóját ünnepelte. Az ezt jelképező bélyegen a Főapátság épülete és a magyar korona látható a pápa portréja alatt. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen francia útja került. Itt négy városba látogatott el: Tours, Saint-Laurent-sur-Sevre, Sainte-Anne-d'Auray, Reims. Negyedik francia útjának apropója az volt, hogy 1500 éve keresztelték meg I. Klodvig frank királyt, valamint 1600 éve halt meg Tours-i Szent Márton, a Pannonia provinciában született püspök.    

Baráti találkozók

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Korea minden másik szocialista és kommunista országgal tartott fenn kapcsolatot. Ezeknek emlékére bocsátott ki a helyi posta két bélyegblokkot 1984-ben, aminek egyike látható a képen. A felirat szerint „Erősítsük a szocialista országok egységét és a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritását." A „barátság" és „összefogás" szavak olvashatók a kereten, a három bélyegen pedig három európai politikus. A bélyegek alsó felén pedig az „Éljen soká a legyőzhetetlen testvéri barátság a koreai és a magyar/bolgár/román népek között!" Az elsőre Kádár János (1912-1989) került, akit 1984-ben látogatott meg Kim Ir Szen (1912-1994) Észak-Korea államalapító elnöke. A két ország között 1948 óta van hivatalosan kapcsolat, Kim pedig 1956. nyarán járt először Magyarországon. A következő képen Todor Zsivkov (1911-1998), a Bolgár Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács-elnöke, korábbi miniszterelnök látható 1975-ben. Úgy mint hazánkban, Bulgáriában is többször járt a koreai elnök, aki tárgyalásokat folytatott gazdasági és kulturális témákban. A harmadik bélyegen pedig Nicolae Ceausescu (1918-1989) román elnökkel és diktátorral látható Kim. Többször is találkoztak, de Ceausescu 1971-es észak-koreai látogatása számít mérföldkőnek, mivel a román elnök ekkortól kezdett el a Kiméhez hasonló személyi kultuszt kiépíteni Romániában. Mivel a külföldi bélyegen magyar téma látható, ezért hungarikának számít.   

Egy argentin magyar és a többiek

Híres argentinokat mutat be ez az 1994-es bélyegsor, amit az Argentin Posta adott ki. Az első értéken Quirino Cristiani (1896-1984) animációs filmrendező látható. Ő volt az első, aki először készített egész estés (70 perces) rajzfilmet, az 1917-es Apostolt. A másodikat is ő készítette, valamint az első hangosfilm rajzfilmet, de sajnos az utóbbi két film kópiái egy tűzvészben elégtek. Sajnos Cristiani alkotásai nem tudtak vetekedni Walt Disney rajzfilmjeivel, így egy szinkronstúdióban dolgozott tovább. A következő bélyegre Raúl Pateras Pescara (1890-1966) került. A feltaláló és mérnök volt az első, aki a helikopterek rotorlapátjainak szögét beállító ciklikus vezérlőt sikeresen használta. 1924-ben pedig világrekordot állított fel, mert 13 km/óra sebességet ért el egy helikopterrel. A bal alsó bélyeg hungarica, azaz magyar témájú külföldi bélyeg. A budapesti születésű Bíró László József (1899-1985), akinek legismertebb találmánya, az 1938-ban szabadalmaztatott golyóstoll. A tökéletesített verziót azonban nem Magyarországon fejezte be, mert a zsidótörvények miatt Argentínába emigrált. Egy külföldön megismert argentin, Agustín Pedro Justo ajánlotta neki Argentínát, akiről később kiderült, hogy az ország elnöke. Az első tömeggyártású golyóstollat 1945-ben kezdték el forgalmazni biropen és biro néven világszerte. Nevéhez fűződik  golyós dezodor elterjedése is, illetve tervezett egy automata sebességváltót, amit a General Motors autógyártó megvásárolt, de nem alkalmazta soha. A legnagyobb értékű bélyegen Enrique Finochietto (1881-1948) különböző orvosi műszerek feltalálója, kórházi szárnyak tervezője és sebészorvos látható.

Éljen a Népköztársaság!

A Magyar Népköztársaság hatodik évfordulójára készült ez az 1951-es szovjet bélyegsor. Már többször írtam a hungaricáról, ami külföldi bélyegre került magyar témájú bélyeget jelöl, így ez is annak tekinthető. Az első bélyegen az 1896-ban épült Szabadság híd látható, ami a fővárosi hidak közül a harmadik volt, a Lánchíd és a Margit híd után. A másodikra a Steindl Imre által tervezett, 1885-1904 között épült Országház került. Ez Európa második legnagyobb parlamenti épülete a bukaresti parlament után. Pollack Mihály tervezte a harmadik bélyegen látható Magyar Nemzeti Múzeumot, ami 1837-47 között épült klasszicista stílusban. A múzeumot 1802-ben alapították, de az önálló, állandó épület csak évtizedekkel később készült el. Az utolsó bélyegre egy emlékmű került; a bélyeg alsó felén a  „A nagy Sztálinnak hálás a magyar nép" felirat szerepel, ami az ország felszabadítására utal. Az eredeti szobrot 1949-ben, Sztálin hetvenedik születésnapjára készült márványból. A szobor talapzatán az előbb említett felirat és a Rákosi-címer voltak láthatók. Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) eredeti alkotása később a moszkvai Puskin Múzeumba került. A mészkő másolatot 1950. április 2-án adták át a budapesti Szabadság téren. A három méter magas alkotást 1956-ban lerombolták és a négytagú munkáscsaládot (munkás apa, paraszti származású anya, fiú és lány gyermek) ábrázoló szobrot soha nem pótolták. A kisebb (egyméteres) gipsz változatot az arra érdemes iskolák kaphatták meg.

Dominikától a magyar menekülteknek

Az 1956-os forradalom és az azt követő nagyjából negyedmilliós magyar menekülthullám az egész világot megrázta. Több posta bocsátott ki feláras, felülnyomatos bélyeget, amelynek bevételét a menekültekre költötték. 1957-ben a a Karib-tengeren található Dominikai Köztársaság is kibocsátott egy Vöröskereszt emblémájával ellátott, a magyar menekülteket támogató feláras, felülnyomatos bélyegsort. A felülnyomat nélküli bélyegeket eredetileg a melbourne-i olimpiai játékokra bocsátották ki, az utolsó három bélyeg pedig légipostának készült.
Az első sorban látható sportolók: Fanny Blankers-Koen (1918-2004) holland atléta, aki Londonban négy aranyérmet szerzett, Jesse Owens (1913-1980) amerikai atléta, Berlin négyszeres olimpiai bajnoka, Szon Kidzsong (1914-2002) koreai futó, aki a japán olimpiai csapat tagjaként nyerte meg a berlini olimpiai játékok maratonját, illetve David, Lord Burghley, Exeter 6. márkija (1905-1981) a Nemzetközi Atlétikai Szövetség második elnöke és az 1928-as amszterdami olimpiai játékok arany- és ezüstérmes futója.  
A második sorban: Bob Mathias (1930-2006) amerikai tízpróbázó és politikus az 1948-as és 1952-es olimpiai játékok aranyérmes sportolója, Paavo Nurmi (1897-1973) finn futólegenda, aki Antwerpenben és Párizsban kilencszer állhatott a dobogó tetején, Ugo Frigerio (1901-1968)  gyaloglásban háromszoros aranyérmes olasz atléta, valamint Babe Didrikson Zaharias (1911-1956) amerikai atléta, golfozó és baseball játékos, aki a Los Angeles-i olimpiai játékokon szerzett két aranyérmet. (Róla egy másik dominikai bélyegsor kapcsán már írtam.)

Zeneszerzők kapcsán

Híres zeneszerzők és hozzájuk köthető alkotások láthatók ezen az 1997-es kubai bélyegsoron. A legkisebb értéken Liszt Ferenc (1811-1886) és a pozsonyi Pauli-palotán látható emléktáblája látható, ahol 9 évesen adott nyilvános koncertet. Ennek emlékére és születésének 150. évfordulójára készül az emléktábla. Ezt a fajta bélyeget hívjuk hungaricának, ami olyan külföldön kibocsátott bélyeget jelent, aminek a témája Magyarországhoz köthető. A második bélyegre Frédéric Chopin (1810-1849) lengyel zeneszerző és a Lengyelország közepén található Zelazowa Wola-i szülőháza került. Őt követi Johann Sebastian Bach (1685-1750) német zeneszerző és g-moll hegedűszonátájának kézirata. A negyedik bélyegen a bécsi Theater am Kärntnertor nevű színház látható, ahol Ludwig van Beethoven (1770-1827) német zeneszerző IX. szimfóniájának volt az ősbemutatója. A színházat 1870-ben lebontották. Az ötödik bélyegen a hat zeneszerző közül a legkevésbé ismert látható: a kubai Ignacio Cervantes (1847-1905), La Solitaria című zongoradarabjának egy töredékével. A legnagyobb értékre pedig Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) osztrák zeneszerző és első kórusmű-vázlata került.    

Semmelweis az emberiségért

2014. november 9-én írtam először egy Nyugat-Németországban kibocsátott feláras jótékonysági bélyegsorról, amelynek újabb darabjáról olvashattok ma. Az először 1949-ben kibocsátott téma célja az volt, hogy a felár egy jótékonysági szervezethez kerüljön. Először közismert személyeket ábrázoló bélyegsort bocsátottak ki évente, majd 1956-tól három éven át a személy mellé gyógyászati, bányász és mezőgazdasági munkák is kerültek. Ezt 1959-ben egy Grimm fivérek meséit és a fivéreket külön bemutató sor követett, ami után csak jótékonysági bélyeget adtak ki, híres személyek nélkül. 
1956-ban a témához kapcsolódó „emberiség segítője" Semmelweis Ignác lett. Az „anyák megmentője" jelzővel illetett orvos 1818-ban született Budán, a Tabánban, szász-sváb családban.A középiskolát Budán végezte, majd joghallgató lett Bécsben, de egy év után átiratkozott az orvosi karra. 1844-ben kapta meg diplomáját és azonnal el is kezdett praktizálni, először Bécsben, majd a pesti Szent Rókus kórházban. Három évvel később ismerte fel, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz ugyanonnan ered. Kimutatta a fertőzéseket megelőző (aszeptikus/antiszeptikus) eljárások fontosságát  és előnyeit, de az orvostársadalom nem volt erre nyitott. Munkahelyén minimálisra csökkent a gyermekágyi lázban elhunytak száma a klórmeszes fertőtlenítés miatt, amit előírt. 1865 nyarán azonban elmezavar jeleit fedezték fel a viselkedésében, így a Bécs melletti döblingi elmegyógyintézetbe került. Agresszív viselkedése miatt ápolói kétszer súlyosan megverték, a gyógyintézetbe kerülés utáni 14. napon pedig elhunyt. A Budapesti Orvosi Egyetem 1969-ben vette fel nevét.  
A bélyegeken sorjában egy szülésznő látható gyermekkel, Semmelweis, egy bölcsőt ringató anya és egy gyermekekkel játszó nővér. A bélyegsor hungrica, mivel magyar tematikájú, de külföldi bélyegen látható. 

Rólunk szól

Ezt a három különálló témájú, ámde egyvalamiben mégis közös bélyegcsoportot választottam mára. Az első képen egy 1978-as kubai bélyeg látható, amit a szocialista országok nemzetközi bélyegkiállítására adtak ki. A bélyegen az Országház és egy 1919-ben kibocsátott, a magyar tanácsköztársaság bélyegsor egyik példányának kicsinyített mása látható. A második, összefüggő 1959-es szovjet sort a Magyar Népköztársaság tizedik évfordulójára adták ki, a kisebbik értékű bélyegen Petőfi Sándor portréjával, a másikon a Citadellán található Szabadság-szobor látható, ami Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A harmadik bélyegsorozatot az Egyesült Államokban bocsátották ki 1958-ban. Mindkét bélyeg Kossuth Lajost, mint a szabadság hősét ábrázolja. Ugyanebben a kategóriában Simón Bolívarról is adtak ki ebben az évben egy kétdarabos sort. Az első mondatra visszatérve, az a közös a bélyegekben, hogy Magyarországhoz köthető témákat dolgoznak fel. Ezeket a bélyegeket hungaricának hívják, sok gyűjtő csak ilyen bélyegeket gyűjt.