Egy régi-új csarnok

1900-1906 között épült a Szépművészeti Múzeum, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusokban. Az egyetemes művészetet bemutatni hivatott, állami alapítású közgyűjtemény épületét Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervezték, a Műcsarnokkal és a Millenniumi Emlékművel (Hősök tere) együtt. A Román Csarnok a középkori művészet bemutatására jött létre, rendkívül aprólékos falfestményekkel és szobrok gipszmásolataival. A második világháború azonban nem volt kegyes a múzeum ezen épületrészének, aminek a teteje beszakadt, majd az időjárás tönkretette a falakat. Egy idő után a csarnokot nem lehetett kiállítótérként használni, így raktár lett belőle. 2015-től három éven át restaurálták a Szépművészeti Múzeumot és ezalatt, nagyjából másfél évnyi munka után teljes pompájában helyreállították a 900 négyzetméter alapterületű Román Csarnokot is, ami újra bemutatóteremként funkcionál. A képen látható bélyegblokkon 2019-ben adta ki a Magyar Posta a felújítás emléke alkalmából. Látogassátok meg!

Budapest hídjai

Budapestnek 12 közúti és kettő vasúti Duna-hídja van, amik létfontosságúak a főváros közlekedési hálózatában. A legészakabbra fekvő a 2008-ban átadott Megyeri híd, a legdélebbi az 1990-ben átadott Deák Ferenc híd. A képen látható bélyegsort 1964-ben adták ki, és a főváros belső kerületeihez tartozó hidakat mutatja be. A legkisebb értéken a legészakabbra fekvő, a legnagyobb értéken a legdélebbi látható. Az első állandó Duna-híd az 1849-ben átadott Széchenyi Lánchíd volt, amit az 1876-os, v-alakú Margit híd követ. Az eredetileg Ferenc Józsefről elnevezett Szabadság híd húsz évvel később került átadásra, 1903-ban pedig az Erzsébet híd, aminek érdekessége, hogy ez az egyetlen budapesti Duna-híd, aminek pillérei a folyóparton vannak. 1937-ben adták át a Petőfi hidat, amit akkor Horthy Miklósról neveztek el. A második világháborúban mindezeket felrobbantották, így újjá kellett őket építeni. 1945-1946 között szükséghidak épültek, amik nagyban segítették Buda és Pest közt a közlekedést. 1950-ben adták át az Árpád hidat, 1964-ben pedig 10 méterrel kiszélesítve, mai formájában az Erzsébet hidat. Jelenleg a leghosszabb Duna-híd a Megyeri híd a maga 1861 méteres hosszúságával. A legforgalmasabb az Árpád híd napi 150 000 rajta áthaladó járművel, legutóbb pedig hidat 2011-ben neveztek át: a Lágymányosi híd lett Rákóczi híd.

Egy konferencia emlékére

1975-ben alapították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), korábbi nevén Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet. Célja a folyamatos kapcsolattartás volt Európa különböző részei, de elsősorban keleti és nyugati fele között. Helsinkiben írták alá azt a záróokmányt, amivel az EBESZ akkori 35, mára 57 tagországa vállalta, hogy különböző kérdések (emberi és kisebbségi jogok, fegyverkorlátozás, választások tisztasága) megvitatására fórumot teremt. 1992-ben állandó intézménnyé vált, aminek központja Bécsbe került. 1994-ben Budapesten szervezték az EBESZ csúcstalálkozóját, ahol a szervezet felvette most is használt nevét, ami angolul OSCE lett. Rendkívül jelentős konferencia volt, hiszen a rendezvényen részt vett Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök is, illetve Ukrajna lemondott atomnagyhatalmi státuszáról. Emellett a régi szovjet tagállamokkal megállapodtak, hogy atomfegyvereiket visszaadják Oroszországnak. A konferencia emlékére bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a bélyegblokkot, amin a Parlament látható a Dunával. A szervezet jelenlegi célja a válságmegelőzés és válságkezelés, valamint a rehabilitáció. 2015-ben Szerbia látja el az EBESZ soros elnöki feladatait, főtitkára Lamberto Zannier olasz diplomata.

Éljen a Népköztársaság!

A Magyar Népköztársaság hatodik évfordulójára készült ez az 1951-es szovjet bélyegsor. Már többször írtam a hungaricáról, ami külföldi bélyegre került magyar témájú bélyeget jelöl, így ez is annak tekinthető. Az első bélyegen az 1896-ban épült Szabadság híd látható, ami a fővárosi hidak közül a harmadik volt, a Lánchíd és a Margit híd után. A másodikra a Steindl Imre által tervezett, 1885-1904 között épült Országház került. Ez Európa második legnagyobb parlamenti épülete a bukaresti parlament után. Pollack Mihály tervezte a harmadik bélyegen látható Magyar Nemzeti Múzeumot, ami 1837-47 között épült klasszicista stílusban. A múzeumot 1802-ben alapították, de az önálló, állandó épület csak évtizedekkel később készült el. Az utolsó bélyegre egy emlékmű került; a bélyeg alsó felén a  „A nagy Sztálinnak hálás a magyar nép" felirat szerepel, ami az ország felszabadítására utal. Az eredeti szobrot 1949-ben, Sztálin hetvenedik születésnapjára készült márványból. A szobor talapzatán az előbb említett felirat és a Rákosi-címer voltak láthatók. Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) eredeti alkotása később a moszkvai Puskin Múzeumba került. A mészkő másolatot 1950. április 2-án adták át a budapesti Szabadság téren. A három méter magas alkotást 1956-ban lerombolták és a négytagú munkáscsaládot (munkás apa, paraszti származású anya, fiú és lány gyermek) ábrázoló szobrot soha nem pótolták. A kisebb (egyméteres) gipsz változatot az arra érdemes iskolák kaphatták meg.

Budapest francia szemmel

Európa fővárosai címmel jelent meg az a blokksorozat, amelyet a Francia Posta bocsátott ki. Ennek egy darabja, ez a 2011-ben kibocsátott, Budapest látványosságait bemutató blokk. A bélyegeken az 1885-1904 között épült Országház, a William Tierney Clark tervezte Széchenyi lánchíd, a Budavári Palota és a Széchenyi gyógyfürdő. A többi képen pedig a Dohány utcai zsinagóga, a Szent István-bazilika kupolája, a Mátyás-templom és a Hősök tere.

Vizes

Budapesten, a Millenárison tartották 2013-ban, a Víz Világtalálkozót, amelynek alkalmából bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a blokkot. A blokkot uralja a kék színű, buborékokkal teli víz, a felső egyharmadban pedig a Margit-szigeti víztorony, vitorlások, egy gémeskút, a Parlament és a Lánchíd láthatók. Alul, külön szelvényként a rendezvény lógója és egy QR-kód került, amit leolvasva, több, a konferenciával kapcsolatos információhoz lehetett jutni. A rendezvény a vízre, mint az élet, a jövő, az egészség és a fejlődés forrására hívta fel a figyelmet, számos rangos előadó segítségével.