A két leghosszabb hidunk

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 2018-ban pedig hidak volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket, ami olvasható a bélyegeken is.) A Magyar Posta bélyegblokkot bocsátott ki ennek alkalmából, amire két híd került. Az egyiken az Újpestet Budakalásszal összekötő, 1861 méter hosszú Megyedi híd látható, amit 2008-ban adtak át. Ez a Dunán átívelő, a Szentendrei-szigetet is érintő építmény Magyarország első ferdekábeles hídja. Összesen 5 hídból áll össze az 1861 méteres hosszúságon, a legnagyobb szakasza pedig 591 méter hosszú, ami a Nagy-Duna-ágon ível át. A híd nevére lehetett szavazni, ekkor merültek fel Chuck Norris amerikai színész és Stephen Colbert amerikai műsorvezető nevei, de végül a Megyeri híd lett a neve, miután Káposztásmegyert köti össze Békásmegyerrel. Ez hazánk második leghosszabb hídja, az első pedig a szintén bélyegre került Kőröshegyi völgyhíd. 2007-ben adták át az M7-es autópálya 1872 méter hosszú viaduktját a Balaton déli partjánál, Zamárdi és Balatonszárszó között. Magassága 88 méter és méreteit jelzi, hogy az északi partról is remekül látni. A bélyeg keretén pedig a Csongrád megyei, a Tiszán átívelő, 2011-ben átadott Móra Ferenc híd látható.

A Duna hídjai

A Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2850 kilométerével. Németországban ered és Romániánál torkollik a Fekete-tengerbe. A képen levő, 1985-ös bélyegsort a Magyar Posta adta ki. A folyón levő 342 híd közül válogat, mégpedig délről indulva. Az első az újvidéki Szabadság híd, amit 1981-ben adtak át. 1312 méter hosszú és a város jelképe. 1999-ben a hidat a NATO lebombázta, majd négy évvel később az Európai Unió segítségével két év alatt újjáépítettek. A következő bélyegen a legdélebbi magyar Duna-híd, a bajai Türr István híd látható. Vasúti és közúti híd is, ami 1906-1908 között épült. A legforgalmasabb budapesti híd, az Árpád híd következik, amit először 1950-ben adtak át Sztálin híd néven, 1984-ben viszont kétoldalt bővítve újra átadták. A helyiek UFÓ-nak hívják, majdnem húsz évig Új híd volt, de hivatalosan Szlovák Nemzeti Felemelkedés hídja a negyedig bélyegen levő, ami Pozsony egyik jelképe. Érdekessége, hogy egy étterem is van a tetején, 95 méteres magasságban. A bécsi Reichsbrücke indítja a második sort. Két híd helyére épült a képen látható, 1980-ban átadott híd. Elődje 1976-ban beleszakadt a Dunába, a hatalmas szerencse az volt, hogy forgalommentes időszakban történt, bár így is egy ember meghalt. Ekkor kezdték el építeni a legújabb hidat. Ausztria harmadik legnagyobb városában, Linzben látható a VÖEST híd, ami a hetvenes évek elején került átadásra. Autópályahíd, amit 2018-ban elkezdtek bővíteni. A legnagyobb értékű bélyegre a Németországban levő regensburgi Kő híd, ami a legrégebbi, ma is álló Duna híd. 1135-1146 között épült és 308 méter hosszú. Kimagasló építészeti emlék, ami mára csak gyalogosokat és biciklistákat fogad.

Egy híd története

Feketeházy János (1842-1927) hídépítő mérnök tervezte az esztergomi Prímás-sziget és az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén levő, mára Szlovákiához tartozó Párkány közti, 517 méter hosszú, rácsos hidat. A Duna felett átívelő vashidat 1895-ben adták át, 120 méterre a régi vashídtól, hogy még közelebb legyen Esztergom központjához. (Több városrész is pályázott a hídra.) Nevét I. Ferenc József uralkodó lányáról, Mária Valéria főhercegnőről (1868-1924) kapta és egészen 1918-ig az átkeléskor hídvámot kellett fizetni. Egy évre rá a trianoni békeszerződés értelmében a híd államhatár lett Magyarország és az újonnan létrejött Csehszlovákia között. 1919-ben a Párkányhoz közeli részt a Csehszlovák Légió tagjai felrobbantották, de több szervezet kérésére a híd tönkretett részét felújították, így 1928-ra újra lehetett rajta közlekedni. Ez egészen 1944. december 26-ig tartott, amikor a visszavonuló német csapatok a híd mindhárom középső részét felrobbantották. Ettől kezdve, 2001-es újjáépítéséig Csonkahíd volt neve. A hidat október 11-én adta át Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök, valamint Günter Verheugen EU-bővítési biztos. A képen látható bélyeget a hídavatás alkalmára bocsátotta ki a Magyar Posta. A képen a híd és az esztergomi bazilika látható, a bélyegkiadás alkalma pedig szlovákul is olvasható.      

Brit hidak

1968-ban adta ki a Királyi Posta a képen látható brit bélyegsort, amin különböző korokban épített hidak vannak. Az elsőre a délkeleti Cornwall-félsziget északi felén levő Exmoor Nemzeti Parkban található híd került.  Nagyjából i.e. 1000 körül építették ezt az 55 méter hosszú kőhidat, aminek egy lapja nagyjából egy-két tonnás. A legenda szerint az ördög építette ide a hidat, hogy napozhasson rajta. Egy lelkésszel kötött fogadást azonban elvesztett, így megengedte, hogy emberek is átmehessenek a hídján, kivéve, ha napozna. Mára a híd minden darabja számozott, ugyanis néhány nagyobb esőzés elmosta több részét is, így viszont könnyebben helyreállítható. Mellé a skóciai Aberfeldyben lévő, a Tay folyón átívelő, 1733-as Wade hídja került. A hidat William Adam (1689-1748) a kor legismertebb skót építésze tervezte és George Wade (1673-1748) tábornagy vezetésével épült, aki legnagyobb eredményének tartotta. Az alsó sorba a Menai függőhíd került, ami az azonos nevű településen található. Ez az 1826-ban épült híd köti össze a walesi Bangor városát az Anglesey szigeten levő Menai Bridge településsel. A 417 méter hosszú hidat Thomas Telford (1757-1834) skót építész tervezte. Az utolsó bélyegre pedig az akkor különlegesnek számító M4-es autópályahíd került. A walesi Port Talbot városánál levő híd a Swansea és London közti, 309 kilométer hosszú, keleti-nyugati fekvésű autópálya egyik legfontosabb része volt. A bélyegeken levő értékek még a britek tízes számrendszerbe történő átállása (1971) előttiek. A d a pennyt jelöli, az s a shillinget, de 1 shilling 12 penny volt.    

Budapest hídjai

Budapestnek 12 közúti és kettő vasúti Duna-hídja van, amik létfontosságúak a főváros közlekedési hálózatában. A legészakabbra fekvő a 2008-ban átadott Megyeri híd, a legdélebbi az 1990-ben átadott Deák Ferenc híd. A képen látható bélyegsort 1964-ben adták ki, és a főváros belső kerületeihez tartozó hidakat mutatja be. A legkisebb értéken a legészakabbra fekvő, a legnagyobb értéken a legdélebbi látható. Az első állandó Duna-híd az 1849-ben átadott Széchenyi Lánchíd volt, amit az 1876-os, v-alakú Margit híd követ. Az eredetileg Ferenc Józsefről elnevezett Szabadság híd húsz évvel később került átadásra, 1903-ban pedig az Erzsébet híd, aminek érdekessége, hogy ez az egyetlen budapesti Duna-híd, aminek pillérei a folyóparton vannak. 1937-ben adták át a Petőfi hidat, amit akkor Horthy Miklósról neveztek el. A második világháborúban mindezeket felrobbantották, így újjá kellett őket építeni. 1945-1946 között szükséghidak épültek, amik nagyban segítették Buda és Pest közt a közlekedést. 1950-ben adták át az Árpád hidat, 1964-ben pedig 10 méterrel kiszélesítve, mai formájában az Erzsébet hidat. Jelenleg a leghosszabb Duna-híd a Megyeri híd a maga 1861 méteres hosszúságával. A legforgalmasabb az Árpád híd napi 150 000 rajta áthaladó járművel, legutóbb pedig hidat 2011-ben neveztek át: a Lágymányosi híd lett Rákóczi híd.

Éljen a Népköztársaság!

A Magyar Népköztársaság hatodik évfordulójára készült ez az 1951-es szovjet bélyegsor. Már többször írtam a hungaricáról, ami külföldi bélyegre került magyar témájú bélyeget jelöl, így ez is annak tekinthető. Az első bélyegen az 1896-ban épült Szabadság híd látható, ami a fővárosi hidak közül a harmadik volt, a Lánchíd és a Margit híd után. A másodikra a Steindl Imre által tervezett, 1885-1904 között épült Országház került. Ez Európa második legnagyobb parlamenti épülete a bukaresti parlament után. Pollack Mihály tervezte a harmadik bélyegen látható Magyar Nemzeti Múzeumot, ami 1837-47 között épült klasszicista stílusban. A múzeumot 1802-ben alapították, de az önálló, állandó épület csak évtizedekkel később készült el. Az utolsó bélyegre egy emlékmű került; a bélyeg alsó felén a  „A nagy Sztálinnak hálás a magyar nép" felirat szerepel, ami az ország felszabadítására utal. Az eredeti szobrot 1949-ben, Sztálin hetvenedik születésnapjára készült márványból. A szobor talapzatán az előbb említett felirat és a Rákosi-címer voltak láthatók. Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) eredeti alkotása később a moszkvai Puskin Múzeumba került. A mészkő másolatot 1950. április 2-án adták át a budapesti Szabadság téren. A három méter magas alkotást 1956-ban lerombolták és a négytagú munkáscsaládot (munkás apa, paraszti származású anya, fiú és lány gyermek) ábrázoló szobrot soha nem pótolták. A kisebb (egyméteres) gipsz változatot az arra érdemes iskolák kaphatták meg.