A két leghosszabb hidunk

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 2018-ban pedig hidak volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket, ami olvasható a bélyegeken is.) A Magyar Posta bélyegblokkot bocsátott ki ennek alkalmából, amire két híd került. Az egyiken az Újpestet Budakalásszal összekötő, 1861 méter hosszú Megyedi híd látható, amit 2008-ban adtak át. Ez a Dunán átívelő, a Szentendrei-szigetet is érintő építmény Magyarország első ferdekábeles hídja. Összesen 5 hídból áll össze az 1861 méteres hosszúságon, a legnagyobb szakasza pedig 591 méter hosszú, ami a Nagy-Duna-ágon ível át. A híd nevére lehetett szavazni, ekkor merültek fel Chuck Norris amerikai színész és Stephen Colbert amerikai műsorvezető nevei, de végül a Megyeri híd lett a neve, miután Káposztásmegyert köti össze Békásmegyerrel. Ez hazánk második leghosszabb hídja, az első pedig a szintén bélyegre került Kőröshegyi völgyhíd. 2007-ben adták át az M7-es autópálya 1872 méter hosszú viaduktját a Balaton déli partjánál, Zamárdi és Balatonszárszó között. Magassága 88 méter és méreteit jelzi, hogy az északi partról is remekül látni. A bélyeg keretén pedig a Csongrád megyei, a Tiszán átívelő, 2011-ben átadott Móra Ferenc híd látható.

Zene tavaszkezdéshez

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 1985-ben pedig az európai zene volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket.) A képen levő sort a Brit Posta bocsátotta ki 1985-ben Wilson McLean (1937- ) skót grafikus tervezésében. A sornak csak az utolsó 3 darabja CEPT-bélyeg. Négy korszak négy kiemelkedő zeneszerzőjére és alkotására emlékezik az ívszéli bélyegsor. Élénk munkáival McLean igazán különleges bélyegeket tervezett, amin II. Erzsébet arany oldalportréja, valamint a CEPT-logó is látható. Az első bélyegre a hannoveri királyi udvarból az udvartartással Londonba költöző Georg Friedrich Handel (a bélyegen nevét angolosan írták, 1685-1759) barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kimagasló személyének Vízizene című alkotása került. 1717-ben adták elő a három szvitből álló művet, amikor I. György úgy döntött, a Temzén rendez ünnepséget. A király hajójának távolodásakor a halkabb, közeledtével a hangosabb tételeket játszották. A mai napig népszerű alkotásból hallgassátok meg az Alla Hornpipe című tételt. (Klikk a címre.) Gustav Holst (1874-1934) a századforduló népszerű brit zeneszerzőjének legismertebb műve a Bolygók című szvit, amit 1914-1916 közt írt. A hét tételből álló mű az akkoriban ismert hét bolygó a Földet leszámítva), mint római istenség tulajdonságairól szól. Hatalmas siker lett az alkotói válságban megírt mű, ami elfeledtette Holst többi, rendkívül sokoldalú munkáját. Hallgassátok meg a Jupitert. Élete nagy részét Franciaországban töltötte Frederick Delius (1862-1934), akinek egyik legismertebb műve az Első tavaszi kakukkszó című szimfonikus költemény. Az 1912-es mű mellett Delius számos más stílusú munkát is írt. A romantika zeneszerzőinél maradva az utolsó bélyegre Edward Elgar (1857-1934) 1894-es, Tengeri dalok című dalciklusa került. (Itt a harmadikat lehet meghallgatni.) A hét darabból álló művet 1899-ben mutatták be Angliában, ahol a szoprán énekesnő hableánynak volt öltözve. Azóta több tucat operaénekesnő adta elő ezeket a dalokat.   

Micimackó és barátai

2010-ben jelent meg Nagy-Britanniában ez a Micimackó sor. 1926-ban adták ki először könyvként A.A. Milne történeteit, amely Micimackónak és barátainak kalandjairól szól a Százholdas Pagonyban. A történetek egy részét korábban újságokban jelentették meg, alapja pedig Milne fiának Christopher Robinnak (Róbert Gida karakter) és annak mackójának, Edwardnak a történetein alapul. A magyar fordítást Karinthy Emília, Karinthy Frigyes testvére készítette, majd az utóbbi öntötte irodalmi formába; 1935-ben jelent meg magyarul. Lénárd Sándor fordította 1958-ban latinra, két évvel később pedig a New York Times című lap bestseller listájára került. A mai napig ez az egyetlen latin nyelvű könyv a listán.

A bélyegeken E.H. Shepard (1879-1976) illusztrációi láthatók; ő rajzolta az eredeti karaktereket a könyvkiadásokhoz. Az illusztrátornak számos megbízatása volt, de a Micimackós rajzokkal vált világhírűvé, aminek ő nem örült, mivel többi munkáját elhomályosította. 90. születésnapján a Victoria & Albert Múzeum - aminek profilja az iparművészet és dizájn - hatalmas sikerrel állította ki rajzait. 

2010-ben a gyermekkönyvek témát dolgozták fel az EUROPA bélyegek, ezért került fel a név a legelső bélyegre. Ha többet szeretnél megtudni az EUROPA bélyegekről, olvassad el a legelső blogbejegyzésem!  

Űrgék

Az első bejegyzéshez elég nehéz volt kiválasztani a bélyegeket, de ezeket az 1991-es, ívsarki, űrkutatás témájú sort több okból kifolyólag is izgalmasnak találtam. A bélyegeket az Egyesült Királyságban adták ki, ezt onnan lehet tudni, hogy a felső sarkakban ott van II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodójának profilképe. Ez az egyetlen bélyegkibocsátó ország, amely nem írja rá az országnevet a bélyegre, csak az uralkodó képe látható rajta. Az első pár címe Az űrt néző ember, a második páré Az embert néző űr. Mindegyik bélyeget Jean-Michel Folon (1935-2005) belga képzőművész tervezte. Az alsó sarokban egy logó látható, ami az 1959-ben megtartott CEPT, azaz a Postai és Távközlési Hatóságok Európai Értekezletének a jelképe. Ennek a szervezetnek a célja, hogy Európában és a Közel-Keleten koordinálja a telekommunikációt és a postai szervezeteket. Először 1956-ban döntött úgy néhány európai ország postai felügyelete, hogy azonos témában ad ki bélyeget. A CEPT tagországokkal kibővülve, egészen 1992-ig jelentek meg évente, azonos témákban európai bélyegek. 1993-ban a PostEurop nevű szervezet vette át az EUROPA bélyegek témáival kapcsolatos feladatokat, így napjainkra, a CEPT logó helyett az „EUROPA" felirat jelenik meg ezeken a bélyegeken. 2014-ben a népi hangszerek a bélyegek témája.