"Legyen a zene mindenkié!"

A mai napon, december 16-án van Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós és tanár születésének évfordulója, aminek alkalmából választottam a képen látható, 2017-es kisívet. A bélyeget az az évi Kodály Zoltán-emlékév alkalmából került kibocsátásra. A négy bélyeg mellett a keretben egy népi motívumú páva látható, utalva Kodály Fölszállott a páva című művére. (A mű címére klikkelve meghallgatható a kórusmű.) Az eredetileg a Somogy megyei Surdról származó, 1935-ben gyűjtött Röpülj, páva, röpülj című népdalt Kodály négyféleképpen is feldolgozta.  A pávadalok a népdalok egy csoportja, ami a börtönben (gyakran törvénytelenül elítélt) levő jobbágyok és betyárok szenvedéseiről szólnak. A 2017-es emlékév során számos koncertet adtak, több konferenciát szerveztek Kodály életművére alapozva, de kiállítások is nyíltak és több könyvet is megjelentettek Magyarországon és több mint száz külképviseleten. Az általa kifejlesztett és róla elnevezett Kodály-módszer, mint zenepedagógiai eszköz világszerte népszerű, az UNESCO 2016-ban a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. Ezért nem csak műveit játsszák, de pedagógiai munkássága is él Kodálynak. A Magyar Posta korábban két alkalommal bocsátott ki róla bélyeget. A kisívet ifj. Szunyoghy András grafikusművész tervezte. 

A kékszakállú opera

Bartók Béla (1881-1945) egyetlen operájának, a Kékszakállú herceg vára bemutatójának századik évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyegblokkot a Magyar Posta 2018-ban. A bélyegek Kass János (1927-2010) Kossuth-díjas grafikus és képzőművész tervei alapján készültek. Bartók egyfelvonásos operáját Balázs Béla (1884-1949) írta, aki egy 15. században élt francia nemesről szóló legendát dolgozott fel történetében. A Kodály Zoltánnak is felajánlott írásból Bartók készített végül zeneművet 1911-ben, de túl modernnek tartották, így csak 1918-ban került először bemutatásra az Operaházban. A történetnek nincsen valódi helyszíne és ideje, helyette a kékszakállú herceg lelkében zajlik a cselekmény, ahova új felesége, Judit akar beférkőzni. Judit elhagyta családját és vőlegényét, hogy a kékszakállúval lehessen, de ő bezárkózik, nem akarja, hogy a nő sok mindent megtudjon róla. A hét bezárt ajtó múltjának titkait rejti, és többek közt korábbi halott feleségeit is. Judit mindent tudni akar férjéről és kikönyörgi, hogy az összes titkot feltárja, ami végzetes következményekkel jár. A két karaktert eredetileg Kálmán Oszkár basszus és Haselbeck Olga mezzoszoprán/szoprán operaénekesek játszották.  A darabot nyolc előadás után levették a színpadról és 1936-ig nem mutatták be újra, bár akkor hatalmas sikert aratott. Külföldön először Frankfurtban, 1922-ben debütált az opera. A bélyegeken levő karaktereket körülvevő erőteljes piros a vért, a keretben levő kék a herceget ábrázolja.   

Zene tavaszkezdéshez

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 1985-ben pedig az európai zene volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket.) A képen levő sort a Brit Posta bocsátotta ki 1985-ben Wilson McLean (1937- ) skót grafikus tervezésében. A sornak csak az utolsó 3 darabja CEPT-bélyeg. Négy korszak négy kiemelkedő zeneszerzőjére és alkotására emlékezik az ívszéli bélyegsor. Élénk munkáival McLean igazán különleges bélyegeket tervezett, amin II. Erzsébet arany oldalportréja, valamint a CEPT-logó is látható. Az első bélyegre a hannoveri királyi udvarból az udvartartással Londonba költöző Georg Friedrich Handel (a bélyegen nevét angolosan írták, 1685-1759) barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kimagasló személyének Vízizene című alkotása került. 1717-ben adták elő a három szvitből álló művet, amikor I. György úgy döntött, a Temzén rendez ünnepséget. A király hajójának távolodásakor a halkabb, közeledtével a hangosabb tételeket játszották. A mai napig népszerű alkotásból hallgassátok meg az Alla Hornpipe című tételt. (Klikk a címre.) Gustav Holst (1874-1934) a századforduló népszerű brit zeneszerzőjének legismertebb műve a Bolygók című szvit, amit 1914-1916 közt írt. A hét tételből álló mű az akkoriban ismert hét bolygó a Földet leszámítva), mint római istenség tulajdonságairól szól. Hatalmas siker lett az alkotói válságban megírt mű, ami elfeledtette Holst többi, rendkívül sokoldalú munkáját. Hallgassátok meg a Jupitert. Élete nagy részét Franciaországban töltötte Frederick Delius (1862-1934), akinek egyik legismertebb műve az Első tavaszi kakukkszó című szimfonikus költemény. Az 1912-es mű mellett Delius számos más stílusú munkát is írt. A romantika zeneszerzőinél maradva az utolsó bélyegre Edward Elgar (1857-1934) 1894-es, Tengeri dalok című dalciklusa került. (Itt a harmadikat lehet meghallgatni.) A hét darabból álló művet 1899-ben mutatták be Angliában, ahol a szoprán énekesnő hableánynak volt öltözve. Azóta több tucat operaénekesnő adta elő ezeket a dalokat.   

A zene mesterei

Francia zeneszerzők láthatók ezen az 1992-es, feláras bélyegsoron, amit César Franck (1822-1890), belga-német származású orgonaművész és zeneszerző indít. A romantikus zene egyik kiemelkedő alakja, akinek egyik legismertebb műve a Panis Angelicus című motetta. Őt követi Erik Satie (1866-1925), a párizsi avantgárd mozgalom egyik jeles képviselője, a minimalizmus és szürrealizmus előfutára, kinek leggyakrabban játszott alkotása a három zongoraműből álló, 1888-ban bemutatott Gymnopédies. Középen látható Florent Schmitt (1870-1958), az apacsok (ez franciául huligánt is jelentett) zenei csoport tagja, akit Arthur Honegger (1892-1955) svájci-francia zeneszerző követ. Legismertebb műve az 1923-ban bemutatott Pacific 231, aminek megírását a gőzmozdony inspirálta és ami átírta a komolyzene szabályait. Honegger a párizsi Montparnasse negyedben alkotó Les Six csoport tagja volt, úgy, mint Georges Auric (1899-1983) és Germaine Tailleferre (1892-1983), akik a következő bélyegekre kerültek. Auric nem csak komolyzenei alkotásairól, de filmzenéiről is híres: ő írta többek között a Francia hatokhoz kötődő Jean Cocteau Orpheus (1950), illetve a Moulin Rouge (1952), a Római vakáció (1953), és A Notre-Dame-i toronyőr (1956) zenéjét. A neves csoport egyetlen nő tagja volt Tailleferre, aki rendkívül termékeny zeneszerző volt, több száz a nevéhez fűződő alkotással. A dőlt betűs részekre klikkelve meghallgathatók a művek.  

Brit operettsztárok

Miközben hazánkban és Ausztriában Johann Strauss, Kálmán Imre és Lehár Ferenc határozzák meg az operett műfaját, az Egyesült Királyságban W.S. Gilbert (1836-1911) szövegíró és Arthur Sullivan (1842-1900) zeneszerző. Ők voltak az a szerzőpáros, akinek műveit imádta a közönség, műveik pedig világsikert arattak. 1881-ben producerük és mecénásuk felépítette a Savoy Színházat, ahol először csak az ő darabjaikat játszották. 1992-ben bocsátotta ki a Brit Posta a képen látható bélyegsort Sullivan születésének 150. évfordulójára és közös alkotásaik emlékére. Első közös művük az 1871-es Thespis című opera volt, de ennek kottája és szövegkönyve elveszett. Ezt még tizenhárom vígopera/operett követte, melyek közül kiemelkednek a bélyegekre kiválasztott művek. Az elsőn az 1888-ban bemutatott The Yeomen of the Guard látható, ami egy 16. századi szerelmi történet, ami a londoni Towerban játszódik. Ezt követi a The Gondoliers 1889-ből, ami ugyancsak egy szerelmi történet Velencéből. A nagy sikerű darab 554 előadást ért meg, ami akkor rendkívülinek számított. A harmadik bélyegre a szerzőpáros legismertebb darabja A Mikádó került. A történet Japánban játszódik, ahol a hóhérnak találnia kell valakit, akit lefejezhet, mielőtt őt büntetik meg. Természetesen az alaptörténet itt is a szerelem. Az 1885 márciusában bemutatott alkotás akkora siker lett, hogy az év végére legalább 150 társulat játszotta Európában és Amerikában. A második sort az 1879. szilveszterén bemutatásra került Penzance kalózai indítja. A történet szerint egy kalózok által nevelt fiú beleszeret egy katonatiszt lányába. Eztán a fiú maga mögött akarja hagyni múltját, de a kalózoknak ez nem tetszik, miközben a lány apja a kalózokra vadászik. A legnagyobb értékű bélyegre a Iolanthe került. Ez volt az első darab, amit a Savoyban mutattak be, és egy csapat tündér, valamint a brit parlament tagjainak kalandjairól szól. A történt a brit kormányt, a törvényeket parodizálja ki. A szerzőpáros életét mutatja be a Tingli-tangli (Topsy-Turvey) című film, ami több Oscar-díjat nyert.      

Zeneszerzők kapcsán

Híres zeneszerzők és hozzájuk köthető alkotások láthatók ezen az 1997-es kubai bélyegsoron. A legkisebb értéken Liszt Ferenc (1811-1886) és a pozsonyi Pauli-palotán látható emléktáblája látható, ahol 9 évesen adott nyilvános koncertet. Ennek emlékére és születésének 150. évfordulójára készül az emléktábla. Ezt a fajta bélyeget hívjuk hungaricának, ami olyan külföldön kibocsátott bélyeget jelent, aminek a témája Magyarországhoz köthető. A második bélyegre Frédéric Chopin (1810-1849) lengyel zeneszerző és a Lengyelország közepén található Zelazowa Wola-i szülőháza került. Őt követi Johann Sebastian Bach (1685-1750) német zeneszerző és g-moll hegedűszonátájának kézirata. A negyedik bélyegen a bécsi Theater am Kärntnertor nevű színház látható, ahol Ludwig van Beethoven (1770-1827) német zeneszerző IX. szimfóniájának volt az ősbemutatója. A színházat 1870-ben lebontották. Az ötödik bélyegen a hat zeneszerző közül a legkevésbé ismert látható: a kubai Ignacio Cervantes (1847-1905), La Solitaria című zongoradarabjának egy töredékével. A legnagyobb értékre pedig Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) osztrák zeneszerző és első kórusmű-vázlata került.    

Egy magyar zseni

Ezt a három darabból álló (a 2. és 3. légiposta bélyeg), 1955-ös Bartók Béla halálának tizedik évfordulójára kiadott sort azért választottam, mert nagyon jól láthatók rajta a vízjelek. A vízjel egy olyan bordázat, ami a hamisítástól és utánzástól védi meg a papíralapú értéktárgyat (bélyeg, értékpapír, bankjegy). A 13. század óta használnak vízjeleket úgy, hogy sajtolással viszik rá az ábrát az elvékonyított papírra. Az első, 1840-ben kiadott bélyegen, a Penny Black-en is volt vízjel, az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar bélyegeket 1881-től látták el ezekkel. 1962-ig, néhány sort kivéve mindegyik magyar bélyegben volt vízjel, összesen tizenhárom féle: több méretű korona, kereszt, betűk, címerek és csillagok. Ezen a bélyegen az ötágú csillagminta látható. A szakértők fény felé tartva vizsgálják a vízjeleket és vannak gyűjtők, akik ezek elhelyezkedését figyelembe véve gyűjtik a bélyegeket.