A kékszakállú opera

Bartók Béla (1881-1945) egyetlen operájának, a Kékszakállú herceg vára bemutatójának századik évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyegblokkot a Magyar Posta 2018-ban. A bélyegek Kass János (1927-2010) Kossuth-díjas grafikus és képzőművész tervei alapján készültek. Bartók egyfelvonásos operáját Balázs Béla (1884-1949) írta, aki egy 15. században élt francia nemesről szóló legendát dolgozott fel történetében. A Kodály Zoltánnak is felajánlott írásból Bartók készített végül zeneművet 1911-ben, de túl modernnek tartották, így csak 1918-ban került először bemutatásra az Operaházban. A történetnek nincsen valódi helyszíne és ideje, helyette a kékszakállú herceg lelkében zajlik a cselekmény, ahova új felesége, Judit akar beférkőzni. Judit elhagyta családját és vőlegényét, hogy a kékszakállúval lehessen, de ő bezárkózik, nem akarja, hogy a nő sok mindent megtudjon róla. A hét bezárt ajtó múltjának titkait rejti, és többek közt korábbi halott feleségeit is. Judit mindent tudni akar férjéről és kikönyörgi, hogy az összes titkot feltárja, ami végzetes következményekkel jár. A két karaktert eredetileg Kálmán Oszkár basszus és Haselbeck Olga mezzoszoprán/szoprán operaénekesek játszották.  A darabot nyolc előadás után levették a színpadról és 1936-ig nem mutatták be újra, bár akkor hatalmas sikert aratott. Külföldön először Frankfurtban, 1922-ben debütált az opera. A bélyegeken levő karaktereket körülvevő erőteljes piros a vért, a keretben levő kék a herceget ábrázolja.   

Olimpiai színház

Mozgalmas történelme miatt, a jemeni bélyegkibocsátás elég sokszínű. Az ország brit gyarmatként, különböző területi felosztásban, valamint királyságként és köztársaságként is bocsátott ki bélyeget. Ez az 1972-es kisív a Yemeni Arab Köztársaságból (Y.A.R.), azaz Észak-Jemenből származik, Az ország 1962-től, a királyság eltörlésétől 1990-ig, Észak- és Dél-Jemen összeolvadásáig létezett. A kisív a XX. nyári olimpiai játékokra készült, amit Münchenben rendeztek. A fő témája a müncheni Királyi Palotához (a Residenzhez) tartozó, a tervezőjéről elnevezett, 1751-53 közt rokokó stílusban épült Cuvilliés Színház, valamint az 1811-18 között épült Bajor Nemzeti Színház és az ezekben bemutatott operaelőadások. A két színház egymás mellett található és számos előadás ősbemutatóját tartották ezekben, úgy, mint (a bélyegeken látható) Richard Wagner Trisztán és Izolda című operáját 1865-ben, vagy három évre rá A nürnbergi mesterdalnokokat. 1958-ben egy több évig tartó felújítás után a Cuvilliés Színház a Figaro házassága bemutatójával indult újra. A bélyegen látható többi bélyegen az Agrippina, az Otello, a Lulu és a Prométheusz című operákból láthatók részletek. A középső sorban a Bajor Nemzeti Színház képe, illetve München és Bajorország egybeolvasztott címerei, valamint az olimpiai játékok jelképei láthatók.    

Áriások

1967-ben jelent meg a képen látható külföldi és hazai operákat, illetve főszereplőiket bemutató bélyegsor. Az első bélyegen Alekszandr Borogyin (1833-1887) 1869-87 között írt és csak halála után három évvel bemutatott, egy ősi orosz eposzból átvett darab, az Igor herceg című opera látható, amit Carl Maria von Weber (1786-1826) A bűvös vadász című alkotása követ. Ezt tartják az első jelentős német operának. A harmadik bélyegen az 1791-ben Bécsben bemutatott Varázsfuvola látható, Wolfgang Amadeus Mozarttól (1756-1791). A második sor első bélyege Bartók Béla (1881-1945) egyetlen egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára. A mű szövegkönyvét Balázs Béla írta, és 1918-ban mutatták be a Magyar Királyi Operaházban. Georges Bizet (1838-1875) francia zeneszerző utolsó operája, a Carmen egyik jelenete került a következő bélyegre, amin Carmen és Don José látható. Don Carlos, Giuseppe Verdi (1813-1901) ötfelvonásos operája látható az egyforintos értéken. Az utolsó előtti bélyegen Richard Wagner (1813-1883) ötödik operája, a Tännhauser és a wartburgi dalnokverseny, vagy röviden Tännhauser látható, ami 1845-ben debütált a drezdai Hofteaterben. A legnagyobb értékű bélyegre pedig a magyar operairodalom egyik legjelesebb alkotása, Erkel Ferenc (1810-1893) Hunyadi László című műve került. A háromfelvonásos operát a pesti Nemzeti Színházban mutatták be 1844-ben.