A sah családja

Az Arab-félsziget délnyugati részén levő Jemen 1990-ben jött létre Észak- és Dél-Jemen egyesüléséből. Észak-Jemennek eltér a történelme a britek által uralt Dél-Jemenétől. Az északi rész az Oszmán Birodalom része volt, ahol a síita muzulmán zaidi szekta uralkodott. Bár többször korlátozták a hatalmukat, de politikai okok miatt 1918-ban a térség vallási vezetője, Jahja Muhammad (1869-1948) imám kikiáltotta az királyság függetlenségét és megalapította a Kashmi-dinasztiából származtatott, független Mutavakkilita-házat, aminek első uralkodója lett. Jahja egy puccs során meghalt, a hatalmat pedig fia vette át 1962-ig, amikor is két puccsot követően kikiáltották a Yemeni Arab Köztársaságot, a királyságot pedig felszámolták. A képen látható bélyegeket a perzsa uralkodó (sah) koronázásának 26. és császárrá koronázásának első évfordulójára bocsátotta ki a Jemeni Királyság Postája. (Bár a királyság megszűnt 1962-ben, 1969-ig bocsátottak ki bélyeget.) Az első bélyegen Reza Pahlavi (1960-) koronaherceg és trónörökös látható. Őt követi egy családi kép, amin Mohammad Reza Pahlavi (1919-1980), Perzsia utolsó uralkodója látható harmadik feleségével, Farahhal (1938-), valamint a kép szélén látható a sah ikertestvére (1919-2016) Ashraf hercegnő, az uralkodó előző házasságából született gyermeke Shahnaz (1940-) hercegnő, Farahnaz (1963-) hercegnő, valamint a koronaherceg és Shams (1917-1996) hercegnő, a sah nővére. A harmadik bélyegen a koronázás egyik pillanata látható, a második sort pedig az uralkodó felesége és két gyermekük képe nyitja. Végül az uralkodói pár került a két utolsó bélyegre. A bélyegsor kibocsátása után a párnak további két gyermeke született: Ali-Reza (1966-2011) herceg és Leila (1970-2001) hercegnő, akik mindketten öngyilkosok lettek.     

Olimpiai színház

Mozgalmas történelme miatt, a jemeni bélyegkibocsátás elég sokszínű. Az ország brit gyarmatként, különböző területi felosztásban, valamint királyságként és köztársaságként is bocsátott ki bélyeget. Ez az 1972-es kisív a Yemeni Arab Köztársaságból (Y.A.R.), azaz Észak-Jemenből származik, Az ország 1962-től, a királyság eltörlésétől 1990-ig, Észak- és Dél-Jemen összeolvadásáig létezett. A kisív a XX. nyári olimpiai játékokra készült, amit Münchenben rendeztek. A fő témája a müncheni Királyi Palotához (a Residenzhez) tartozó, a tervezőjéről elnevezett, 1751-53 közt rokokó stílusban épült Cuvilliés Színház, valamint az 1811-18 között épült Bajor Nemzeti Színház és az ezekben bemutatott operaelőadások. A két színház egymás mellett található és számos előadás ősbemutatóját tartották ezekben, úgy, mint (a bélyegeken látható) Richard Wagner Trisztán és Izolda című operáját 1865-ben, vagy három évre rá A nürnbergi mesterdalnokokat. 1958-ben egy több évig tartó felújítás után a Cuvilliés Színház a Figaro házassága bemutatójával indult újra. A bélyegen látható többi bélyegen az Agrippina, az Otello, a Lulu és a Prométheusz című operákból láthatók részletek. A középső sorban a Bajor Nemzeti Színház képe, illetve München és Bajorország egybeolvasztott címerei, valamint az olimpiai játékok jelképei láthatók.