A két leghosszabb hidunk

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 2018-ban pedig hidak volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket, ami olvasható a bélyegeken is.) A Magyar Posta bélyegblokkot bocsátott ki ennek alkalmából, amire két híd került. Az egyiken az Újpestet Budakalásszal összekötő, 1861 méter hosszú Megyedi híd látható, amit 2008-ban adtak át. Ez a Dunán átívelő, a Szentendrei-szigetet is érintő építmény Magyarország első ferdekábeles hídja. Összesen 5 hídból áll össze az 1861 méteres hosszúságon, a legnagyobb szakasza pedig 591 méter hosszú, ami a Nagy-Duna-ágon ível át. A híd nevére lehetett szavazni, ekkor merültek fel Chuck Norris amerikai színész és Stephen Colbert amerikai műsorvezető nevei, de végül a Megyeri híd lett a neve, miután Káposztásmegyert köti össze Békásmegyerrel. Ez hazánk második leghosszabb hídja, az első pedig a szintén bélyegre került Kőröshegyi völgyhíd. 2007-ben adták át az M7-es autópálya 1872 méter hosszú viaduktját a Balaton déli partjánál, Zamárdi és Balatonszárszó között. Magassága 88 méter és méreteit jelzi, hogy az északi partról is remekül látni. A bélyeg keretén pedig a Csongrád megyei, a Tiszán átívelő, 2011-ben átadott Móra Ferenc híd látható.

Zene tavaszkezdéshez

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 1985-ben pedig az európai zene volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket.) A képen levő sort a Brit Posta bocsátotta ki 1985-ben Wilson McLean (1937- ) skót grafikus tervezésében. A sornak csak az utolsó 3 darabja CEPT-bélyeg. Négy korszak négy kiemelkedő zeneszerzőjére és alkotására emlékezik az ívszéli bélyegsor. Élénk munkáival McLean igazán különleges bélyegeket tervezett, amin II. Erzsébet arany oldalportréja, valamint a CEPT-logó is látható. Az első bélyegre a hannoveri királyi udvarból az udvartartással Londonba költöző Georg Friedrich Handel (a bélyegen nevét angolosan írták, 1685-1759) barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kimagasló személyének Vízizene című alkotása került. 1717-ben adták elő a három szvitből álló művet, amikor I. György úgy döntött, a Temzén rendez ünnepséget. A király hajójának távolodásakor a halkabb, közeledtével a hangosabb tételeket játszották. A mai napig népszerű alkotásból hallgassátok meg az Alla Hornpipe című tételt. (Klikk a címre.) Gustav Holst (1874-1934) a századforduló népszerű brit zeneszerzőjének legismertebb műve a Bolygók című szvit, amit 1914-1916 közt írt. A hét tételből álló mű az akkoriban ismert hét bolygó a Földet leszámítva), mint római istenség tulajdonságairól szól. Hatalmas siker lett az alkotói válságban megírt mű, ami elfeledtette Holst többi, rendkívül sokoldalú munkáját. Hallgassátok meg a Jupitert. Élete nagy részét Franciaországban töltötte Frederick Delius (1862-1934), akinek egyik legismertebb műve az Első tavaszi kakukkszó című szimfonikus költemény. Az 1912-es mű mellett Delius számos más stílusú munkát is írt. A romantika zeneszerzőinél maradva az utolsó bélyegre Edward Elgar (1857-1934) 1894-es, Tengeri dalok című dalciklusa került. (Itt a harmadikat lehet meghallgatni.) A hét darabból álló művet 1899-ben mutatták be Angliában, ahol a szoprán énekesnő hableánynak volt öltözve. Azóta több tucat operaénekesnő adta elő ezeket a dalokat.   

Hazai kastélyok

Az európai bélyegkibocsátók minden évben kiválasztott, tematikus bélyege 2017-ben a kastélyokra esett. Ezeken a bélyegeken kötelező feltüntetni az „EUROPA" feliratot, ahogy a képen levő magyar bélyegblokkon is látható. A Magyar Posta a tiszadobi Andrássy-kastélyt és a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt választotta ki a témához. A romantikus és neogótikus stílusú Andrássy-kastélyt 1880-ban kezdték építeni és a Loire-menti kastélyok mintájára épült. A legenda szerint idősebb Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia korábbi külügyminisztere építtette Erzsébet királyné tiszteletére. A kastélynak négy bejárata van a négy évszak miatt, 12 tornya a hónapoknak megfelelően, 52 szobája, mint amennyi hét van egy évben és 365 ablaka. A Tiszához pár száz méterre fekvő épület a második világháborút követően gyermekotthonként működött, állapota pedig teljesen leromlott. 2009-ben kezdték el felújítani és hat év év után adták át a kastélyt, valamint az angolparkot, ahonnan a fénykép is készült. A Fejér megyei Nádasdladányban található a Nádasdy-kastély, ami ugyancsak romantikus és Tudor-stílusban épült az 1870-es évek közepén. A második háborúig lakott benne a nemesi család, majd elmenekültek. A kastély ezt követően a Honvédelmi Minisztérium tulajdona lett, de évtizedekig nem használták, így ez is teljesen lerobbant. Mára az épületet és parkját is felújították. Mindkét kastély vonzza nemcsak a múzeumba látogatókat, hanem a jegyespárokat is fotózásra. A bélyegblokk hátterében a dégi Festetics-kastély látható.

Írodalmi művek

Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop), korábban a korábbi Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) tagállamai minden évben kibocsátanak egy bélyeget vagy bélyegsort egy adott témában. 2010-ben gyermekirodalom volt a közös téma, így miközben a Magyar Posta Kormos István Vackoráról adott ki bélyeget, addig az Ír Posta két klasszikust választott magának. Az első bélyegre Oscar Wilde (1854-1900), a viktoriánus irodalom egyik legeredetibb művészének egy meséje került. Az 1888-ban bemutatott A boldog herceg és más mesék című kötetbe négy mese került, a címszereplő látható a bélyegen. A történet szerint az egyre anyagiasabb világban a herceg szobra az, ami valódi érzelmeket mutat, barátjával, egy fecskével pedig segít a szegényeken. A történet számos más művészt megihletett (opera, rádiójáték, musical, több dal íródott), sőt, a 2018-ban bemutatott, Wilde életérő szóló film is a The Happy Prince címet kapta. A nagyobb értékű bélyegre Jonathan Swift (1667-1745) klasszikusa, a Gulliver utazásai került. Az 1726-os, szatirikus utazási regényben a címszereplő négy kitalált helyet látogat meg, többek közt Lilliputot, ahol csak törpeméretű emberek élnek, Brobdingnagot, ahol csak óriások és a nyihahákat, ahol a lovak a felsőbbrendű faj, a rabszolgáik pedig az emberek. Mivel Swift görbe tükörben mutatja be ezeket a társadalmakat, sokak szerint ez a regény nem is a gyermekirodalom része, hanem társadalomkritika.  Mindenesetre rendkívül szórakoztató alkotás, ami a mai napig népszerű olvasmány kicsik és nagyok között is.

Játékok a múltból

A 2015-ös EUROPA-bélyegek címe Régi játékok volt, ami azt jelentette, hogy a korábbi Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT), mára Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop) tagállamai mind ebben a témában bocsátottak ki egy bélyeget, vagy bélyegsort. A Magyar Posta a Kecskeméti Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely állományából válogatott a képen látható bélyegblokkhoz. Az ősi csont játékoktól az iparművészeti különlegességekig, de leginkább a 19. század második felétől a 20. század első pár évtizedéig. A bélyegekre többek közt sárközi babák  és matyóruhás fababák, egy budapesti játékkészítő és festőművész, Grabowieczky Leon (1881-1968) műhelyéből származó Grabóka játékkockák, valamint papírmasé lovashuszár, illetve légjáték kerültek. Az előbb említett játékmúzeum gyűjteménye nagyjából 18 ezer darabból áll, egész évben várja a látogatókat.      

Madarak a Kaukázus szívéből

Hegyi-Karabah egy Azerbajdzsánhoz tartozó köztársaság a Kaukázus déli részén, amit örmények lakják. 11500 négyzetkilométer, lakossága pedig 141 ezer fő. 1923-ban autonóm terület lett, de Sztálin parancsára nem Örményországhoz, hanem keleti szomszédjához csatolták. 1988-ban tüntetések kezdődtek, amiben az örmények követelték, hogy a területet csatolják hozzájuk. Több városban is halálos áldozatokat követelő összecsapásokra került sor, majd 1992-ben háború tört ki a területért, ami több tízezer halálos áldozatot követelt, zömében azerieket. 1994-ben Oroszország közvetítésével tűzszünetet hirdettek, ami a mai napig tartja magát. Sajnos mindkét ország elzárkózik a terület tárgyalásos rendezésétől, így viszonylag gyakran vannak a mai napig kisebb fegyveres összetűzések. Hegyi-Karabah 1996-ban kiáltotta ki függetlenségét, aminek saját parlamentje van, és 2005 óta saját pénzneme is. (Ezt inkább szuvenírként árulják.) Bár a területet Örményországon kívül hivatalosan csak másik három, korlátozottan elismert ország (Dél-Oszétia, Abházia és a Dnyeszter Menti Köztársaság), valamint az ausztrál Új-Dél-Wales ismeri el, önálló bélyegkibocsátása van. Sőt, a külföldi bélyegkatalógusokban (Stanley Gibbons, Michel, Yvert et Tellier) is szerepelnek bélyegei, pedig nem tagja az Egyetemes Postaegyesületnek (UPU), de a PostEuropnak sem, ami az EUROPA-bélyegekért felelős. A képen látható, ívszéli bélyegsort 2013-ban bocsátotta ki a Hegyi-Karabahi Posta, amin három madárfaj látható. Az elsőn egy fácánkakas, a másodikon egy barázdabillegető, a harmadikon pedig a kerencsensólyom, aminek hazánkban eszmei értéke egymillió forint. A bélyegeken a latin betűkön kívül örményül is olvasható a kibocsátó és a madár neve.

Madeirai madarak

A Madeira-szigetek egy Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceán közép-keleti felén, a Kanári-szigetektől északra. A vulkanikus terület élővilága különleges, a meredek völgyekkel szabdalt főszigetet szubtrópusi babérlombú erdő borítja, ami a Világörökség része. Madeira legutóbb 1980 óta bocsát ki önállóan bélyeget, a képen látható turizmus témájú EUROPA blokk és bélyeg 2011-ben jelent meg. A képen egy sétánnyal látható egy babérerdő közepén, a sziget két közismert madarával.Az első a szigeteken őshonos madeirai babérgalamb, aminek legközelebbi őse a Magyarországon is megtalálható örvös galamb. Az erdőirtás és a patkányok miatt a faj több szigeten is kipusztult, ezért jelenleg is mérsékelten fenyegetett státuszú. Elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de magvakat és kisebb állatokat is fogyaszt. A második faj a vörösbegy, ami Európától Nyugat-Szibériáig és Észak-Afrikában is őshonos. Több alfaját is megkülönböztetik, a Madeirán és az Azori-szigeteken élőket nem kinézetük, csupán elszigeteltségük miatt. A légykapófélékhez tartozó madár nem csak bogyókkal, de rovarokkal, pókokkal és gilisztákkal is táplálkozik. A bélyegek perforációjánál a Krisztus Lovagrend keresztje látható, ami Portugália egyik jelképe.

Mesék és legendák

Az 1997-es EUROPA-bélyegek címe Mesék és legendák volt, ami azt jelentette, hogy a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletén (CEPT) résztvevő tagállamok mind bocsátottak ki ebben a témában egy bélyeget, vagy bélyegsort. A kisebb értékű magyar bélyegre a csodaszarvas került, ami a hun-magyar mondakörben egy Isten által küldött mitikus állat, ami megmutatta Hunornak és Magornak, hogy népükkel hol érdemes letelepedni. A legenda Nyugat-Európában is fellelhető, a magyar történet pedig át is vett ebből a mondakörből. Az előbb említett, két fiú története először Kézai Simon krónikás Gesta Hunnorum et Hungarorum című művében jelenik meg, később pedig, többek közt a Képes krónikában és Anonymus Gesta Hungarorum című alkotásában is olvasható. A néphagyományban is felelhető a csodaszarvas, sokszor csodaszarvasfiúként, aki az égbolton jelenik meg. A második bélyegen Géza fejedelem halála látható, aki az első magyar uralkodó volt, akit római katolikus szertartás szerint temettek el. Bár pogánynak született, de a 997. február 1-én elhunyt nagyfejedelemnek fontos volt a magyarok megkereszteltetése, valamit ügyes külpolitikájával a Magyar Királyság Európába integrálása. Utolsó döntése pedig megpecsételte az ország sorsát, hiszen az addig seniorátusban működő utódlást, azaz a család legidősebb férfiének (Koppány) megválasztását eltörölte, és közvetlen utódjául fiát, Istvánt jelölte ki. Ő látható a bélyeg jobb oldalán glóriával.  

Látogass Portugáliába!

2012-ben a PostEurop szervezet által meghatározott, tematikus EUROPA-bélyegek témája a látogatás volt. Ennek kapcsán került kiadásra Portugáliában a képen látható bélyegblokk. A képeken Lisszabon városképének egy része látható a Tajo/Tejo folyó torkolatából, valamint a Principe Perfeito nevű hajó. A blokk bal felső sarkába a Portugál Posta logója került, a panorámaképen pedig a Lisszaboni Székesegyház látható, előtte a kompkikötővel, jobb oldalon, fenn pedig a Nemzeti Panteon és a Sao Vincente de Fora Apátság. Mindezek a turisták által is népszerű Alfama negyedben láthatók. A Principe Perfeito nevű hajó 1961-ben épült Angliában, és elsőként a portugál Nemzeti Hajózási Vállalat tulajdona lett. 1976-ig civileket és katonákat szállított kilenc afrikai megállóhellyel, amik közül az utolsó Mozambik portugál gyarmaton volt. 1965-ben ő szállította Américo Tomás (1894-1987) portugál elnököt afrikai körútján. 1976-tól háromszor is tulajdonost és nevet váltott. Utolsó nagyobb feladata 1986-ban volt, amikor a görög Kalamatában segédkezett a helyi földrengés túlélőinek elszállásolásában. 2001-ben aztán az indiai Alangba került, ahol szétbontották. Érdemes megfigyelni a portugál bélyegekre jellemző Krisztus Lovagrend keresztjét, amit a bélyegek fogai közé ütnek. A blokk alján pedig portugálul és angolul olvasható egy idézet a Tengeri óda című versből. (Ez magyarul a Magyar Elektronikus Könyvtár Diadalív című kötetében olvasható.) Szerzője Álvaro de Campos, aki Fernando Pessoa (1888-1925) portugál költő egyik írói énje volt.

Lakjunk jól!

Június 3-ai blogposztomban írtam a Bosznia-Hercegovinában működő postaszolgálatokról. Eszerint van az állami Bosnyák Posta, a boszniai Szerb Köztársaság postája, valamint a bosnyák Mostari Horvát Posta. Mostar az ország déli részén fekszik és a horvát lakosság legnagyobb (65 ezer fős lakosságú) városa és kulturális központja. A festői óvárosáról és a Világörökség részévé választott, a Neretva folyót átszelő Öreg hídról ismert település a délszláv háború idején, 1993-ban indította el saját postaszolgálatát és ez a mai napig működik, most már 108 postával és több mint 700 dolgozóval. 2005-ben az EUROPA-bélyegek témája a gasztronómia volt, ennek kapcsán bocsátotta ki a Mostari Horvát Posta ezt a blokkot. A képeken látható ételek az ország déli felére, azaz Hercegovinára jellemzők: a füstölt sonka, a kecskebőrbe töltött, majd ott érlelt sajt, a magvas kenyér, valamint a szőlő és az abból készült fehérbor. A meza nevű sajtos-húsos falatka is tradicionális étel, amit ugyancsak borral fogyasztanak. De ami korábban népi, fatálas eledel volt, az sok esetben mára drága éttermi étel. 

Svájciak a Vatikánban

A Svájci Gárdát a XV. század végén alapították, és több európai udvarnál is szolgáltak, a közismert vatikáni jelenlétük mellett. A Svájci Konföderáció ekkoriban szegény volt, és a fiatal férfiak gyakran beálltak  zsoldosnak, hogy legyen pénzük. II. Gyula pápa 1506-ban kérte fel a Svájci Konföderációt, hogy hozzanak létre neki egy magánhadsereget. Mivel a svájci gyalogosok a legkeresettebb és legjobbnak tartott katonák voltak Európában, belőlük toboroztak 150 önkéntest. Ettől kezdve, tizenkilenc évet leszámítva, a mai napig (jelenleg 110) védik a pápát. A Gárda hivatalos nyelve a német, de francia és olasz ajkú svájciak közül toboroznak a Vatikánba, három iskolából. De ki lehet gárdista? Svájci állampolgárságú, gyakorló római katolikusnak kell lenni mindazon érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel/tanulmányokkal rendelkező legalább 1,74 méter magas egyedülálló férfinak, aki itt szeretne szolgálni. A katonák felmenői is gyakran itt szolgáltak. Barakkban laknak és feladatuk a biztonságszolgáltatás, rendfenntartás, díszőrség, és testőri feladatok. Automata fegyvereket is használnak a hagyományos kard és alabárd mellett. 1997-ben az EUROPA-bélyegek témája a Mesék és legendák címet kapta, ennek kapcsán bocsátotta ki a Vatikáni Posta ezt a két, szelvényes bélyegből álló sort. Két bélyegen a Michelangelónak tulajdonított, de Raffaello alkotásainak hatására megtervezett díszegyenruhás gárdistát látni. A hivatalos zászlójuk bal felső részén az aktuális pápa címere látható, a jobb alsóban az alapító II. Gyuláé, átlósan a gárdistáké, középen az aktuális főparancsnok származási kantonjának címere. Jelszavuk az Acriter et fideliter, azaz Bátran és hűséggel. A másik szelvényen a díszsisakjuk látható.

Boszniai szerb cserkészek

A délszláv háború (1991-1995) egyik része volt az 1992 tavaszán kezdődő boszniai háború. Mindkettő háború a jugoszláv tagállamok függetlenségi törekvéseiről és annak megakadályozásáról szólt. Bosznia vallásilag, nyelvileg, kulturálisan sokszínű ország, így a polgárháború vallásháborúba csapott át, nagyjából 97 ezer ember életét követelve. Az 1995-ös daytoni békeegyezményt követően Bosznián belül kialakították a Szerb Köztársaságot, aminek önálló parlamentje van és a Bosznia-Hercegovinai Föderációt. A kettőből áll össze a független Bosznia-Hercegovina. Postaügyileg még bonyolultabb a helyzet, ugyanis a háború óta három különböző postaszolgálat működik az országban: a bosnyák (nevezzük állami postának), a Szerb Köztársaság Postája, valamint a Mostari Horvát Posta. Ez Mostar környékén működik, önálló, független postaszolgálattal és hálózattal. A 2007-es EUROPA-bélyegek témája a cserkészmozgalom volt. Ennek kapcsán bocsátotta ki a Szerb Köztársaság ezt a szelvényes (az alsó rész önállóan nem bélyeg, nincs postai értéke) bélyegsort. Érdekessége a latin és a cirill betűk használata (ez mindegyik bélyegkibocsátásuknál megfigyelhető) valamint a bal alsó sarokban a postaszolgálat logója. A képeken különböző pillanatok láthatók a cserkésztáborok életéből, valamint a cserkészek által ismert csomózási technikák közül kettő.

Ünnepi asztal

2005-ben az EUROPA-bélyegek (korábban CEPT-bélyegek) témája az étkezés volt. Ennek eleget téve adta ki a Bosznia-Hercegovinai Posta ezt a bélyegblokkot, amin három tradicionális bosnyák étel szerepel. A felső bélyegen két étel látható: a dolma és a sarma. Mindkettő töltött zöldséget jelent, a különbség annyi, hogy a sarma szőlő, lósóska, káposzta vagy mángold levelébe töltött, majd feltekert ételt jelent, a darmába pedig félbevágott zöldségbe kerül a töltelék. A sarma szó törökül becsomagolt dolgot jelent, a darma töltöttet. A tölteléknek nem feltétlenül kell húsosnak lennie, készülhet más zöldségekből is. A dolma készítéséhez cukkinit, paradicsomot, padlizsánt, sőt hagymát is használnak. A húsos töltelékűt melegen tálalják, egyébként hidegen fogyasztandó. Mindkét étel megtalálható az egész Közel-Keleten, ahol nagyon népszerű. A bélyeg jobb felső sakában egy kenyérféle is látható. Az alsó bélyegre a baklava nevű desszert került. A török eredetű édesség alapja rétestészta, amire pisztáciát vagy tört diót tesznek majd mézzel vagy cukorral édesítenek. Sokak szerint emiatt túlzottan édes, émelyítő. A bélyegblokk érdekessége, hogy a jobb oldalán megtalálható a képen látható ételek receptje. Jó étvágyat!

Jó étvágyat!

2005-ben az EUROPA-bélyegek témája a gasztronómia volt. Ennek kapcsán bocsátotta ki a Cseh Posta ezt a bélyeget, amin egy korsó (cseh) sör, egy sült csirke, röszti burgonya és szósz látható. A bélyeget Jiri Sliva (1947-) cseh illusztrátor és karikaturista készítette. A művész első alkotása 1972-ben jelent meg a Mladá fronta című lapban, 1979 óta pedig szabadúszóként dolgozik. Rajzai több, mint tizenöt könyvben jelentek meg és a világ vezető lapjaiban és magazinjaiban mutatták be alkotásait. Jó étvágyat mindenkinek!

Cégérek sör mellé

Öt címfestő-illusztrátor jellegzetes alkotása került rá erre a 2003-as brit sorra, ami öt brit pub cégérét ábrázolja. A pub, a public house rövidítése, ami elsősorban alkoholfogyasztásra hivatott közösségi hely. A bélyegek a 2003-as EUROPA-bélyegek témájához, a Poszterhez készültek, amelyek közül a The Station (Az állomás) című bélyeg lett a hivatalos brit EUROPA-bélyeg. Ezt Andrew Davidson (1958-) készítette, aki számos képet készített a Yorkshire-ben található John Smith's Brewery nevű sörgyárnak, először használva üvegzománcot a pubcímfestészetben. Az ő bélyegét követi a Black Swan (Fekete hattyú), amelyet Stanley Chew jellegzetes, színes képe követ. Chew 1960-ban kezdett el címfestőként dolgozni és több mint hatszázat készített Nyugat-Angliában, elsősorban a Bass gyárnak. A Szent Péter kulcsait ábrázoló The Cross Keys-t George Mackenney készítette, aki harminc éven át hatezer címet festett, számosat a Charles Wells sörgyár megbízásából. A hajót ábrázoló The Mayflower Ralph Gordon Ellis (1885-1963) műve, aki az első világháború után nem csak címfestőként, hanem portré- és tájfestőként is dolgozott. Olyan már nem létező sörmanufaktúráknak dolgozott, mint az Atkinson's, Fremlin's, Whitbread vagy a Watney. Az utolsó bélyegen pedig a The Barley Sheaf, azaz árpakéve látható Joy Cooper Lintontól, aki a negyvenes években azon kevés nők közé tartozott, akinek ez volt a szakmája. A St Austell sörgyár vezetője rajongott a modern művészetekért, így az ő pubjaik modern cégérekkel voltak ellátva.  

A piszén pisze

Reich Károly (1922-1988) rajzai elevenednek meg ezen a kisíven, ami az EUROPA-bélyegek 2010-es témájának, a "Gyermekkönyvek" alkalmából kerültek a hazai bélyegekre. A Balatonszemesen született grafikusművész 500 könyvet illusztrált, amik közül kiemelkednek a Móra Ferenc Kiadó gyermekkönyvei, de a könyveken kívül alkotásai különböző intézményekben is fellelhetők. Az Érdemes és Kiváló Művész Reich 1963-ban Kossuth-díjat kapott munkásságáért. Egyik legismertebb alkotása Vackor, ami Kormos István (1923-1977) 1956-ban megjelent Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról című mesekönyvéhez készült. Vackor évtizedek óta a gyermekirodalom egyik legszerethetőbb alakja, Reich rajzai pedig ugyanennyire legendásak. 2010 végén 52 EUROPA-bélyeget kibocsátó ország közül, az Európai Postaüzemeltetők Egyesülete (Post Europ) által meghirdetett közönségszavazáson ez lett a legszebb bélyeg. (Előtte két éven keresztül is magyar bélyeget választottak a legszebbnek.)

Évnyitó

Szeptember elsején kezdődik az általános és középiskolákban a 2014/15-ös tanév. Ennek örömére választottam ki ez az 1980-as amerikai bélyeget, amelyen "A tanulás soha nem ér véget" felirat olvasható angolul. A festmény pedig Josef Albers (1888-1976) 1966-ban készített Homage to the Square: Glow című képe. A német származású képzőművész a második világháború hajnalán hagyta el szülőhazáját, hogy aztán az Egyesült Államokba emigráljon. Albers nem csak alkotásaival vált világhírűvé, hanem oktatómunkájával is, amely a 20. század egyik legbefolyásosabb és legelismertebb képzési programjának számított.
1993-ban jelent meg ez a német sor a Modern művészetek sorozat részeként. Az EUROPA bélyegek nagyobb értékére ugyancsak Albers festménye került, ami a bottropi Josef Albers Múzeumban látható. (A képzőművész Bottropban született.) A kisebbik értéken pedig a rendkívül befolyásos, de megosztó Joseph Beuys (1921-1986) német performansz- és képzőművész alkotása került, ami a mönchengladbachi, kortárs Abteiberg Múzeumban található.  

Európa hangszerei

Hogy a legelső blogbejegyzésemből idézzek, „Először 1956-ban döntött úgy néhány európai ország postai felügyelete, hogy azonos témában ad ki bélyeget. Egészen 1992-ig jelentek meg évente azonos témákban európai bélyegek. 1993-ban a PostEurop nevű szervezet vette át az „EUROPA" bélyegek témáival kapcsolatos feladatokat, így napjainkra, az „EUROPA" felirat jelenik meg ezeken a bélyegeken. 2014-ben a népi hangszerek a bélyegek témája. Íme, itt a magyar blokk, amire a gardon és a doromb került, valamint a ciprusi kisívek, amin a lant és a ciprusi furulya láthatók.

Micimackó és barátai

2010-ben jelent meg Nagy-Britanniában ez a Micimackó sor. 1926-ban adták ki először könyvként A.A. Milne történeteit, amely Micimackónak és barátainak kalandjairól szól a Százholdas Pagonyban. A történetek egy részét korábban újságokban jelentették meg, alapja pedig Milne fiának Christopher Robinnak (Róbert Gida karakter) és annak mackójának, Edwardnak a történetein alapul. A magyar fordítást Karinthy Emília, Karinthy Frigyes testvére készítette, majd az utóbbi öntötte irodalmi formába; 1935-ben jelent meg magyarul. Lénárd Sándor fordította 1958-ban latinra, két évvel később pedig a New York Times című lap bestseller listájára került. A mai napig ez az egyetlen latin nyelvű könyv a listán.

A bélyegeken E.H. Shepard (1879-1976) illusztrációi láthatók; ő rajzolta az eredeti karaktereket a könyvkiadásokhoz. Az illusztrátornak számos megbízatása volt, de a Micimackós rajzokkal vált világhírűvé, aminek ő nem örült, mivel többi munkáját elhomályosította. 90. születésnapján a Victoria & Albert Múzeum - aminek profilja az iparművészet és dizájn - hatalmas sikerrel állította ki rajzait. 

2010-ben a gyermekkönyvek témát dolgozták fel az EUROPA bélyegek, ezért került fel a név a legelső bélyegre. Ha többet szeretnél megtudni az EUROPA bélyegekről, olvassad el a legelső blogbejegyzésem!  

Űrgék

Az első bejegyzéshez elég nehéz volt kiválasztani a bélyegeket, de ezeket az 1991-es, ívsarki, űrkutatás témájú sort több okból kifolyólag is izgalmasnak találtam. A bélyegeket az Egyesült Királyságban adták ki, ezt onnan lehet tudni, hogy a felső sarkakban ott van II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodójának profilképe. Ez az egyetlen bélyegkibocsátó ország, amely nem írja rá az országnevet a bélyegre, csak az uralkodó képe látható rajta. Az első pár címe Az űrt néző ember, a második páré Az embert néző űr. Mindegyik bélyeget Jean-Michel Folon (1935-2005) belga képzőművész tervezte. Az alsó sarokban egy logó látható, ami az 1959-ben megtartott CEPT, azaz a Postai és Távközlési Hatóságok Európai Értekezletének a jelképe. Ennek a szervezetnek a célja, hogy Európában és a Közel-Keleten koordinálja a telekommunikációt és a postai szervezeteket. Először 1956-ban döntött úgy néhány európai ország postai felügyelete, hogy azonos témában ad ki bélyeget. A CEPT tagországokkal kibővülve, egészen 1992-ig jelentek meg évente, azonos témákban európai bélyegek. 1993-ban a PostEurop nevű szervezet vette át az EUROPA bélyegek témáival kapcsolatos feladatokat, így napjainkra, a CEPT logó helyett az „EUROPA" felirat jelenik meg ezeken a bélyegeken. 2014-ben a népi hangszerek a bélyegek témája.