Madeirai madarak II.

Az Atlanti-óceánban fekvő Madeira vulkanikus eredetű sziget, ami Portugália autonóm területe. 1425-ben kezdték meg a portugál gyarmatosítók a sziget betelepítését, addig élővilága más fajoktól elzárt és érintetlen volt. Madeirán számos élőlény alfaja megtalálható, úgy, mint a képen látható madarak. Az első a madeirai vörösbegy, ami a hazánkban is ismert légykapóféle egyik alfaja. Ugyanez az alfaj a Nyugati-Kanári-szigeteken is megtalálható. A mediterrán térségtől egészen Közép-Ázsiáig megtalálható a kövi veréb, aminek ugyancsak él egy alfaja Madeirán. Kopár, sziklás domboldalakon fészkel, ahol magvakkal és rovarokkal táplálkozik.  Az erdei pinty tizenkét alfaja közül az egyik a Madeira-pinty, ami a második sort indítja. Ennek érdekessége, hogy szárnyán és hátán zöldes tollazata van, ellentétben a Kárpát-medencében élő fajtársaival. Az utolsó madár egy ragadózó, mégpedig a karvaly. Ez egész Európa és Ázsia legnagyobb részén jelen van, de az utóbbi esetében vonuló fajról van szó. A Madeirán és a Kanári-szigeteken megtalálható alfaj kisebb, mint társai és sötétebb színű is. Tápláléka elsősorban kisebb madarakból és emlősökből áll.  A bélyegsort 1988-ban bocsátotta ki a Madeirai Portugál Posta.

Madeirai madarak

A Madeira-szigetek egy Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceán közép-keleti felén, a Kanári-szigetektől északra. A vulkanikus terület élővilága különleges, a meredek völgyekkel szabdalt főszigetet szubtrópusi babérlombú erdő borítja, ami a Világörökség része. Madeira legutóbb 1980 óta bocsát ki önállóan bélyeget, a képen látható turizmus témájú EUROPA blokk és bélyeg 2011-ben jelent meg. A képen egy sétánnyal látható egy babérerdő közepén, a sziget két közismert madarával.Az első a szigeteken őshonos madeirai babérgalamb, aminek legközelebbi őse a Magyarországon is megtalálható örvös galamb. Az erdőirtás és a patkányok miatt a faj több szigeten is kipusztult, ezért jelenleg is mérsékelten fenyegetett státuszú. Elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de magvakat és kisebb állatokat is fogyaszt. A második faj a vörösbegy, ami Európától Nyugat-Szibériáig és Észak-Afrikában is őshonos. Több alfaját is megkülönböztetik, a Madeirán és az Azori-szigeteken élőket nem kinézetük, csupán elszigeteltségük miatt. A légykapófélékhez tartozó madár nem csak bogyókkal, de rovarokkal, pókokkal és gilisztákkal is táplálkozik. A bélyegek perforációjánál a Krisztus Lovagrend keresztje látható, ami Portugália egyik jelképe.

Szigeti virágok

Portugália autonóm területe Madeira, ami egy sziget, illetve szigetcsoport az Atlanti-óceán keleti felénél. A vulkanikus eredetű szigeteken sok különleges, csak a szigeteken élő állat- és növényfaj található. Négy endemikus, azaz csak egy bizonyos, behatárolt területen belül élő, ez esetben Madeirán előforduló növény került erre az 1981-es bélyegsorra. A bélyegeken a Portugal mellett a Madeira szó is olvasható, így különböztetik meg a portugál bélyegekről.
Az első képen egy ujjaskosbor (Dactylorhiza foliosa), egy orchideafaj látható. Érdekessége, hogy Soó Rezső, Kossuth-díjas magyar botanikus rendszerezte ezeket a fajokat először, illetve írt az orchideákról társszerzőként a mai napig alapműnek számító szakkönyvet. A második virág (Geranium maderense) egy gólyaorrféle, amit egy gyűszűvirág faj (Isoplexis sceptrum) követ. A legnagyobb értékű bélyegre a Madeira büszkeségének is nevezett kígyósziszféle félcserje (Echium candicans) került.