A Svájci Gárdát a XV. század végén alapították, és több európai udvarnál is szolgáltak, a közismert vatikáni jelenlétük mellett. A Svájci Konföderáció ekkoriban szegény volt, és a fiatal férfiak gyakran beálltak zsoldosnak, hogy legyen pénzük. II. Gyula pápa 1506-ban kérte fel a Svájci Konföderációt, hogy hozzanak létre neki egy magánhadsereget. Mivel a svájci gyalogosok a legkeresettebb és legjobbnak tartott katonák voltak Európában, belőlük toboroztak 150 önkéntest. Ettől kezdve, tizenkilenc évet leszámítva, a mai napig (jelenleg 110) védik a pápát. A Gárda hivatalos nyelve a német, de francia és olasz ajkú svájciak közül toboroznak a Vatikánba, három iskolából. De ki lehet gárdista? Svájci állampolgárságú, gyakorló római katolikusnak kell lenni mindazon érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel/tanulmányokkal rendelkező legalább 1,74 méter magas egyedülálló férfinak, aki itt szeretne szolgálni. A katonák felmenői is gyakran itt szolgáltak. Barakkban laknak és feladatuk a biztonságszolgáltatás, rendfenntartás, díszőrség, és testőri feladatok. Automata fegyvereket is használnak a hagyományos kard és alabárd mellett. 1997-ben az EUROPA-bélyegek témája a Mesék és legendák címet kapta, ennek kapcsán bocsátotta ki a Vatikáni Posta ezt a két, szelvényes bélyegből álló sort. Két bélyegen a Michelangelónak tulajdonított, de Raffaello alkotásainak hatására megtervezett díszegyenruhás gárdistát látni. A hivatalos zászlójuk bal felső részén az aktuális pápa címere látható, a jobb alsóban az alapító II. Gyuláé, átlósan a gárdistáké, középen az aktuális főparancsnok származási kantonjának címere. Jelszavuk az
Acriter et fideliter, azaz Bátran és hűséggel. A másik szelvényen a díszsisakjuk látható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése