Jugoszlávia 1959-ben bocsátotta ki ezt a bélyegsort, ami a területén megtalálható növények közül válogat. Az első az árvacsalánfélékhez tartozó félcserje, a hazánkban is rendkívül népszerű közönséges levendula. Ezt követi a gyógynövényként használt közönséges kutyabenge, aminek más nevei a varjúbingó, büdös fa, ebsefa vagy festőkökény. Középen a rendkívül mérgező farkasbogyó látható, ami magas koncentrációban tartalmaz egy szkopolamin nevű alkaloidát, amit régen kis mennyiségben altatónak használtak. A havasi sisakvirág, mint ahogy neve is jelzi a hegyvidékek lakója. Az akonitin nevű anyagot nyerik belőle, ami láz ellen és fájdalomcsillapításra jó. Rendkívül mérgező növényről van szó, ami bőrön keresztül érintkezve is felszívódhat. A sort a fekete áfonya zárja, amelynek bogyós termése rendkívül egészséges és közkedvelt gyümölcs. A második sort a közönséges boróka, amiből többek között a gin és a jenever nevű párlatok alapanyaga, de főszernövényként is ismert. A tavaszi kankalin ismert erdei növény, ami Európától egészen Mongóliáig megtalálható. Ez is gyógynövény, amit leginkább felső légúti betegségek kezelésére használják. A gránátalma a füzényfélék egyik faja, aminek gyógyító hatásai az ókor óta ismertek. Eredetileg a Kaukázusból és Közép-Ázsiából származik, mára azonban világszerte termesztik. Gyógyhatású a gyümölcse, gyümölcslevét pedig többek közt szőnyegek színezésére használták. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegre a rendkívül mérgező, eredetileg Észak-Amerikából származó csattanó maszlag került. A bélyegen a magháza is látható, ebben találhatók a hallucinogén, akár halált is okozó magjai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése