Nyári olvasnivaló

Jules Verne (1828-1905) francia regényíró talán legnépszerűbb és legismertebb regénye a Nemo kapitány, ami 1870-ben jelent meg. A tudományos-fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása egy Nautilus nevű tengeralattjáró kalandjairól szól, amit a titokzatos, a szárazföldi világtól megcsömörlött Nemo kapitány épített és irányít. Egy hadihajó megpróbálja elkapni a szörnynek tekintett tengeralattjárót, de ez nem sikerül. A csatában két ember a vízbe esik, Nemo pedig elfogja őket, így ők is szembesülnek a vízalatti világ csodáival, rejtelmeivel. Korallerdőben járnak, cápára vadásznak, megtekintik Atlantisz maradványait, a tengerfenéken sétálnak és óriási polippal küzdenek meg. A rendkívül izgalmas regény a kezdetektől fogva lenyűgözte olvasóit, hiszen a tengeralattjáró is egy szinte teljesen új közlekedési eszköz volt és a tengereket sem nagyon tanulmányozták ekkor. Félelmetesnek, végtelennek és ismeretlennek tűnt a hatalmas víztömeg, Verne pedig megpróbálta közelebb hozni mindezt könyvével. A siker nem is maradt el, a népszerűség pedig töretlen maradt. Az első filmváltozat 1907-ben készült George Méliestől, aki több Verne regényt is megfilmesített. Ezt több tucat játékfilm, sorozat, musical, képregény és folytatás követte. Évtizedek óta, évről-évre bocsát ki Ifjúságért címmel bélyeget a Magyar Posta, amik elsősorban felárasak, azaz a plusz érték jótékonysági célokat szolgál. 2019-ben a Posta úgy döntött, hogy az 1954-ben magyarul is megjelent kalandregényt jeleníti meg bélyegblokkon. Az élén színű, színezőre hasonlító blokk képi világa valami vidámat és újat hozott az általában komoly tematikájú és ábrázolású bélyegek közé. Ha a blokk nem tetszene, hátha a regény. Jó olvasást!

Boldog hatodik születésnapot, BélyegTerasz!

Hat évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy elindítom a saját blogom BélyegTerasz néven, amin keresztül bemutathatom a hobbim. Azóta nagyon sok minden történt, de a lelkesedésem töretlen, köszönhetően a több száz követőnek és érdeklődőnek Facebookon. Ezalatt 820 bejegyzés született rengeteg témában, a Föld országainak háromnegyedéből. A mai alkalomra egy 2008-as francia kisívet választottam, amire a „Boldog évfordulót!" van írva franciául. A képen látható karakter Noddy, aki Enid Blyton (1897-1968) brit írónő tollából született. A rendkívül termékeny, több száz mesekönyvet író és nagyjából 600 millió könyvet eladó Blytonnak a 24 könyvet számláló Noddy-sorozattal is hatalmas sikere volt. Ő volt az első író, aki kiválaszthatta könyveinek illusztrátorát a kiadó helyett, és neki köszönhetjük a könyvek borítóján a képeket, amik kedvcsinálásra hivatottak. Az első Noddy-könyv 1949-ben jelent meg, az utolsó, eredeti történet pedig 1963-ban. A könyvek Noddyról, egy életre kelt és otthonából elszökő fabábu kalandjairól szólnak, aki Játékvárosban él. A középső bélyeg két oldalán láthatók a címszereplő legjobb barátai: Teca Maci, aki egy gazdaságot vezet és Fülenagy, egy kerti törpe és manóvarázsló, aki Noddyt Játékvárosba vitte és gondoskodik róla. 1955-ben jelent meg az első televíziós sorozat a könyvek alapján és bár többször átdolgozták, de a népszerűsége töretlen. Magyarországon 2005-ben mutatták be a Noddy kalandjai Játékvárosban című sorozatot, ami 2007-i volt látható. A kisívben látható bélyegek 20 grammos, elsőbbségivel küldött levelekre valók. További jó olvasást kíván a BélyegTerasz!   

Karikatúrák Csehszlovákiából

Adolf Hoffmeister (1902-1973) elképesztő alakja a cseh kulturális életnek: ügyvéd volt, író és költő, díszlettervező és karikaturista, sőt világutazó, aki baloldali nézetei miatt Franciaországba, majd onnan az Egyesült Államokba menekült a második világháború előestéjén. A háború után tért vissza Csehszlovákiába, ahol hazáját képviselte az UNESCO-ban és a Nemzetközi PEN Clubban, sőt Franciaországba akkreditált nagykövet is volt. Számos művészeti ágban jeleskedett, így nem meglepő, hogy a képen levő, 1968-as bélyegek karikatúráival jelentek meg. A Csehszlovák UNESCO Bizottságot hivatott bemutatni a bélyegsor, világszerte ismert művészekkel. Az elsőn az irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway amerikai író látható, akit Karel Capek a huszadik század egyik legjelentősebb cseh írója követ, konkrétan utalva Nehéz a kertész élete című regényére. A sort végül George Bernard Shaw Nobel-díjas brit drámaíró zárja. Az idős Makszim Gorkij orosz író indítja a második sort, majd Pablo Picasso spanyol képzőművész oldalportréját láthatjuk. A sor legkevésbé ismert alakja Yokohama Taikan japán festőművész, aki a világháború előtti időszak egyik legjelentősebb művésze volt. Az utolsó bélyegre a kötéltáncoló Charlie Chaplin brit színész került. Mindegyik bélyeg érdekessége, hogy a Hoffmeisterre utaló AH68 olvasható rajtuk.     

Csukás István emlékére

„Én vagyok a híres egyfejű”, énekli Süsü, a sárkány, akit kitagadnak, miután ellenségét meggyógyította, de a Jó Királyfi (a későbbi Király) egy csellel befogadja a királyi udvarba, ahol aztán nagy népszerűségnek örvend. 1977 karácsonyán mutatta be a Magyar Televízió egy szerb szerző rádiójátéka alapján készült bábsorozatát, aminek forgatókönyvét Csukás István (1936-2020) íróra bízták. Csukás a Süsü keselyűk (1969-1970, Dastardly and Muttley in Their Flying Machines) című amerikai rajzfilm sorozatból vette a Süsü nevet, ami mára legendássá vált. A magyar bábsorozat 9 epizódos volt, amit 1984-ig sugárzott a tévé. Ezt követően tucatnyi mesekönyv és számos meselemez jelent meg Süsü további kalandjaival. A Kossuth-díjjal kitüntetett Csukásnak nem ez volt az egyetlen forgatókönyve (később meseregénye), amiért egy egész ország rajongott. Az ő műveinek megfilmesített változatai többek közt a Mirr-murr (1972), a Legkisebb ugrifüles (1976-1977), a Keménykalap és krumpliorr (1978), a Pom Pom meséi (1980-1982), a Nagy ho-ho-ho horgász (1982-1984), vagy a Sebaj Tóbiás (1983-1985). Csukás évtizedekig meghatározó személye volt a magyar gyermekirodalomnak, sőt a magyar televíziós műsoroknak is. A képen látható bélyegsort 2019-ben bocsátotta ki a Magyar Posta Mesehősök címmel. A középső bélyegen Süsü látható, tőle balra a Sárkányfű árus, a Kancellár és a Dadus, jobbra pedig a Király, a Királyné, a Kiskirályfi és az Öreg király.     

Középkori művek Izlandról

Az írnokok lúdtollal, apró mécses mellett írták Európa-szerte a könyveket a középkorban, az illuminátorok (a mécsesek fényére utalva) pedig megfestették a könyveket. Nagyon aprólékos munka volt ez, ahol hibázni nem lehetett. Az 1450-es évektől lassan elterjedtek a nyomdák, de addig mindent kézzel másoltak. 1953-ban jelent meg a képen látható sor, ami az izlandi kéziratoknak állít emléket. Az első két bélyegen maga a kész és a készülő könyv látható. A harmadik bélyegen a Stjórn című, 14. századi óészaki gyűjtemény egyik iniciáléja került. A három részre bontott gyűjtemény az Ótestamentum fordítása. Nem tudni pontosan kinek a megbízásából íródott, de ami biztos, hogy nem egy időben íródtak és nem folytatólagos művek. A második sort a Reykjabók, vagyis Reykir könyve indítja. Röviddel 1300 után írta egy mára ismeretlen szerző, aki vizuálisan nem a legszebb könyvet hagyta hátra maga után de az egyik legjelentősebbet. Ez meséli el majdnem teljes terjedelmében (94 oldala maradt fenn és kettő hiányzik) a legismertebb izlandi elbeszélést, a Njáls sagát, ami eredetileg röviddel korábban keletkezhetett. A saga ( ejtsd szága), történetet jelent és egy korábban szájhagyomány útján terjedő, majd írásos, időnként versekkel tűzdelt elbeszélés, ami Izlandon volt elterjedt egészen az 1300-as évek végéig. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegre pedig egy 15. századi jogi könyv iniciáléja került. A legnagyobb izlandi és dán kézirat gyűjtemény az Arnamagaean Gyűjtemény, aminek sok ezer darabja van. Ezeket Reykjavíkban és Koppenhágában őrzik. A bélyegeken az értékek izlandi koronában és annak váltópénzében, az aurarban vannak.   

A magyar kultúra napjára

1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját, amit először Fasang Árpád (1942-2008) zongoraművész vetett fel 1985-ben. Azért január 22-e került kiválasztásra, mert ezen a napon tisztázta le és jelölte dátummal Kölcsey Ferenc (1790-1838) Himnusz című versét. A képen látható, 1990-ben külön-külön kibocsátott bélyeget Kass János (1927-2010) Kossuth-díjas grafikus tervezte. Az elsőn Kazinczy Ferenc (1759-1831), a nyelvújítás vezető személyisége, író, költő látható. Többek között neki köszönhető, hogy a reformkor előtt irodalmi és nyelvújító körök alakultak, amik elősegítették a nemzeti önállósulást és erősítették a hazafiságot. Ezen törekvéseit azonban nem mindenki szívlelte, így éveket töltött börtönben, mivel azzal vádolták, aktívan támogatta a magyar jakobinus mozgalmat. A másik bélyegek Kölcsey látható, aki amellett, hogy a magyar himnusz szerzője, de nyelvújító is volt és reformer politikusként is dolgozott. Személyesen is ismerte Kölcseyt, akivel 1814. nyarát együtt töltötte közös barátjuk, Szemere Pál (1785-1861) költő péceli birtokán. Mindketten halálukig alkottak, életüket a magyar kultúra felemelkedésének szentelték. 

Grúz alkotások

1981-ben a Szovjet Posta grúz festményekről bocsátott ki bélyegsort. Az elsőn a több évtizedre elfeledett, majd újra felfedezett grúz naiv festő Niko Piroszmani (1862-1918) Szarvas című festménye került. Festészetéből nem tudott megélni, mindig számkivetettként él, végül éhezésben és betegségben halt meg. 2018-ben a bécsi Albertinában több tucat festményét mutatták be, nagy sikerrel. Guriai nő edénnyel a következő festmény címe, ami Salva Kokodze (1894-1921) expresszionista festő munkája. Ucha Dzaparidze (1906-1988) Útitársak című festménye került a harmadik bélyegre. Dzaparidze a 20. század egyik legjelentősebb grúz képzőművésze, aki életében is rendkívül népszerűnek, felkapottnak számított. Több szovjet állami kitüntetésben is részesült, otthona pedig mára múzeumként működik. Sota Rusztaveli (1160/65-1220) a középkori grúz irodalom legjelentősebb alakja, akinek A tigrisbőrös lovag című munkája Grúzia nemzeti eposza. Zichy Mihály (1827-1906) készített a műből nemzetközileg is ismert illusztrációkat, így Grúziában szobrot is kapott és utcát is neveztek el róla. Sergo Kobuladze (1909-1978) Rusztaveliről készült alkotása látható az ötödik bélyegen. A sort a Teaszedők című festmény zárja, ami Lado Gudiasvili (1896-1980) festménye. Az 1850-es évek óta termesztenek teát Grúziában, az eladás fénykora pedig 100 évre rá volt. Az 1950-es évekre Grúzia a világ hatodik legnagyobb tea exportőrévé vált, sajnos azonban a Szovjetunió szétesésekor ez az ipar is tönkrement. 20 év alatt viszont sikerült, ha nem is korábbi szintjére, de újra népszerűvé tenni a grúz teát. A festmény 1964-ben, a grúz tea aranykorában készült. 

Írodalmi művek

Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop), korábban a korábbi Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) tagállamai minden évben kibocsátanak egy bélyeget vagy bélyegsort egy adott témában. 2010-ben gyermekirodalom volt a közös téma, így miközben a Magyar Posta Kormos István Vackoráról adott ki bélyeget, addig az Ír Posta két klasszikust választott magának. Az első bélyegre Oscar Wilde (1854-1900), a viktoriánus irodalom egyik legeredetibb művészének egy meséje került. Az 1888-ban bemutatott A boldog herceg és más mesék című kötetbe négy mese került, a címszereplő látható a bélyegen. A történet szerint az egyre anyagiasabb világban a herceg szobra az, ami valódi érzelmeket mutat, barátjával, egy fecskével pedig segít a szegényeken. A történet számos más művészt megihletett (opera, rádiójáték, musical, több dal íródott), sőt, a 2018-ban bemutatott, Wilde életérő szóló film is a The Happy Prince címet kapta. A nagyobb értékű bélyegre Jonathan Swift (1667-1745) klasszikusa, a Gulliver utazásai került. Az 1726-os, szatirikus utazási regényben a címszereplő négy kitalált helyet látogat meg, többek közt Lilliputot, ahol csak törpeméretű emberek élnek, Brobdingnagot, ahol csak óriások és a nyihahákat, ahol a lovak a felsőbbrendű faj, a rabszolgáik pedig az emberek. Mivel Swift görbe tükörben mutatja be ezeket a társadalmakat, sokak szerint ez a regény nem is a gyermekirodalom része, hanem társadalomkritika.  Mindenesetre rendkívül szórakoztató alkotás, ami a mai napig népszerű olvasmány kicsik és nagyok között is.

Az olvasás világnapjára

100 évvel azután, hogy Leopold Bloom azon a bizonyos június 16-án Dublinban kalandokba keveredett, az Ír Posta a képen látható bélyegsort bocsátotta ki. Az első képre Tullio Pericoli (1936-) olasz karikaturista James Joyce-t (1882-1941) ábrázoló rajza került. A hatalmas, ferde könyvespolc előtt álló íróhoz képes eltörpül a sarokban levő William Shakespeare brit drámaíró, költő portréja. A nagyobb értékű bélyegen pedig a dublini születésű író fiatalkori fotója látható. Mindegyik bélyeget fő műve az Ulysses köti össze, ami 1922-ban jelent meg, de akkoriban olyan explicitnek számítottak bizonyos fejezetei, hogy 1936-ig többek közt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban betiltották. A modernista irodalom egyik legbefolyásosabb alkotásáért rengetegen rajonganak a mai napig, mások viszont érthetetlenül állnak a szinte olvashatatlan alkotás előtt. A tudatfolyam stílusában megírt regény alapját az ógörög Odüsszeia adta, ami Odüsszeusz (Ulysses) kalandjait meséli el. Joyce műve ezzel szemben az előbb említett nyári napon játszódik az ír főváros különböző részein. Bloom a modern kori Odüsszeusz, felesége, Molly Bloom Pénelopé, Stephen Dedalus pedig Joyce alteregója, illetve ő Télemakhosz, az ifjú. A regény rajongói több évtizede megtartják Bloomsday nevű ünnepüket június 16-án, sőt, be lehet járni Dublint azon az útvonalon, ahogy Bloom teszi az irodalmi műben. De miért ezt a 2004-es bélyegsort választottam mára? Mert 1966 óta szeptember 8-a az olvasás világnapja. Mindenkinek jó próbálkozást az Ulysseshez! Szombathelyen pedig találni egy Joyce szobrot, de ez egy másik történet lesz.       

Verne 150

Jules Verne (1828-1905)  francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó alakja születésének 150. évfordulójára bocsátotta ki a Nicaraguai Posta a képen látható bélyegsort 1978-ban. A hat bélyegen a mai napig rendkívül népszerű szerző hat regényéből ábrázol egy-egy jelenetet. A jogász végzettségű, soha nem praktizáló Verne első sikerét az 1862 karácsonyán kiadott Öt hét léghajón című művével aratta, ami a negyedik bélyegen látható. A regényt egy év alatt 11 nyelvre fordították le, Verne pedig ettől kezdve csak az írásnak szentelte életét. Mivel szerette a kalandokat, leginkább ilyen témájú regényeket írt, összesen 54-et, amik összefoglaló neve: Különleges utazások. Az első bélyegre Sztrogof Mihály, az orosz cár követéről szóló regény címszereplője került. Az 1876-ban kiadott műt egy évvel korábban megelőzte A rejtelmes sziget, ami a szerző leghosszabb regénye. Ez látható a második bélyegen, aminek grafikája Jules Férat a Nautilus tengeralattjáróról készült illusztrációjának mása. A harmadik bélyegre az Utazás a Föld középpontja felé került, azon belül is az őslények harcának jelenete. Ez volt a második mű, ami a Különleges utazások részeként megjelent. Az ötödik bélyegre a Nemo kapitány került és ezt a címszereplő tengeralattjárója, a Nautilus hivatott jelképezni. Ez és az utolsó bélyegre került 80 nap alatt a Föld körül Verne két legsikeresebb alkotása közé tartozik. Ez is annyira népszerű volt, hogy 1876-ban, három évvel a francia megjelenése után hazánkban is kiadták. Érdekesség, hogy a bélyegeket Vásárhelyi Gyula László (1929-2013), azaz Julian Vasarhelyi tervezte, aki a Guinness Rekordok Könyve szerint a legtöbb bélyeget tervezte világszerte.     

Roxfort házai

A hét kötetből álló Harry Potter regényekből ismert iskola a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola (Hogwarts School of Witchcraft and Wizardry), amit 1000 körül alapítottak. Az intézmény, úgy, mint számos brit iskola, házrendszerben működik, azaz minden diák egy ház tagja. A történet esetében a Teszlek Süveg az, ami a diákokat a különböző házakba osztja, amelyek alapítójukról van elnevezve. Ez a négy ház és az intézmény címere látható ezen a 2007-es bélyegblokkon. Az elsőn a piros színű, oroszlán jelképű Griffendél (Gryffindor) ház címere került, amit Minerva McGalagony professzor asszony, későbbi igazgatónő vezet. Ennek a háznak a tagjai leginkább bátorságukról híresek: Harry Potter és szülei, Hermione Granger, Ron Weasley és testvérei, valamint szüleik, és Albus Dumbledore professzor és igazgató. A következő címer a Hugrabug (Hufflepuff) házé, amit egy borz jelképez és Pomona Bimba gyógynövénytan professzor asszony képvisel. Ide kerültek a sportszerű, becsületes és hűséges diákok. Középen az iskola címere látható a Draco dormiens nunquam titillandus latin felirattal, ami annyit tesz: Alvó sárkányt soha se ébressz fel. (Szó szerint pedig sose csiklandozd meg.) A Hollóhát (Ravenclaw) ház követi, ami a jól tanuló diákok gyűjtőhelye. Vezetője Filius Flitwick bűbájtan professzor, a címerállata pedig nem holló, hanem sas. Az utolsó bélyegen a regény szerint ravasz és becsvágyó tanulók gyűjtőhelye, a Mardekár (Slytherin) ház címere látható, középen egy kígyóval. Ennek ismert vezetője Perselus Piton professzor, bájitaltan és sötét varázslatok kivédését oktató tanár, diákjai pedig Draco Malfoy, valamit apja, Lucius, és Tom Rowle Denem, a későbbi Voldemort. Mindegyik háznak saját szelleme van, az általuk elfoglalt épületrészekbe pedig nincs átjárhatóság.
A bélyegek elsőbbségi postázásra lettek kiadva az Egyesült Királyságban, az ország neve pedig nincsen feltüntetve, csak II. Erzsébet brit uralkodó profilképe látható.

A Mester: Bulgakov

Ha az ember meghallja azt a címet, hogy A Mester és Margarita, egyből Bulgakov neve jut az eszébe. De ki is volt a szerző, aki születésének 125. évfordulójára egy nyitott könyv alakú bélyegblokkot kapott az Orosz Postától? Mihail Afanaszjevics Bulgakov egy főiskolai tanár gyermekeként született 1891-ben Kijevben, és itt is végzett az orvostudományi egyetemen. Több helyen praktizált, mielőtt 1921-ben Moszkvába költözött volna. Ekkortól kezdve írt több szovjet újságba és folyóiratba, de orosz nyelvű emigráns lapok is átvették írásait. Drámáinak témái nem tetszettek a szovjet pártvezetésnek, így 1930-tól művei indexre kerültek, és nem mutathatták be azokat színházak. Végül Joszif Sztálin, a Szovjetunió diktátora segített neki rendezőasszisztensi munkához jutni, amiként 1936-ig dolgozott, majd fordító és szövegíró lett. A cenzúra azonban továbbra sem engedte megjelenni írásait, így azok csak halála után több évtizeddel jelenhettek meg. Bulgakov műveiben keveredik a groteszk, az abszurd és a fantasztikus, miközben kendőzetlenül mesél a frissen megalakult Szovjetunió mindennapjairól. Legfőbb alkotásán A Mester és Margarita című regényen 1928-től egészen 1940-ben, magas vérnyomás okozta veseelégtelenségben bekövetkezett haláláig dolgozott, de az csak 1966-1967 között jelenhetett meg rövidített változatban. Mára a mű a világirodalom egyik csúcspontja, főbb karakterei (Behemót, a fekete kandúr, valamint Margarita) pedig a bélyegblokkon is láthatók. További művei közül néhány: Kutyaszív, Bíborsziget, A fehér gárda.

Tolkien és a gyűrű

J.R.R. Tolkien (1892-1973) brit író, költő, nyelvész és egyetemi professzor nemcsak regényeiről ismert, hanem illusztrációiról is. Gyermekeinek rendszeresen rajzolt, így nem meglepő, hogy fantasy regényeihez is készített több száz illusztrációt. A képen látható bélyegsort 2004-ben bocsátotta ki a Brit Királyi Posta annak emlékére, hogy Tolkien A Gyűrűk Ura című regényének első két része, A Gyűrű Szövetsége és A két torony ötven évvel korábban, 1954-ben jelent meg először az Allen & Unwin kiadónál. (A harmadik rész, A király visszatér 1955-ben jelent meg.) A felső sorban látható képek sorjában: Középfölde térképe (ebből többféle is készült, sőt a szerző fia, Christopher is készített térképeket, amik több kiadásba is bekerültek), Lothlórien erdeje tavasszal, a harmadik bélyegre A Gyűrűk Szövetsége könyvborítója került, egy festmény Völgyzugolyról és Zsákos Bilbó házának (Bag End) hallja. A második sorban látható: Vasudvard, ahol Orthanc tornya található, a törpök általépített Mória Nyugati-kapuja, Barad-dúr egy része, ami Mordor tornyai közül a legnagyobb, Gondor birodalmában Minas Tirith erődvárosa, valamint a Fangorn-erdő, ami az entek és a huornok otthona volt. A regény magyar terminológiája Réz Ádámnak (1926-1978) a munkája, aki egyben a 11. fejezetig fordította a művet. A további részeket Göncz Árpád és Tandori Dezső fordították.        

A költészet világnapjára

Az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) ajánlásával 1999. március 21-e a költészet világnapja. Ennek alkalmából választottam ezt az 1992-es brit bélyegsort, amit Alfred, Lord Tennyson (1809-1892) brit koszorús költő, a viktoriánus kor egyik legjelentősebb költője halálának századik évfordulójára adtak ki. A legkisebb értéken Tennyson egyik öregkori képe látható 1888-ból, mellette Edward Burne-Jones (833-1898) brit képzőművész Merlin elcsábítása című képének egy része. Ezt Tennyson Shalott kisasszonya című balladája ihletett, ami a mai napig egyik legnépszerűbb alkotása. A következő bélyegen látható fotográfia 1856-ban készült, a mellette levő festményrészlet pedig Arthur Hughes (1832-1915) Áprilisi szerelem című képéből van, amihez a költő A molnár lánya című képét illesztette. A harmadik bélyegre John William Waterhouse (1849-1917) ugyancsak a Shalott kisasszonya inspirálta képrészlete került Tennyson 1864-es portréjával. A legnagyobb értékű bélyegen a költő fiatalkori arcképe látható Dante Gabriel Rossetti (1828-1882) Jane Morris modellről készült, Mariana (William Shakespeare Szeget szeggel című drámájának egyik karaktere után) című képe mellett. Morris az 1848-1853 között létező, a bélyegeken látható festőket is magába foglaló preraffaelita művészi csoport nőideálja volt. A csoport elsődleges célja az volt, hogy modernizmust hozzon az addig közkedvelt akadémista festészet helyett. Ezek az alkotások - legyen az irodalmi vagy képzőművészeti - a mai napig népszerűek. Tennyson egyéb közkedvelt, magyarul is olvasható versei: A Kraken, A lótusz-evők, Odysseus, A könnyű lovasbrigád rohama, Maud.       

A harmadik helyezett: Bánk bán

A napokban megrendezett Bécsi Nemzetközi Bélyegkiállításon (WIPA), ami világszerte az egyik legrangosabb filatelista összejövetel, bélyegszépségverseny kategóriában harmadik lett a képen látható, 2015-ös bélyeg, amit a Bánk bán megjelenésének 200. évfordulójára bocsátott ki a Magyar Posta. A bélyeg Rohn Alajos rézmetszetéből készült, amin Bánk és Gertrudis magyar királyné látható. Katona József (1791-1830) ötszakaszos drámáját valószínűleg az Erdélyi Múzeum című folyóirat legelső, 1814-es számának felhívására írta, amiben pénzjutalomban részesült volna az, aki egyedülálló, magyar témájú drámát ír. Az ősváltozat 1815-ben meg is jelent, de nem nyerte meg a versenyt, bár másik mű sem. Ezt követően Katona átírta a művet, a második, végleges változat 1820-ban jelent meg. (Az eredeti változatot csak 1913-ban találták meg.) Katona élete során a cenzorok nem engedték, hogy bemutatásra kerüljön a darab, így az csak 1833-ban Kassán került színpadra. De a nyomtatott verzióból sem fogyott, így a szerző inkább jogászként dolgozott tovább és feladta írói ambícióit. A Bánk bán az 1830-as évektől került több városban is bemutatásra, így lassan de biztosan hódította meg az érdeklődőket, a rajongókat. 1849-1858 között nem kerülhetett bemutatásra, de a tilalmat feloldották, így az érdeklődés újra megnőtt iránta. 1861-ben készült el a műből Erkel Ferenc operaváltozata, aminek szövegkönyvét Egressy Béni írta.  

Jane Austen hősei

Jane Austen (1775-1817) angol regényírónő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából került kibocsátásra ez a brit bélyegsor. A négy bélyegen Austen regényeinek főszereplői láthatók. Az intelligens, erős akaratú hősnőket felvonultató művekben az írónő szakított a romantika ábrázolásmódjával, ehelyett a realizmus egyik úttörője lett. Elsőként az 1815-ben megjelent regény címszereplőjét Emmát és Mr. Woodhouse-t láthatjuk a kornak megfelelő empire stílusú ruhában. Apa és lánya jómódban élnek és mivel Emma nevelőnője szerencsés körülmények közt ment férjhez, úgy gondolja neki is könnyű lesz. Ez persze nem így történik, Emma pedig rájön, hogy nem minden olyan, mint amilyennek látszik. A következő bélyegre A klastrom titka című, 1818-ban megjelent regény főhősnője Catherine Morland került. Ez Austen első kiadásra kész regénye, de mégis megírása után közel húsz évvel és a halála után jelent meg. Catherine egy olvasott, intelligens lány, aki gyakran regényei hősnőjének képzeli magát. Különböző kalandok után Catherine megtalálja szerelmét és kibékül azokkal, akiket rossznak ítélt meg. Mr. Darcy látható a harmadik bélyegen, aki Austen harmadik regényének, a Büszkeség és balítéletnek egyik főszereplője. A gazdag családból származó, katonatisztként szolgáló férfi útját gyakran keresztezik a Bennet család lányainak útjai, akik közül végül választ magának egyet. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegre pedig A mansfieldi kastély vagy másik címén Mansfield Park két karaktere, Mary és Henry Crawford. A  testvérpárnak fontos a megfelelő partner egy jó házassághoz és akár másokon átgázolva is mindent megtesznek azért, hogy ilyen párt találjanak.

Egy lexikon története

Georges-Louis Leclerc de Buffon gróf (1707-1788), francia természettudós halálának 200. évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Francia Posta. A Burgundiában született, közszolga családból származó Buffont már fiatal korában érdekelte a természet. Jogot, matematikát és orvostant tanult, majd megismerte Kingston hercegét, akivel bejárta hazáján kívül Itáliát és Angliát. Matematikai tanulmányainak köszönhetően 1734-ben a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották, de egyre jobban foglalkoztatta a természettudomány. 1749-ben jelent meg az első kötet a Histoire Naturelle című gyűjteményéből, ami fizikai, kémiai, csillagászati és biológiai részekből áll. (A bélyegeken a vidra, az őz, a róka és a borz illusztrációi láthatók.) A művet Buffon 1804-ig írta és összesen 36 kötet lett, amihez még nyolc kötetnyi anyagot tettek hozzá írásaiból a halála után. Ez a mű volt az első természettudományos enciklopédia, sőt a 18. század teljes, erre vonatkozó tudását tartalmazza. A gyűjtemény rendkívüli hatással volt a Buffont követő tudós generációkra, akik alapműként kezelték. Annak ellenére, hogy a lexikonban szereplő információ egy része mára már nem számít tudományosnak, Buffon alkotása még most is monumentálisnak számít.     

Shakespeare évforduló

2016. április 23-án volt William Shakespeare (1564-1616) angol író, költő és színész halálának 400. évfordulója. Ennek kapcsán választottam a Magyar Posta 2014-es bélyegblokkját, amit születésének 450. évfordulójára bocsátottak ki. Az bélyegen látható illusztrációk Kass János (1927-2010) Kossuth-díjas grafikus, szobrász és bélyegtervező Hamlet illusztrációiból lettek kiválasztva: a bal oldali A királyné, a jobb oldali A koponya címet viseli. A keret különleges rajzain kívül Shakespeare Hamlet, dán királyfi című tragédiájából olvashatók angolul és magyarul részletek. Most pedig jöjjön öt érdekesség Shakespeare-ről: hét testvére volt, leghosszabb drámája a Hamlet, legrövidebb pedig a Tévedések vígjátéka, I. Erzsébet és I. Jakab brit uralkodók előtt is játszott, feleségét pedig Anne Hathawaynek hívták, mint az Oscar-díjas színésznőt. Néhány különlegesség a Hamletről: az Oroszlánkirály a Shakespeare mű adaptációja, minden idők legtöbbször feldolgozott színműve, a mű a dániai Kronborg-kastélyban játszódik, ami a Világörökség része és népszerű turistalátványosság. A darabot a Star Trek című tévé- és játékfilm sorozatból ismert klingon nyelvre is lefordították. A bélyegblokkon látható felár összegéből (100 forint) a Magyar Posta ifjúsági bélyeggyűjtést támogatott.

Egy császár emlékére

Hirohito (1901-1989) japán császár és a 20. század meghatározó politikusának emlékére adta ki ezt a bélyegblokkot a csendes-óceáni Mikronézia 1989-ben. A képen Utagava Hiroshige (1797-1858) japán festő Fácán és krizantémok című metszete látható. A festő a 17. század második felétől népszerű ukijo-e stílus egyik legjelentősebb művésze volt. Ezek a cseresznyefa metszetek határozott vonalvezetésükkel, és pompás színvilágukkal különböznek a korábbi japán metszetektől. A távol-keleti ország nemzeti madara a fácán (konkrétabban a képen is látható Schiller-fácán) illetve a sintó vallás főistenségének küldötte, a hatalom és a bőség jelképe, míg a krizantém a hosszú élet és a megújulás szimbóluma, de a japán uralkodóház jelképe is évszázadok óta. A körülbelül 1832-ben készült, jelenleg a bostoni Szépművészeti Múzeumban látható műalkotás jobb felső sarkában egy vers is olvasható, ami a bélyegkeret jobb felére került japánul és angolul. Ez a ver egy haiku, azaz háromsoros, 17 szótagú, hangsúlyos vers, ami egy természeti pillanatképhez kötött. A bélyegen olvasható haiku magyarul: Krizantémillat/minden alkalommal egy csepp harmat/belsejéből lecsöppen.

"Sokáig álmodtam, ezt a verset..."

1964 óta ünnepeljük hazánkban a magyar költészet napját, ami minden évben április 11-ére, József Attila születésnapjára esik. (Érdekesség, hogy ezen a napon született Márai Sándor is 1900-ban.) József Attila nem csak a huszadik századi magyar líra, de a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja is. Életét meghatározta a csalódások sorozata, a meg nem értettség, a boldogtalanság, reményvesztettség. Első verseskötete a Szépség koldusa Szegeden jelent meg 1922-ben. Ezt még hét kötet követte, az utolsó tragikus halála után került kiadásra. 2015-ben megújult a Bak utca 3. szám alatti szülőháza, ami interaktív látogatóközpont és emlékhely. A képen látható bélyeget 1980-ban bocsátotta ki a Magyar Posta. A blogbejegyzés címe Ágh István (1938-) József Attila csillagai és medáliái című versének kezdősora.