1981-ben a Szovjet Posta grúz festményekről bocsátott ki bélyegsort. Az elsőn a több évtizedre elfeledett, majd újra felfedezett grúz naiv festő Niko Piroszmani (1862-1918)
Szarvas című festménye került. Festészetéből nem tudott megélni, mindig számkivetettként él, végül éhezésben és betegségben halt meg. 2018-ben a bécsi Albertinában több tucat festményét mutatták be, nagy sikerrel.
Guriai nő edénnyel a következő festmény címe, ami Salva Kokodze (1894-1921) expresszionista festő munkája. Ucha Dzaparidze (1906-1988) Útitársak című festménye került a harmadik bélyegre. Dzaparidze a 20. század egyik legjelentősebb grúz képzőművésze, aki életében is rendkívül népszerűnek, felkapottnak számított. Több szovjet állami kitüntetésben is részesült, otthona pedig mára múzeumként működik. Sota Rusztaveli (1160/65-1220) a középkori grúz irodalom legjelentősebb alakja, akinek
A tigrisbőrös lovag című munkája Grúzia nemzeti eposza. Zichy Mihály (1827-1906) készített a műből nemzetközileg is ismert illusztrációkat, így Grúziában szobrot is kapott és utcát is neveztek el róla. Sergo Kobuladze (1909-1978) Rusztaveliről készült alkotása látható az ötödik bélyegen. A sort a
Teaszedők című festmény zárja, ami Lado Gudiasvili (1896-1980) festménye. Az 1850-es évek óta termesztenek teát Grúziában, az eladás fénykora pedig 100 évre rá volt. Az 1950-es évekre Grúzia a világ hatodik legnagyobb tea exportőrévé vált, sajnos azonban a Szovjetunió szétesésekor ez az ipar is tönkrement. 20 év alatt viszont sikerült, ha nem is korábbi szintjére, de újra népszerűvé tenni a grúz teát. A festmény 1964-ben, a grúz tea aranykorában készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése