Eredetire sikerült ennek a lengyel bélyegsornak a legkisebb értéke, ahol a nagyobb értékeken levő madárfajok egyszerre láthatók. Az első madár a zöld küllő, ami a harkályfélék családjának egy tagja. Erdei madár, de gyakran látni réteken, miközben a fűben keresgél rovarokat. A szajkó vagy mátyásmadár ismertebb faj, ami ugyancsak az erdők madara, de fás lakott területeken is megtalálható. Afrikától Európán át Ázsiáig hatalmas területen van az élőhelye, így szerencsére nem veszélyeztetett. A sárgarigó nem a rigófélék tagja, hanem a sárgarigóféléké, amik nagy része a trópusokon él. Csak májustól szeptember elejéig él hazánkban, aztán Afrikába vonul. A tarka tollazatú búbos banka került a középső faj, ami ugyancsak ismert madárfaj. Eurázsia lakója ez is, ami télre Kelet-Afrikába vonul. A délebben élő egyedek viszont nem vonulnak. A rovarokkal táplálkozó, lakóterületeken, kertekben, kisebb erdőkben is előszeretettel fészkelő kerti rozsdafarkú zárja a második sort. Észak-Európa és a Távol-Kelet madara a csíz, ami fenyőfákra építi fészkét. A Magyarországon megtalálgató példányok télre érkeznek Skandináviából, de pár száz példány állandó lakó. Az erdei pintynek számos alfaja van, mivel több kontinensen is megtalálható, de betelepítették Észak-Amerikába, Dél-Afrikába és Ausztráliába is. A legnagyobb értékre került faj pedig a városokban is gyakori, könnyen felismerhető széncinege, ami Európa és a tajgák énekesmadara. A bélyegeket 1966-ban bocsátotta ki a Lengyel Posta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése