Roxfort házai

A hét kötetből álló Harry Potter regényekből ismert iskola a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola (Hogwarts School of Witchcraft and Wizardry), amit 1000 körül alapítottak. Az intézmény, úgy, mint számos brit iskola, házrendszerben működik, azaz minden diák egy ház tagja. A történet esetében a Teszlek Süveg az, ami a diákokat a különböző házakba osztja, amelyek alapítójukról van elnevezve. Ez a négy ház és az intézmény címere látható ezen a 2007-es bélyegblokkon. Az elsőn a piros színű, oroszlán jelképű Griffendél (Gryffindor) ház címere került, amit Minerva McGalagony professzor asszony, későbbi igazgatónő vezet. Ennek a háznak a tagjai leginkább bátorságukról híresek: Harry Potter és szülei, Hermione Granger, Ron Weasley és testvérei, valamint szüleik, és Albus Dumbledore professzor és igazgató. A következő címer a Hugrabug (Hufflepuff) házé, amit egy borz jelképez és Pomona Bimba gyógynövénytan professzor asszony képvisel. Ide kerültek a sportszerű, becsületes és hűséges diákok. Középen az iskola címere látható a Draco dormiens nunquam titillandus latin felirattal, ami annyit tesz: Alvó sárkányt soha se ébressz fel. (Szó szerint pedig sose csiklandozd meg.) A Hollóhát (Ravenclaw) ház követi, ami a jól tanuló diákok gyűjtőhelye. Vezetője Filius Flitwick bűbájtan professzor, a címerállata pedig nem holló, hanem sas. Az utolsó bélyegen a regény szerint ravasz és becsvágyó tanulók gyűjtőhelye, a Mardekár (Slytherin) ház címere látható, középen egy kígyóval. Ennek ismert vezetője Perselus Piton professzor, bájitaltan és sötét varázslatok kivédését oktató tanár, diákjai pedig Draco Malfoy, valamit apja, Lucius, és Tom Rowle Denem, a későbbi Voldemort. Mindegyik háznak saját szelleme van, az általuk elfoglalt épületrészekbe pedig nincs átjárhatóság.
A bélyegek elsőbbségi postázásra lettek kiadva az Egyesült Királyságban, az ország neve pedig nincsen feltüntetve, csak II. Erzsébet brit uralkodó profilképe látható.

Szövetségi címerek

Német szövetségi tartományok és városállamok címerei kerültek erre az 1992-es bélyegsorra. A legelső a Németország délnyugati részén fekvő Baden-Württemberg, ami lakosságát és területét tekintve is a harmadik legnagyobb tartomány. A képen látható címert 1954-ben fogadták el, a nyelvét kidugó oroszlán a Hohenstaufen-ház jelképe volt, a korona pedig a népuralmat jelképezi. Mellette a bajor címer látható. A legnagyobb tartomány címerén a korona hasonlóképpen az előzőhöz a népuralom jelképe, az arany oroszlán a Rajnai Palotagrófságé, mellette a Alsó-Frankföldé (ez Bajorország északnyugati része), alul a kék párduc Bajorország alsó és felső részeit jelképezi, középen a Wittelsbach-ház címere látható, a három oroszlán pedig Svábföld jelképe. Ezt a címert 1950 óta használják. Berlin zárja a sort, aminek fekete medvéje 1709 óta a városállam címerének része. A Brandenburg tartományt jelképező vörös sas indítja az alsó sort, ami korábban a brandenburgi őrgróf jelképe volt. Bréma jelképe az ezüst kulcs, ami Péter apostol kulcsa is egyben. Ez a jelkép először 1366-ban jelent meg a város hivatalos pecsétjén. Az utolsó bélyegre Hamburg városának jelképe került, ami a helyi vár három tornyát ábrázolja. Az 1240-es évek óta használták ezt hivatalos pecséteken, majd népszerűségének köszönhetően letisztult változata került a ma is használt címerre.    

Osztrák címerek

II. Ottó, a Német-római Birodalom császára 976-ban adományozta I. Lipót őrgrófnak a mai Ausztria területén levő birtokokat hűbérbirtokként. Ezáltal, a Babenberg-házból származó Lipót lett az első uralkodója az önállóan kezelt területnek. Ausztria fennállásának ezredik évfordulójára bocsátotta ki az Osztrák Posta a képen látható, dombornyomott bélyegblokkot, ami az ország tartományainak címereit ábrázolja. Ausztriának kilenc tartománya van, az állam hivatalos zászlaja pedig a piros, fehér, piros sávos lobogó, ami eredetileg a Bamberg-házé volt. A felső sorban látható Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria és Stájerország címere. A narancssárga és fekete színek a Habsburg-háztól származnak, a sas pedig szintén tőlük, de a Német-Római Birodalom jelképe is. A harmadik címerben látható ezüst párduc és a zöld szín III. Ottokár stájer herceg címerének részei. A második sorban Karintia, Tirol és Vorarlberg jelképei kerültek. Az oroszlán Karintia hercegeinek jelképe, míg a sas Tirol grófjaié, A legfiatalabb címer a legnyugatibb tartományé, Vorarlbergé. 1863-ban I. Ferenc József hagyta jóvá a 9 helyi város címeréből álló bonyolult jelképet. A bélyegen is látható, leegyszerűsített címert 1923-ban fogadták el, és eredetileg Montfort grófjaié volt. A harmadik sorba Salzburg, Burgenland és Bécs került. Burgenland címere érdekes, hiszen a középkorban a területet birtokló két legerősebb család jelképe lett összerakva: a Mattersdorf-Forchtenstein és a Güssing-Bernstein családoké. Bécs címere 1395 óta nem változott, és a benne látható ezüst keresztnek két jelentése lehetséges: az egyik, ami a keresztesháborúkat támogató bécsi polgárokra utal, a másik pedig  Bécsre, a hitet védelmező városra.