Költészet világnapjára

 1999 óta ünneplik a költészet világnapját minden év március 21-én. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) azért ezt a napot választotta, mert ez a tavasz első napja. Két, grafikailag nagyon szép bélyeget választottam ennek alkalmából. Az első bélyeget 1978-ban bocsátotta ki az Amerikai Posta Carl Sandburg (1878-1967) költő születésének századik évfordulója alkalmából. A bélyegre William Arthur Smith (1918-1989) képzőművész, grafikus 1953-as kőnyomata került. A svéd szülőktől származó, de már az Egyesült Államokban született Sandburg a XX. század első felének egyik legjelentősebb amerikai költőjeként tartják számon. Háromszor kapott Pulizter-díjat: kétszer költeményeiért, illetve Abraham Lincoln amerikai elnökről írt életrajzáért. Sandburg költészete elsősorban a Középnyugat iparosodó városairól, a vidéki Amerikáról szólnak. Magyarul Kukoricahántolók címen jelent meg verseskötete, de a Lincoln-életrajz is megjelent 1965-ben. Itt olvasható Sandburg egyik legismertebb verse, a Chicago magyarul. 

A második bélyeg a prágai születésű Rainer Maria Rilke osztrák költőre emlékezik. Halálának ötvenedik évfordulójára, 1976-ban bocsátotta ki az osztrák posta a művészt egy szecessziós fával ábrázoló bélyeget. Az 1875-ös születésű Rilke fiatalon eljutott Münchenbe és Oroszországba, a századfordulón Párizsban telepedett le. Auguste Rodin szobrász titkára lett, annak egyik tanítványát vette feleségül. Az első világháborút is Franciaországban vészelte át, versei 1917-től jelentek meg Magyarországon. 1919-ben költözött Svájcba, ahol egészségügyi okok miatt hosszabb időkre szanatóriumokba költözött. 1926-ban hunyt el leukémiában, a lírai munkásságáról ismert, mára a legnagyobb német nyelvű irodalmárok közé tartozó Rilke. Talán legismertebb magyar verse az 1908-ban írt Archaikus Apolló-torzó, ami önbeteljesedéséről és a művészet hatalmáról szól. 

125 éves a mozi

125 évvel ezelőtt, december 28-án volt az első nyilvános filmvetítés a világon, amit a Lumiere fivérek rendeztek Párizsban. Ennek alkalmából három legendás filmsztárt választottam ki, akik portréi bélyegre kerültek. Az Osztrák Posta szabályainak értelmében élő személyről is lehet bélyeget kibocsátani, így került Christoph Waltz 2010-ben bélyegre. A második bélyeget az Amerikai Posta bocsátotta ki Grace Kellyről 1993-ban, 2020-ban pedig Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékezett a Magyar Posta. Az 1956-os születésű, művészcsaládból származó Waltz népszerű színpadi és televíziós színész volt Németországban és Ausztriában, mielőtt berobbant volna Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című háborús filmjével. A 2009-es alkotásban Hans Landa ezredest játszotta, lenyűgöző alakításáért pedig Oscar-díjat kapott. Ennek alkalmából került a képen látható Osztrákok Hollywoodban című bélyegsorozatba. 2013-ban pedig újra Oscart kapott Tarantino Django elszabadul című filmjéért. Grace Kelly (1929-1982) Hollywood aranykorának egyik legünnepeltebb sztárja volt, aki szépségével elbűvölte a világot. Az ötvenes években futott be olyan filmekkel, mint a Délidő (1952) című western, majd a Mogambo (1953) című kalandfilm, amiért Oscar-díjra  jelölték. Ezt követték a Gyilkosság telefonhívásra és a Hátsó ablak (mindkettő 1954) című Hitchcock-filmek, de ugyanebben az évben nyert Oscar-díjat a Vidéki lány című filmdrámáért. Kelly 1956-ban hozzáment III. Rainer monacói herceghez, élete pedig az újságok címlapjára került. Autóbalesetben hunyt el 52 évesen. A Kossuth-díjas és Nemzet Színésze díjjal kitüntetett Zenthe Ferenc a magyar filmművészet egyik legendás alakja. Pécsen kezdte színészi pályáját, onnan került Győrbe, Debrecenbe, majd Budapestre. 1953-ban debütált a Föltámadott a tenger című filmben, 1954-ben pedig már a 2x2 néha 5 főszerepét játszotta, ami az év egyik legnagyobb sikere lett. Ezt követően évente átlagosan két mozifilmben szerepelt. Szintén hatalmas siker volt az 1964-es Tenkes kapitánya című tévésorozat. 1983-ban a Jób lázadása című háborús filmdráma címszereplője volt, a filmet pedig Oscar-díjra jelölték. Zenthe rengeteg sikere ellenére sokak számára a Szomszédok (1987-1999) sorozat Taki bácsijaként ismert. A legendás színész 2006-ban hunyt el. Éljen a mozi, jó filmezést!  

 

Tökvicsori Halloweenre

Ma tartják Halloweent világszerte, ennek egyik legnépszerűbb jelképe pedig a töklámpás. A tökfaragás azonban nemcsak az angolszász kultúrkörben volt népszerű, hanem évszázadokra visszamenőleg Magyarországon is. A tökfaragás egyik első magyar emléke az Árpád-korból származik, amikor Salamon király bár elismerte unokatestvérét, Lászlót uralkodónak, de folyamatosan cselszövésekben vett részt. László király a visegrádi várba záratta Salamont, és hogy éjszaka is figyelni tudják, töklámpásokkal világították meg celláját. A történet szerint a töklámpások fényét a Dunáról is lehetett látni, innen ered a „fénylik, mint Salamon töke" közmondásunk. Persze ez csak egy változata a történetnek. Számos helyen tökvicsorinak hívták a töklámpást, de Luca-napon (december 13.) is faragtak Luca-tököt. Skóciában tarlórépából és takarmányrépából faragtak arcot, amit később felváltott a sütőtök. (A skótok a mai napig büszkék arra, hogy nem tökből faragnak lámpást.) A legtöbb töklámpás pedig az Egyesült Államok északkeleti részét, a New Hampshire államban levő Keene és Laconia városaiban kerültek az utóbbi évtizedben meggyújtásra. Egyik évben 30 ezer töklámpás világított az éjszakában. Sajnos idén ez a több évtizedes hagyomány a koronavírus világjárvány miatt elmarad. A képen látható bélyeget az Osztrák Posta bocsátotta ki 2005-ben Halloweenre. A bélyegre egy töklámpás, a háttérben pedig egy seprűn repülő boszorkány, denevérek és egy bagoly került.

Bécsi templombelső

Több, mint hétszáz éven keresztül próbálták meg elérni osztrák hercegek, hogy Bécs saját egyházmegyéjének központja legyen, de a terület a Duna felső folyásánál levő, rendkívül befolyásos Passau központú főegyházmegye részét képezte. Végül III. Frigyes német-római császár tudta rávenni II. Gyula pápát, hogy az egy bullájában Bécsben és Bécsújhelyen püspökségeket alapítson. A Bécsi főegyházmegye főtemploma az első keresztény szentről elevezett Szent István-székesegyház, azaz a Stephansdom lett. 1631-1918 között a püspökök birodalmi hercegi címet viselhettek, akik 1722-től, amikor érsekség lett az egyházmegye, nevük hercegérsekké vált. 1785-ben feloszlatták a Bécsújhelyi egyházmegyét, úgyhogy annak plébániái, több Győrhöz és Passauhoz tartozó plébániával együtt a bécsi fennhatósága alá került. Jelenlegi vezetője az arisztokrata családból származó Christoph Schönborn (1945-) bíboros, bécsi érsek, befolyásos osztrák szerzetes. A képeken levő bélyegsort 1969-ben adta ki az Osztrák Posta a Bécsi főegyházmegye megalakulásának 500. évfordulója alkalmából. A bélyegeken a Szent István-székesegyház gótikus szobrai láthatók. Az elsőn maga Szent István kezében kővel (megkövezték) és a pálmaággal, ami a vértanúk szimbóluma. A másodikon Szent Pál karddal (lefejezték) és könyvvel, ami az Újtestamentumra utal. A harmadik bélyegre az irgalmas Szűzanya szobra került, aki oltalmazza a köpenye alá bújó híveket. A második sort Szent Kristóf, az utazók védőszentje indítja és sárkányölő Szent György követi. Az utolsó bélyegre a halálra nyilazott és így is ábrázolt Szent Sebestyén került, aki a középkorban lett igazán népszerű, amikor a pestis és más járványok ellen érte imádkoztak.       

Vicces karácsonyt!

Petra Radel szövegtervező és Anita Kern grafikus fogott össze, hogy létrehozzanak egy karácsonyi témákat vidáman és szellemesen feldolgozó könyvecskét. Ezt követően kérte fel a két osztrák művészt az Osztrák Posta, hogy tervezzenek egy öntapadós karácsonyi bélyeget, ami végül 2015-ben jelent meg. A bélyegen a rénszarvas teszi fel a  „Why Nachten?” kérdést, ami szójátékra épül: a Weihnachten németül karácsonyt jelent, ez van átírva angolosan, ami viszont annyit jelentene, hogy „Miért éjszaka?”. Szabad fordításban azonban inkább azt a filozófiai kérdés jelenti, hogy „Mi a karácsony?”. Remélem, minden BélyegTerasz olvasónak örömöt, boldogságot jelent a karácsony. 

Hímzések

A bélyegkibocsátók évek óta próbálkoznak különlegességek kiadásával. Ausztria élenjáró ebben, hiszen kristállyal díszített, meteoritporral behintett és mozgóképes bélyeget is bocsátottak már ki. A képen látható hímzett bélyegeket is ők adták ki, bár ilyen először Svájcban jelent meg 2000-ben, ezek pedig 2005-ben és 2008-ban. A két bélyeg Ausztria hímzési hagyományai alkalmából jelentek meg, mivel az 1800-as évektől létezik ez a népszerű díszítési eljárás az alpesi országban. Mindkét bélyegen hegyvidéki virágok láthatók: az ország jelképének is tekinthető, közismert havasi gyopár az elsőn és a pompás tárnics (encián) a másodikon. Mindkét, gyógyászatilag is használt növényfaj csak Európa területén élnek, bár a gyopár rokonai a Himalájában és attól keletre, a tárnicsfélék pedig világszerte megtalálhatók. A bélyegek öntapadósak, akár ruhára is varrhatók, névértékük pedig 3,75 euró. 

A szemléltetés, avagy mitől lesz érdekes valami

Két, ugyanarra az alkalomra kibocsátott bélyeg került a mai választásomra. Alfred Wegener (1880-1930) német tudós születésének századik, halálának ötvenedik évfordulójára adta ki a bélyegeket az Osztrák és a Berlini Posta. Wegener sarkkutató és meteorológus volt, aki először írta le tudományosan a délibábot és légörvényeket. Háromszor járt Grönlandon, ahol korábban fel nem térképezett partszakaszokon járt, légmozgással foglalkozott, valamint a hatalmas sziget belsejében mozgó gleccserekbe fúrtak bele mintavételre. Legjelentősebb munkája viszont a kontinensvándorlás elméletéhez kapcsolódik. 1915-ben adták ki A kontinensek eredete c. könyvét, amiben állításait összegzi, viszont mivel nem tudta bizonyítani, hogy milyen erő kellett a kontinensek mozgatásához, több évtizedig nem fogadták el az egyébként helyes téziseit. Wegener 1929-ben negyedik alkalommal utazott Grönlandra, ahol propelleres szánokkal készültek közlekedni. A német tudós kísérőjével a sziget közepéről elindult a nyugati táborba, de élelmiszerük elfogyott, ő pedig valószínűleg kimerülés okozta infarktusban halt meg. Társa eltemette, majd továbbindult és örökre eltűnt. Teste, és Wegener nála őrzött naplója soha nem lett meg, Wegener sírját pedig halála után fél évvel találták meg. Az Osztrák Posta bélyege inkább Wegenerre a Grönland kutatóra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a bélyeg nagy részén portréja látható, mellette egy propelleres szánnal. Ezzel szemben a Berlini Posta egy szerintem sokkal érdekesebb bélyeget adott ki, amire a kontinensvándorlás került. Ez alapján sokkal jobban megjegyezhető a tudós fő munkássága, mintsem az arca alapján. Sajnos, számos esetben egy arc kerül egy emlékbélyegre szemléltetésnek, de az, hogy mit alkotott az illető, soha nem derül ki. 

Swarovski

Ausztria nyugati felében található Wattens, egy tízezer fős városka, ahol a világhírű Swarovski cég központja is van. Daniel Swarovski (1862-1956) volt a névadója és társalapítója a kristályüvegeiről (egyik adaléka az ólom-oxid, ezért ólomüvegnek is nevezik) ismert vállalatnak, ami 1895-ben nyitotta meg kapuit. A cseh származású férfit már gyerekkorában érdekelte a kristályüveg csiszolása, a technikákat pedig apja és mások műhelyeiben tanulta el. Harmincéves korára kifejlesztett egy kristályvágó gépet, amivel precízebben és gyorsabban lehetett dolgozni, majd sógorával és egy befektetővel létrehozták a mai napig a család irányítása alatt álló vállalatot. Az üveggyártással és csiszolással foglalkozó cég logója a hattyú (eredetileg a havasi gyopár volt), ami az elegancia és a tisztaság jelképe, azonban nem csak ékszereket, hanem műszerüvegeket, kristálytárgyakat és megmunkálásra való eszközöket is gyártanak. A Swarovskinál jelenleg 32 ezren dolgoznak, a márka 170 országban van jelen 2800 bolttal és 2016-ban 2,6 milliárd eurós bevétele volt. Múzeuma, a Swarovski Kristallwelten (Kristály Világ) 100 évvel az alapítás után nyílt meg Wattensben, az Óriásnak becézett főbejárata pedig a bélyegblokk közepére is rákerült. A képen látható bélyegblokkot 2004-ben bocsátotta ki az Osztrák Posta, a kristály és hattyú alakú bélyegeket valódi Swarovski kristályüvegek láthatók.   

Ide a sört!

Az Osztrák Posta több híres osztrák árucikkről (PEZ cukorka, Manner nápolyi) is bocsátott ki bélyeget. 2017-es adatok szerint az osztrákok és a németek a maguk 104,7 literjükkel a világ harmadik legnagyobb sörfogyasztói. (Az elsők a csehek, a második pedig a Seychelle-szigetek a rengeteg turista miatt.) Sok híres osztrák sörmárka van hazánkban is: Gösser, Kaiser, Ottakringer, Zipfer, Egger, Edelweiss vagy éppen a képen látható Stiegl. „Es muss ein Stiegl sein.", azaz „Ez Stiegl kell legyen." hirdeti a szlogenjük. A salzburgi sörfőzdét akkor alapították, amikor Kolumbusz megérkezett az Újvilágba. 1492 óta sok idő eltelt, de a mai napig Ausztria legnagyobb magánkézben levő sörfőzdéje, amit a turisták is előszeretettel látogatnak. Ne egy kis manufaktúrát képzeljünk el: a Stiegl óránként 90 ezer üveg sört gyárt. A cég logója 5 piros lépcsőfok, ami az eredeti sörgyárhoz vezető, a Salzburg melletti Alm-csatornánál levő lépcsősort jelképezi. Maga a márka neve is kis lépcsőfokot jelent, mára pedig a tökéletes sörhöz vezető utat biztosítja. (Sőt, a sörök vonalkódja is ötlépcsős.) Ami érdekesség, hogy az 1650-es évekre Salzburgban és környékén 100 sörfőzde működött, amik közül a Stiegl volt a legnagyobb. A fogyasztást növelte a dohányzás elterjedése Európában, de aztán a gyár leégett és mindent újra kellett kezdeni. A képen látható bélyeg 2012-ben került kibocsátásra, annak emlékére, hogy a Stiegl újra a legnagyobb sörgyár lett Salzburgban, illetve, hogy bejegyeztették a mai napi rendkívül népszerű Goldbräu terméket. Az én példányomon egy vonalkódos ívszelvény is látható. Ezzel nem ér többet a bélyeg, de vannak gyűjtők, akik csak így gyűjtik a bélyegeiket. 

Eurovízióra

Ausztria tíz évet leszámítva, 1957 óta vesz részt az 1956-ban indult Eurovíziós Dalfesztiválon. Az ország eddig kétszer nyerte meg a zenei versenyt, 1966-ban és 2014-ben. A képen látható Udo Jürgens minden idők legsikeresebb osztrák énekese volt, aki a második világháború után átalakította a német nyelvű területeken népszerű schlager zenét. Komolyabb témákról énekelt és a dalok átvették a francia sanzon stílusát. Udo Jürgen Bockelmann 1951-ben nyerte első versenyét, amit az osztrák ORF csatorna szervezett dalszerzőknek. 1961-ben Reach for the Stars címmel írt dalt Shirley Bassey brit énekesnőnek, ami hatalmas siker lett. 1964-ben, már közismert zeneszerzőként képviselte először hazáját a Dalfesztiválon, ekkor hatodik lett. A briteket képviselő Matt Munrónak annyira tetszett a Warum nur, warum? című dal, hogy angol nyelvű slágert (Walk Away címmel) csinált belőle Angliában és az Egyesült Államokban. Egy évre rá az osztrák újra indult és negyedik lett, végül 1966-ban Merci, Chérie című balladájával (a szövegét Thomas Hörbigerrel írta) megnyerte a Luxemburgban, 18 résztvevővel megtartott Dalfesztivált. A dal hatalmas sláger lett, Jürgens eredetijéből egymillió lemezt adtak el, de angol és francia változatai is sikeresek lettek. Sőt, olasz, lengyel, román, svéd és holland verziója is van a dalnak. Az osztrák pályafutása a hetvenes években is szárnyalt, ekkor viszont már diszkózenéket is írt. Pályafutása során közel ezer dalt írt, nagyjából 100 millió lemezt adott el és bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mivel neki van a legtöbb slágerlistás dala (1958-2015 között). 2007-ben musicalt mutattak be a dalaival, illetve amikor 2014-ben Conchita Wurst osztrák énekes megnyerte az Euróvíziót, Jürgens bejelentette, hogy a 2015-ben, Bécsben megrendezendő verseny szünetében szívesen fellépne. Ez sajnos nem adatott meg, mivel 2014. december 21-én szívelégtelenségben meghalt svájci otthonában. A képen látható bélyeget az Osztrák Posta bocsátotta ki 2014. októberében az énekes 80. születésnapjára. Jürgens díjnyertes dalának címére klikkelve meghallgatható a dal.       

A sí sztárjai

Ausztria azon kevés országok egyike, ahol élő személyről is bocsáthatnak ki bélyeget. A képen látható bélyegeket 2004-ben és 2011-ben adta ki az Osztrák Posta két kiemelkedő pályájú sportoló tiszteletére. Az első képen Hermann Maier (1972-) alpesi síző látható, aki az 1998-as, a japán Naganóban megrendezett téli olimpiai játékokon lett világhírű. Miután óriásit esett a lesiklás versenyszámban, úgy döntött újra indul az óriás-műlesiklás és szuperóriás-műlesiklás számokban, amelyeken aranyérmet szerzett. Ekkor kapta a Herminátor becenevet. 2001-ben súlyos motorbalesetet szenvedett (majdnem meghalt, egyik lábát pedig amputálni akarták), de kitartásának köszönhetően a világranglista élére került újra. A 2006-ban megrendezett torinói olimpián a szuperóriás számban ezüst-, az óriás versenyszámban bronzérmet nyert. Mindezeken kívül háromszoros világbajnok és összesen 96-szor állt dobogóra, amivel az egyik legsikeresebb alpesi síző. A 2009-ben visszavonult, eredetileg kőművesnek tanult versenyző négyszer nyerte el meg azt a kristálygömböt, amit az összetett győzelmekért adnak az Alpesi Sí Világkupán. Ezek évszámai kerültek a bélyegre. Elisabeth Görgl (1981-) olimpikonok gyermeke, aki 2009-ben lett kétszeres világbajnok lesiklásban és szuper-óriásműlesiklásban. A bajorországi Garmisch-Partenkirchenben megrendezett világbajnokság eredményei miatt került az osztrák bélyegre. A 2017 nyarán visszavonult Görgl a 2010-es vancouveri téli olimpián két bronzérmet szerzett, ugyanazokban a számokban, mint anyja, Traudl Hecher 1960-ban és 1964-ben.     

Nassoljunk nápolyit!

1890-ben Josef Manner (1865-1947), 25 éves bécsi vállalkozó úgy döntött, hogy az addig a gazdagok kiváltságának tekintett csokoládét megpróbálja elérhetővé tenni mindenki számára. Megvásárolta leendő manufaktúrájának helyszínét, valamint a gyártási engedélyeket, ahol különböző csokoládés termékeket gyártott. 1898-ban úgy döntött valami újat próbál ki, így Nápoly mellől mogyorót hozatott, amit csokoládéval keverve bécsi üzemében krémmé alakított és kis ostyalapok közé töltött. Ebből lett a világ első nápolyi szelete, vagy más néven Manner-nápolyi, ami a mai napig rendkívül népszerű, és ugyanúgy, 49x17x17 mm-es szeletekben, tízesével csomagolva kapható. A bécsi Szt. István-székesegyházat (Stephansdom) ábrázoló, rózsaszín csomagolás változott az idők során, sőt az ízek száma is. Az első Manner-bolt a templom mellett nyílt, és a Bécsi főegyházmegye úgy engedte meg a cég logója részeként használni a templomot, ha Mannerék finanszírozzák egy, az épületen dolgozó kőműves munkáját. A mai napig létező, a Manner család tulajdonában álló gyárában 1912-re 3 ezer alkalmazottja volt, akiknek szociális bérlakásokat építtetett és oktatási intézményeket tartott fenn és ez a mai napig tart. A képen látható, retró reklámra hasonlító bélyeget az Osztrák Posta bocsátotta ki a híres osztrák termék századik évfordulójának alkalmából. A nápolyi olyannyira népszerű, hogy feltűnik az Arnold Schwarzenegger osztrák-amerikai színész főszereplésével készült Terminátor 3: A gépek lázadása című 2003-as akciófilmben, de a Jóbarátok (1994-2004) című tévésorozatban is. 

Jótékonysági buli Bécsben

A bécsi Life Ball Európa legnagyobb jótékonysági bálja és rendezvénye, aminek központi témája a HIV és AIDS kutatás, és az ezzel élők támogatása. Az eseményt az 1992-ben, Gery Keszler és Torgom Petrosian alapította AIDS Life nonprofit szervezet rendezi 1993 óta. A nyitóprogram mindig a bécsi Városházán van, ahol nemzetközi hírességek és egészségügyi szervezetek képviselői mondanak beszédeket és megemlékeznek a betegségben elhunytakra, de mára különböző épületekben is vannak műsorok. Összesen 3780, különböző árú jegyet adnak el az eseményre, ami koncertekből, divatbemutatókból és performaszokból áll. A bál aktuális témájához öltözők olcsóbb jegyet kapnak és a hírességekkel végigmehetnek a vörös szőnyegen. Akik estélyiben érkeznek, ők teljes árú jegyet kell vásároljanak. A programról mára 60 tévécsatorna és nagyjából 500 másik médium számol be, az ORF 1 osztrák közszolgálati csatorna pedig 2007 óta élőben közvetíti. Mára több mint egymillió eurónyi bevétel folyik be az eseményből, amit aztán jótékonyságra használnak fel. Bár a báli szezon részeként tartják számon, mégis május végén vagy június elején rendezik az időjárás és a szabadtéri programok miatt. Évente  új fővédnöke, arca és képviselője van a Life Ball-nak, mint a bélyegen is látható Heidi Klum (1973-) német szupermodell, műsorvezető és producer, akit 2005-ben ért a megtisztelő feladat. Ennek emlékére készült ez az osztrák bélyeg. 2005 óta adják át a Swarovski manufaktúra támogatásával készült Reménykristályt, amit olyan szervezet kap, ami kimagaslóan sokat tett az AIDS-kutatásért. A szervezők úgy döntöttek, hogy 2016-ban nem kerül megrendezésre az esemény, erőforrásaikat egy sokkal nagyobb rendezvényre tartogatják, ami 2017. június 10-én kerül megrendezésre.  

Testvérem, a színész

Osztrákok Hollywoodban a címe annak a bélyegsorozatnak, amit évek óta kibocsát az Osztrák Posta híres szülötteikről. A filmipar kiemelkedő alakjai közül a képen látható két bélyeg egy testvérpárt mutat be. Az első bélyegen látható Maria Schellt (ez a bélyeg az előbb említett sorozat része), valamint öccsét, Maximilian Schellt. Az 1926-os születésű Maria a német filmipar egyik csillaga volt az ötvenes és hatvanas években. 1954-ben Az utolsó híd című háborús filmben nyújtott szerepéért Cannes-ban, a Patkányfogóért pedig két évvel később Velencében nyert díjat. Játszott A Karamazov testvérek és Az akasztófa című amerikai filmekben, Visconti Fehér éjszakák című filmdrámájában és az 1978-as Supermanben. Kiemelkedő tehetségével Schell korosztályának egyik legelismertebb színésznője volt, igazi bálvány, akire milliók akartak hasonlítani. Magánéleti problémái miatt 1991-ben öngyilkosságot kísérelt meg, majd többszöri agyvérzése után tüdőgyulladásban hunyt el 2005-ben. Maximilian (1930-2014) gyerekkorát is meghatározta svájci-osztrák szüleinek műkedvelő élete. Ő is színpadi színészként kezdte pályáját, úgy, mint nővére, majd német filmekben játszott. A férfit hamarosan felfedezte Hollywood. Első amerikai filmje az 1958-as Oroszlánkölykök volt, ami után gyakran játszott háborús és háborúellenes filmekben. Második filmje az Ítélet Nürnbergben volt, amiért Oscar-díjat kapott egy védőügyvéd megformálásáért. Újabb jelöléseket kapott az Ember az üvegkalitkában (1975) és a Júlia (1977) című filmdrámákért, de eközben Hamletet játszotta színpadon hatalmas sikerrel, két Oscar-díjra is jelölt filmet (Első szerelem, Gyalogjáró) rendezett, kiemelkedő koncertzongorista volt, és 2002-ben nővéréről, akihez nagyon közel állt, dokumentumfilmet (Nővérem, Maria) forgatott. További kiemelkedő filmjei: Altona foglyai, A Topkapi kincse, Az Odessa ügyirat, A híd túl messze van, Sztálin. Az utóbbiban Vlagyimir Lenint alakította, amiért Golden Globe-díjat nyert, de eljátszotta Nagy Pétert, Albert Einsteint és Simón Bolívart is. (Az első bélyeget 2015-ben, a másodikat, ami Arnulf Rainer [1929-] osztrák absztrakt festő képe, 2008-ban adták ki.)

Szomszédaink virágai

Különböző virágok és növények kerültek erre az osztrák forgalmi bélyegsorra 2007-ből. A forgalmi bélyegeket nem egy esemény alkalmából bocsátják ki, mint az emlékbélyegeket, hanem elsősorban mindennapi használatra. Az első bélyegen a tárnics vagy encián (kék), a havasi gyopár (krémszínű) és a borzas havaszszépe (lila) látható egy kompozícióban. Ezek a növények a hegyvidéki területek közismert és közkedvelt virágai. A tárnicsfélék közé nagyjából 300-400 faj tartozik Eurázsiában, amelyek között van sárga virágú is. A havasi gyopár, aminek latin neve (Leontopodium) filcszerű leveleire utal és oroszlánlábacskát jelent, mészkősziklákon él, 1800-3000 méter tengerszint feletti magasság között. Sok helyre betelepítették, sőt, virágát préselt változatban gyűjtötték. Számos, elsősorban az Alpokhoz köthető szervezet jelképe. A havasszépe egy cserje, ami ugyancsak mészkedvelő növény. Több hibridje van, amik akár négy hónapon át is virágoznak, így népszerűek a kertészeknél. A második bélyegre a fekete hunyor került, amit karácsonyi rózsának is hívnak decemberi, enyhe telekkor előforduló virágzása miatt. Nevét sötétebb színű gyöktörzséről kapta, ami úgy mint a virág többi része, erősen mérgező. Az utolsó bélyegre többek közt a farkasboroszlán (lila) került. A mérgező termésű cserjefaj egész Európában és a Kaukázusban is megtalálható. Erős illatú növény, ami a különböző erdős területeket kedveli. A nemes májvirág (kék) Közép-Európában őshonos növény, de Ázsiában és Észak-Amerika mérsékelt övi területein is megtalálható. Az erdős területeket kedveli, nevét pedig leveleiről kapta, amik májalakúak. A sárga virág a tavaszi kankalin, ami számos betegségre, többek között légúti fertőzésekre is kiváló gyógynövény. Évelő növény, ami hazánkban az Északi-Középhegységben gyakori és tisztásokon, erdőszéleken található.    

A szomszéd ritkaságai

Ritka, védett állatok kerültek erre az osztrák öntapadós bélyegsorra 2006-ból. Az első a tarvarjú, ami nevével ellentétben az íbiszfélékhez tartozik. Egy nagyjából 70 centiméter hosszú, kopasz fejű madár, ami sziklás, kopár területeken él, közel folyóvízhez. Tarkóját hosszú tollak díszítik, amiket bóbitaként fel tud állítani. Egykoron gyakori madár volt Európában, de vadászták, fiókáit pedig megették, így a kipusztulás szélére sodródott. 2005-ben nagyjából 450 madár élt a szabadban, 2000 pedig fogságban, így státusza súlyosan veszélyeztetett. Jelenleg a környezetvédőknek célja az, hogy állandó  fészkelő területeket hozzanak létre ezeknek a vándormadaraknak. A tarvarjú a rovaroktól kezdve a kisemlősökig mindent elfogyaszt, fészkét pedig sziklamélyedésekbe és sziklapárkányokra építi. Hazánkban a budapesti és szegedi állatkertekben látható. Mellé az európai barna medve került. ami évszázadokkal ezelőtt Eurázsia északi részén gyakori állatfajnak számított. 2008-ban 7500 példányt számoltak Európában, de ennél jóval több él Oroszországban. Magyarországon a 2000-es években észleltek először újra medvét, az Északi-középhegységben. Az alfaj szerencsére nem szorul védelemre, élőhelye egyre inkább bővül.  

Osztrák címerek

II. Ottó, a Német-római Birodalom császára 976-ban adományozta I. Lipót őrgrófnak a mai Ausztria területén levő birtokokat hűbérbirtokként. Ezáltal, a Babenberg-házból származó Lipót lett az első uralkodója az önállóan kezelt területnek. Ausztria fennállásának ezredik évfordulójára bocsátotta ki az Osztrák Posta a képen látható, dombornyomott bélyegblokkot, ami az ország tartományainak címereit ábrázolja. Ausztriának kilenc tartománya van, az állam hivatalos zászlaja pedig a piros, fehér, piros sávos lobogó, ami eredetileg a Bamberg-házé volt. A felső sorban látható Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria és Stájerország címere. A narancssárga és fekete színek a Habsburg-háztól származnak, a sas pedig szintén tőlük, de a Német-Római Birodalom jelképe is. A harmadik címerben látható ezüst párduc és a zöld szín III. Ottokár stájer herceg címerének részei. A második sorban Karintia, Tirol és Vorarlberg jelképei kerültek. Az oroszlán Karintia hercegeinek jelképe, míg a sas Tirol grófjaié, A legfiatalabb címer a legnyugatibb tartományé, Vorarlbergé. 1863-ban I. Ferenc József hagyta jóvá a 9 helyi város címeréből álló bonyolult jelképet. A bélyegen is látható, leegyszerűsített címert 1923-ban fogadták el, és eredetileg Montfort grófjaié volt. A harmadik sorba Salzburg, Burgenland és Bécs került. Burgenland címere érdekes, hiszen a középkorban a területet birtokló két legerősebb család jelképe lett összerakva: a Mattersdorf-Forchtenstein és a Güssing-Bernstein családoké. Bécs címere 1395 óta nem változott, és a benne látható ezüst keresztnek két jelentése lehetséges: az egyik, ami a keresztesháborúkat támogató bécsi polgárokra utal, a másik pedig  Bécsre, a hitet védelmező városra.      

Pandázás

A medvefélék családjába tartozik a veszélyeztetett óriáspanda, amelynek eredeti élőhelye Dél- és Közép-Kína erdejei, amik csapadékban gazdagok, télen hidegek, nyáron hűvösek. Tápláléka szinte száz százalékban a bambusz, de tojást, halat és gyümölcsöket is elfogyaszt. Armand David (David atya, 1826-1900) francia misszionárius írta le először 1969-ben egy utazás során. Neve a nepáli pudzsából (punja) jön, ami bambuszevőt jelent. Magyarul bambuszmedve lett a faj első neve, de a panda terjedt el jobban, de hogy ne keverjék össze a kis termetű vörös pandával, megkapta az óriás jelzőt. 150-190 centiméter hosszú, súlya 70-125 kilogramm közt van. A ragadozók közül neki vannak a legnagyobb őrlőfogai táplálkozásának sajátosságai miatt, hangja a báránybégetéshez hasonlít, jól mászik fára, pupillája pedig oválisan résalakú, mint a macskáké. Az óriáspandák egyedül élnek, télen mélyebben fekvő területekre vándorolnak. Rendszerint két kölyköt ellenek, amiknek súlya 90-130 gramm, szabadon 25 évig élnek. Napjainkban 1600-3000 óriáspanda él szabadon, de számos pandaközpontban és állatkertben próbálják őket szaporítani. Kínában 2006-ban negyven pandarezervátum volt. Rendkívül népszerű állat és többek közt a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelképe. Kína 1500 éve ajándékoz hivatalosan más országoknak pandapárokat, sokszor ezzel puhítva a fagyos aktuálpolitikai kapcsolatokat. Ezt panda diplomáciának nevezik. 2003-ban bocsátotta ki ezt a blokkot az Osztrák Posta, hogy a bécsi Schönbrunni Állatkert azon öt európai állatkertek egyike, ahol pandákat lehet látni. Összesen három pandakölyök született az állatkertben, utoljára 2014-ben, amiknek érkezése nem csak a látogatókat vonzza, de a természetvédőknek is reményt ad, hogy a faj nem pusztul ki.