Bécsi templombelső

Több, mint hétszáz éven keresztül próbálták meg elérni osztrák hercegek, hogy Bécs saját egyházmegyéjének központja legyen, de a terület a Duna felső folyásánál levő, rendkívül befolyásos Passau központú főegyházmegye részét képezte. Végül III. Frigyes német-római császár tudta rávenni II. Gyula pápát, hogy az egy bullájában Bécsben és Bécsújhelyen püspökségeket alapítson. A Bécsi főegyházmegye főtemploma az első keresztény szentről elevezett Szent István-székesegyház, azaz a Stephansdom lett. 1631-1918 között a püspökök birodalmi hercegi címet viselhettek, akik 1722-től, amikor érsekség lett az egyházmegye, nevük hercegérsekké vált. 1785-ben feloszlatták a Bécsújhelyi egyházmegyét, úgyhogy annak plébániái, több Győrhöz és Passauhoz tartozó plébániával együtt a bécsi fennhatósága alá került. Jelenlegi vezetője az arisztokrata családból származó Christoph Schönborn (1945-) bíboros, bécsi érsek, befolyásos osztrák szerzetes. A képeken levő bélyegsort 1969-ben adta ki az Osztrák Posta a Bécsi főegyházmegye megalakulásának 500. évfordulója alkalmából. A bélyegeken a Szent István-székesegyház gótikus szobrai láthatók. Az elsőn maga Szent István kezében kővel (megkövezték) és a pálmaággal, ami a vértanúk szimbóluma. A másodikon Szent Pál karddal (lefejezték) és könyvvel, ami az Újtestamentumra utal. A harmadik bélyegre az irgalmas Szűzanya szobra került, aki oltalmazza a köpenye alá bújó híveket. A második sort Szent Kristóf, az utazók védőszentje indítja és sárkányölő Szent György követi. Az utolsó bélyegre a halálra nyilazott és így is ábrázolt Szent Sebestyén került, aki a középkorban lett igazán népszerű, amikor a pestis és más járványok ellen érte imádkoztak.