Az ötvenes években a Magyar Posta május elseje alkalmából több évben is bocsátott ki bélyeget, amin a munkásmozgalmat és a fiatal munkásokat éltették. 1959-ben azonban vörös rózsa került a bélyegekre, ahogy a képen levő bélyegsoron látható. Az 1848-as francia forradalmat követően a szocialisták vörös zászlót szerettek volna Franciaországban az események emlékére, de erre nem került sor. A vörös rózsa viszont az 1880-as évektől kezdve lett a munkásmozgalom egyik jelképe. Először csak piros kokárdát viseltek Franciaországban és Németországban, de az erősödő politikai mozgalmat és annak jelképeit az utóbbiban 1878-ban betiltották. Egy bírói rendelkezés szerint bárki bármilyen virágot viselhet hajtókájának gomblyukában, de ha ezt csoportosan teszik ugyanazzal a virággal, akkor már politikai jelkép. Ha mégis viselte valaki, akkor pénz- vagy börtönbüntetés, sőt száműzés járt érte. A vörös rózsát mint szimbólumot Németországból száműzött politikai aktivisták terjesztették el Európában és Amerikában. Az egyik ilyen személy volt Johann Most (1846-1906) német-amerikai politikus, szerkesztő, aki 1887-ben rózsát viselt, miközben a haymarketi zavargásban megvádoltak melletti gyűlésen beszédet mondott. 1886. május 1-től a napi nyolc órás munkaidőt követelő munkások sztrájkot hirdettek Chicagóban. Május 4-én már rendőrökkel csaptak össze, valakik pedig bombát dobtak a rendőrök közé. A zavargásokban és a robbanásban összesen 11-en haltak meg. Ez volt a legjelentősebb esemény, aminek köszönhetően május 1-et a munka ünnepének nyilvánították. Az 1910-es évekre a vörös rózsa a vörös szegfűvel együtt a nemzetközi munkásmozgalom jelképévé vált, és ez azóta sem változott. Több nyugat-európai baloldali párt logójában szerepel a rózsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése