Két, ugyanarra az alkalomra kibocsátott bélyeg került a mai választásomra. Alfred Wegener (1880-1930) német tudós születésének századik, halálának ötvenedik évfordulójára adta ki a bélyegeket az Osztrák és a Berlini Posta. Wegener sarkkutató és meteorológus volt, aki először írta le tudományosan a délibábot és légörvényeket. Háromszor járt Grönlandon, ahol korábban fel nem térképezett partszakaszokon járt, légmozgással foglalkozott, valamint a hatalmas sziget belsejében mozgó gleccserekbe fúrtak bele mintavételre. Legjelentősebb munkája viszont a kontinensvándorlás elméletéhez kapcsolódik. 1915-ben adták ki
A kontinensek eredete c. könyvét, amiben állításait összegzi, viszont mivel nem tudta bizonyítani, hogy milyen erő kellett a kontinensek mozgatásához, több évtizedig nem fogadták el az egyébként helyes téziseit. Wegener 1929-ben negyedik alkalommal utazott Grönlandra, ahol propelleres szánokkal készültek közlekedni. A német tudós kísérőjével a sziget közepéről elindult a nyugati táborba, de élelmiszerük elfogyott, ő pedig valószínűleg kimerülés okozta infarktusban halt meg. Társa eltemette, majd továbbindult és örökre eltűnt. Teste, és Wegener nála őrzött naplója soha nem lett meg, Wegener sírját pedig halála után fél évvel találták meg. Az Osztrák Posta bélyege inkább Wegenerre a Grönland kutatóra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a bélyeg nagy részén portréja látható, mellette egy propelleres szánnal. Ezzel szemben a Berlini Posta egy szerintem sokkal érdekesebb bélyeget adott ki, amire a kontinensvándorlás került. Ez alapján sokkal jobban megjegyezhető a tudós fő munkássága, mintsem az arca alapján. Sajnos, számos esetben egy arc kerül egy emlékbélyegre szemléltetésnek, de az, hogy mit alkotott az illető, soha nem derül ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése