Verne 150

Jules Verne (1828-1905)  francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó alakja születésének 150. évfordulójára bocsátotta ki a Nicaraguai Posta a képen látható bélyegsort 1978-ban. A hat bélyegen a mai napig rendkívül népszerű szerző hat regényéből ábrázol egy-egy jelenetet. A jogász végzettségű, soha nem praktizáló Verne első sikerét az 1862 karácsonyán kiadott Öt hét léghajón című művével aratta, ami a negyedik bélyegen látható. A regényt egy év alatt 11 nyelvre fordították le, Verne pedig ettől kezdve csak az írásnak szentelte életét. Mivel szerette a kalandokat, leginkább ilyen témájú regényeket írt, összesen 54-et, amik összefoglaló neve: Különleges utazások. Az első bélyegre Sztrogof Mihály, az orosz cár követéről szóló regény címszereplője került. Az 1876-ban kiadott műt egy évvel korábban megelőzte A rejtelmes sziget, ami a szerző leghosszabb regénye. Ez látható a második bélyegen, aminek grafikája Jules Férat a Nautilus tengeralattjáróról készült illusztrációjának mása. A harmadik bélyegre az Utazás a Föld középpontja felé került, azon belül is az őslények harcának jelenete. Ez volt a második mű, ami a Különleges utazások részeként megjelent. Az ötödik bélyegre a Nemo kapitány került és ezt a címszereplő tengeralattjárója, a Nautilus hivatott jelképezni. Ez és az utolsó bélyegre került 80 nap alatt a Föld körül Verne két legsikeresebb alkotása közé tartozik. Ez is annyira népszerű volt, hogy 1876-ban, három évvel a francia megjelenése után hazánkban is kiadták. Érdekesség, hogy a bélyegeket Vásárhelyi Gyula László (1929-2013), azaz Julian Vasarhelyi tervezte, aki a Guinness Rekordok Könyve szerint a legtöbb bélyeget tervezte világszerte.     

Madarak Közép-Amerikából

1971-es ez a nicaraguai bélyegsor, ami az ország madárvilágából válogat. Az első sort a Motezuma-zacskósmadár indítja, ami nevét zacskó alakú, a fákról lelógó 60-180 centiméter hosszú fészkéről és II. Moctezuma (1466-1520) azték uralkodóról kapta. Mellette a feketetorkú motmot látható, ami Nicaragua és El Salvador nemzeti madara. A harmadik madár a 43-56 centiméter hosszú fehértorkú szarkaszajkó, ami nagy csoportokban él Közép-Amerika szárazabb, bozótos területeitől egészen az erdőkig. Az ollósfarkú tirannusz egy királygébicsféle és Oklahoma amerikai szövetségi állam jelképe. Nevét onnan kapta, hogy sokkal nagyobb madarakat (baglyokat, ölyveket) is megtámad, ha fészkét veszélyeztetve érzi. A sort a cseppfoltos trupiál zárja, ami Közép-Amerika csendes-óceáni oldalán él szárazabb erdőségekben. A második sor első madara a pompás ökörszem, ami 17 centiméteres hosszúságával a nagyobb ökörszemfajok közé tartozik. Mellé egy királygébicsféle, a bentévi került, aminek neve a portugál hangutánzószóból, a bem-te-vi-ből jön. Ennek jelentése egyébként jól láttalak téged és a madár ezt a három hangot énekli. A számos alfajjal bíró kék cukormadár vagy kék cize nektárral, gyümölcsökkel és apró rovarokkal táplálkozik és a fák koronájában él. Ezt követi a közel negyven centiméteres mexikói csónakfarkú, ami a csirögefélék egyik faja. Eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származik, de mostanra az Egyesült Államok közel felében is megtalálható. Mindenevő, ami a földön keresi táplálékát. Rendkívül okos madár, ami különböző feladatokat képes megoldani. A legnagyobb értékű bélyegre az örvös halkapó került, ami egy Észak-Amerika vízpartjain élő vándormadár.