A magyar költészet napjára

1964 óta József Attila (1905-1937) április 11-ei születésnapja a magyar költészet napja is. Tavaly József Attiláról írtam ezen a napon, idén viszont ezt az Ady Endre születésének századik évfordulójára kiadott bélyeget választottam, valamint egy verset, amit az 1906. februárjában megjelent Új versek című kötetében jelent meg. Íme:

Ihar a tölgyek közt

Száradjon ki az iharfa,
A büszke fa, a magyar fa,
Amely engem gyökerével
Bever, lehúz, ide láncol.

Leveleit elhullassa,
Virágait korán esse,
Sohse lássa, sohse lássa,
A szent Napot terebéllyel.

Lombtalan lomb a mi lombunk,
Virágölő a virágunk,
Árnyéktalan az árnyékunk.
Miért legyünk erdő csúfja?

Álljunk az Égnek meredten,
Lombtalanul ő is, én is.
Tölgyek között, tölgyek között
Nyomorultul miért éljünk?

"Sokáig álmodtam, ezt a verset..."

1964 óta ünnepeljük hazánkban a magyar költészet napját, ami minden évben április 11-ére, József Attila születésnapjára esik. (Érdekesség, hogy ezen a napon született Márai Sándor is 1900-ban.) József Attila nem csak a huszadik századi magyar líra, de a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja is. Életét meghatározta a csalódások sorozata, a meg nem értettség, a boldogtalanság, reményvesztettség. Első verseskötete a Szépség koldusa Szegeden jelent meg 1922-ben. Ezt még hét kötet követte, az utolsó tragikus halála után került kiadásra. 2015-ben megújult a Bak utca 3. szám alatti szülőháza, ami interaktív látogatóközpont és emlékhely. A képen látható bélyeget 1980-ban bocsátotta ki a Magyar Posta. A blogbejegyzés címe Ágh István (1938-) József Attila csillagai és medáliái című versének kezdősora.

Évfordulós Weöres

1977 óta ad ki a Magyar Posta Ifjúságért című és ifjúsági témájú bélyegeket, amin az utóbbi években többször szerepelt irodalmi alkotás. A képen látható 2013-as blokk (benne a négy bélyeg feláras) is ennek alkalmából készült, illetve Weöres Sándor (1913-1989) író, költő és műfordító születésének századik évfordulójára állít emléket. A bélyegeket Nádi Boglárka grafikusművész tervezte, és bár a Kossuth-díjas irodalmárnak számos felnőttekhez szóló munkája is készült, ezek mégis gyerekverseit idézik. Az első A csillagokban alszom című versére utal, amit a Csiribiri követ. A harmadik bélyegre a Békadalok versekből a Nád alól című került, a sort pedig a Tündérversekhez tartozó A tündér zárja.
Weöres első verseskötete 1934-ben jelent meg Cselédlányok címmel, de már 1931-től jelentek meg versei a Nyugat című folyóiratban. Ettől az időszaktól kezdve rengeteg alkotása jelent meg, melyek közül kiemelkedik az 1972-es Psyché. Weöres egészen haláláig rendkívül népszerűnek számított, sőt a Halász Judit által énekelt, megzenésített verseivel még több rajongója, olvasója lett.

A vicces költő

Edward Lear (1812-1888) a nonszensz irodalom egyik legnagyobb alakja, aki illusztrátorként, költőként és  a limerick (ír városról elnevezett, kötött formájú, ötsoros nonszensz-vers) népszerűsítőjeként ismert. Leart számos betegség gyötörte gyermekkorában, epilepsziás problémáit, majd depresszióját a humorba és a rajzolásba fojtotta. Először ornitológiai rajzainak köszönhetően vált ismertté, sőt Derby grófja éveken keresztül alkalmazta rajzolóként, de sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Alfred, Lord Tennyson verseinek egy részét is megzenésítette, de több hangszeren is kiválóan játszott és vidám verseit a nagyközönség legnagyobb szórakoztatására volt képes előadni. 1846-ban és 1871-ben is jelent meg nonszensz verseket tartalmazó kötete, amelyekkel hatalmas sikert aratott, az utóbbiban szerepelt A bagoly és a macska című, leghíresebb verse. Halálának 100. évfordulóján jelent meg ez az angol blokk, amelyen illusztrációi mellett a versikékből részletek is olvashatók. A jobb felső sarokban saját maga karikatúráját láthatjuk. Varró Dániel, Vaskó Péter és Havasi Attila fordításában jelentek meg Lear versei, amik ezen az oldalon olvashatók. Jó szórakozást hozzá!