A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 1985-ben pedig az európai zene volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket.) A képen levő sort a Brit Posta bocsátotta ki 1985-ben Wilson McLean (1937- ) skót grafikus tervezésében. A sornak csak az utolsó 3 darabja CEPT-bélyeg. Négy korszak négy kiemelkedő zeneszerzőjére és alkotására emlékezik az ívszéli bélyegsor. Élénk munkáival McLean igazán különleges bélyegeket tervezett, amin II. Erzsébet arany oldalportréja, valamint a CEPT-logó is látható. Az első bélyegre a hannoveri királyi udvarból az udvartartással Londonba költöző Georg Friedrich Handel (a bélyegen nevét angolosan írták, 1685-1759) barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kimagasló személyének
Vízizene című alkotása került. 1717-ben adták elő a három szvitből álló művet, amikor I. György úgy döntött, a Temzén rendez ünnepséget. A király hajójának távolodásakor a halkabb, közeledtével a hangosabb tételeket játszották. A mai napig népszerű alkotásból hallgassátok meg az
Alla Hornpipe című tételt. (Klikk a címre.) Gustav Holst (1874-1934) a századforduló népszerű brit zeneszerzőjének legismertebb műve a Bolygók című szvit, amit 1914-1916 közt írt. A hét tételből álló mű az akkoriban ismert hét bolygó a Földet leszámítva), mint római istenség tulajdonságairól szól. Hatalmas siker lett az alkotói válságban megírt mű, ami elfeledtette Holst többi, rendkívül sokoldalú munkáját. Hallgassátok meg a
Jupitert. Élete nagy részét Franciaországban töltötte Frederick Delius (1862-1934), akinek egyik legismertebb műve az
Első tavaszi kakukkszó című szimfonikus költemény. Az 1912-es mű mellett Delius számos más stílusú munkát is írt. A romantika zeneszerzőinél maradva az utolsó bélyegre Edward Elgar (1857-1934) 1894-es,
Tengeri dalok című dalciklusa került. (Itt a harmadikat lehet meghallgatni.) A hét darabból álló művet 1899-ben mutatták be Angliában, ahol a szoprán énekesnő hableánynak volt öltözve. Azóta több tucat operaénekesnő adta elő ezeket a dalokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése