2020. március 22., vasárnap

Nepál madarai

1977-ben bocsátotta ki Nepál, a himalájai ország postája a képen levő bélyegsort négy különleges madárral. Az elsőn talán a legismertebb, a veszélyeztetett nagy szarvascsőrűmadár látható. A Himalájától él egészen Szumátra szigetéig. Nagytestű madár, 130 centiméteres hosszával és 180 centiméteres szárnyfesztávolságával. Érdekessége üreges szarva, ami felerősíti a hangját az esőerdőben. A 20 éves kort (fogságban az ötvenet is) is megélő madár elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de elkapja a kisebb rovarokat, sőt emlősöket is. Költési időszaka egy hónapig tart, amikor egy faodúba zárja magát sárral és ürülékkel. Csak a feje látszik ki, ezalatt pedig a hím eteti őt is és a fiókákat is. A második faj a bóbitás vagy Wallich-fácán, ami nevét fején levő tolláról, illetve Nathaniel Wallich (1786-1854) dán botanikusról kapta. Az erdőségektől a füves pusztákig honos, ahol magvakkal, gyökerekkel táplálkozik. A varjúfélékhez tartozik a zöld kitta, ami méretileg 37-39 centiméter hosszú. Könnyen felismerhető, színes madár, amit sajnos kalitkamadárként is árusítanak. Elsősorban rovarokkal vagy tojással táplálkozik, élőhelye pedig a bambuszerdő, vagy a cserjés. Az utolsó faj a kizárólag Nepál középső részén élő tüskés rigótimália, ami a sűrű bozótos területeket kedveli. Ennek irtása miatt élőtere folyamatosan csökken. 1836-ban írták le először, aztán száz évig nem látták újra. Ekkorra azt hitték kipusztult, de az 1940-es évek végén újra találtak belőle állományokat.   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése