Az első miniszterelnök

170 éve, március 17-én választották miniszterelnökké gróf Batthyány Lajost, akinek 175. születési évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyeget a Magyar Posta. Pozsonyban született a főnemesi családból származó Batthyány, 16 évesen joghallgató lett Zágrábban. 24 éves koráig katonaként szolgált, majd Vas megyei birtokára költözött és elkezdett magyarul tanulni. Az 1830-as évek legvégére a pozsonyi országgyűlésben a főrendi ház ellenzékének vezérévé vált és ekkortól fogva készített reformjavaslatokat. Eközben cukorgyárat alapított birtokán, támogatta a lótenyésztést és a lóversenyek népszerűsítését, valamint a selyemhernyó-tenyésztést. Mindezek az ötletek gróf Széchenyi Istvántól származtak, de eközben Kossuth Lajost is támogatta politikai elképzeléseiben. 1847. március 15-én az Ellenzéki Párt elnöke lett, ekkor pedig már inkább Kossuthtal értett egyet a reformok tekintetében. 1848. március 17-én V. Ferdinánd király őt bízta meg kormányalakítással, de annak ellenére, hogy az áprilisi reformtörvényeket elfogadták, szeptemberben lemondott a kormányával együtt, mivel a bécsi udvar hagyta, hogy horvát csapatok betörjenek magyar területre. Ez után újra elvállalta a kormányfői feladatot, de azt végül nem fogadta ez a bécsi udvar és ő október 2-án véglegesen távozott a miniszterelnöki székből. Ettől kezdve a magyar függetlenséget támogatta, és haderőt toborzott, illetve ő is beállt katonának. 1849-ben koholt vádak alapján ítélték el, de mivel megpróbálta elvágni torkát, felakasztani nem tudták, hanem golyó általi halálra ítélték október 6-án. A bélyegen látható grafika eredetije Barabás Miklós egy festménye, ahol a miniszterelnök pont ellentétes irányba néz. Ez azonban eltörpül amellett, hogy  Batthyány 1807-ben született és nem 1806-ban, ahogy az a bélyegen olvasható.

Kennedy bélyegen

Az Amerikai Posta szabályzata szerint élő emberről nem lehet bélyeget kibocsátani. Ilyen Magyarország is, illetve a közelmúltig Anglia is, ahol csak az uralkodó jeleníthető meg élő személyként bélyegen. 2015-ben aztán megjelentek brit komikusokról bélyegek, akik még élnek, így a több, mint 150 éves szabály megváltozott.
John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) amerikai elnök rövid élete során is nagy formátumú, rendkívül népszerű és befolyásos ember volt, halála pedig megerősítette legendás személyét. Miután Dallasban merénylet áldozata lett, a nemzetközi postavilág sem késlekedett megemlékezni róla. Elsősorban arcképével díszített bélyegeket bocsátottak ki, de előfordulnak munkásságát (elsősorban az amerikai űrprogramot) bemutató kiadások is. A képen látható első bélyeg gyászbélyeg, amit az elnök első, halála utáni születésnapjára adtak ki. Veterán katonaként az Arlingtoni Nemzeti Temetőben örök nyugalomra helyezett elnök képe mellett egy mécses látható, valamint az „...és a fény abból a tűzből igazán megvilágíthatja a világot" idézet, ami az 1961. január 20-án elhangzott, elnökké avatási beszédének egy részlete. A jobb oldali bélyeg pedig 1967-ben, Kennedy ötvenedik születésnapjára került kiadásra. Azóta még kétszer adott ki az Amerikai Posta róla bélyeget, legutóbb századik születésnapja alkalmából, 2017-ben.  

Egy kínai tiszt élete

Csu Te (1886-1976) kínai tábornok, forradalmár és a Kínai Kommunista Párt egyik prominens személyének emlékére bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Kínai Posta 1977-ben. Szegény, Kína középső részén élő (szecsuáni) családban született, de kilenc évesen örökbe fogadta egy gazdag nagybácsi. Neki köszönhetően került a Kunmingban levő katonai akadémiára, amit két szakaszban végzett el (először köztisztviselő és tornatanár lett, de modern nézetei miatt elbocsátották), ami alatt belépett a Császári Hadseregbe és egy akkor még titkos köztársasági politikai mozgalomba. 1911-ben, a kínai forradalom évében fejezte be az akadémiát és tagja lett egy, a köztársaságot támogató hadúr hadseregébe. A hadúr 1916-os halála után ő maga is az lett, kisebb megszakításokkal egészen 1922-ig, amikorra megismerkedett a kommunista tanokkal. 1922-1925 között Németországban tanult, ahonnan politikai tüntetésekben való részvétele miatt kitiltották, majd a Szovjetunióba ment tanulni. 1926-ban tért vissza Kínába, ahol egyre inkább a kommunista hadurakat támogatta. Az 1927-1936 között zajló kínai polgárháború elején (1928-ban) tízezer emberével Mao Ce-tung későbbi kínai teljhatalmú vezető táborához csatlakozott és létrehozta a Vörös Hadsereget, a későbbi Kínai Népi Felszabadító Hadsereget. Ettől kezdve a két vezető elválaszthatatlan volt.  Az 1937-1945 közt levő második kínai-japán háborúban a kínai csapatok főparancsnoka volt, 1955-ben pedig még mindig a hadsereg tíz legmagasabb rangú tisztje közé tartozott. Ezt követően kapcsolata Maóval feszültté vált és több tisztségétől meg is fosztották. 1975. januárjától másfél éven át (haláláig) az ország elnöki teendőit is ellátta. 1996-ban szülővárosában felavatták szobrát és otthonát Nemzeti Hazafias Oktatási Központtá nyilvánították. A bélyegek érdekessége, hogy alul a megjelenési dátum mellett olvasható, hogy hányadik az évi bélyegsorról van szó, az hány darabból áll és hányadik bélyeg a sorban.    

Baráti látogatás Kubában

1974 elején Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió vezetője Kubába utazott, hogy átvegye az egyik legrangosabb kubai kitüntetést, a José Martí-rendet, amit az 1853-1895 között élt kubai költőről, íróról és szabadságharcosról neveztek el. Brezsnyev 18 évig vezette a Szovjetuniót, ezalatt pedig hat különböző kitüntetést kapott Kubától, de ez volt az egyetlen, amit személyesen vett át a szigetországban. Brezsnyevet és kíséretét Fidel Castro kubai vezető és a Kubai Kommunista Párt vezető tisztségviselői várták a havannai repülőtéren. A két kommunista ország küldöttségének találkozója január 28-án kezdődött és február 3-án ért véget. Napokkal korábban a két ország szerződéseket írt alá közös kereskedelmi, polgári légi forgalmi, egészségügyi témákban, február 2-án pedig mindkét ország közös nyilatkozatot adott ki Brezsnyev látogatásának jelentőségéről. Castro ennek kapcsán elmondott beszédében többször is hangsúlyozta, hogy a két ország ugyanazon a marxista-leninista úton halad tovább és nem hagyják az imperialisták kezére jutni a világot. A képen látható bélyegsort a találkozó alkalmára bocsátotta ki a Kubai Posta. Az elsőn Martí és Vlagyimir I. Lenin, a Szovjetunió első vezetője és forradalmár látható, míg a másodikon a szovjet pártfőtitkár Brezsnyev (1907-1982) és Castro (1926-2016) repülőtéri fotója.

A 38.

Ifj. Gerald Rudolph Ford volt az Egyesült Államok eddigi egyetlen olyan elnöke, aki nem választás útján lett az ország alelnöke és elnöke. Eredeti neve Leslie Lynch King volt, de felvette nevelőapja nevét, akit rendkívül tisztelt. Nebraskában született 1913-ban, de Michigan államban nőtt fel, és itt is kezdett el ügyvédként dolgozni. 1949-1973 között a képviselőház republikánus tagja volt, majd amikor Richard Nixon alelnöke, Spiro T. Agnew korrupciós vádak miatt 1973-ban lemondásra kényszerült, Nixon mások ajánlása alapján és a 25. alkotmánymódosítás (ami arra ad megoldást, hogy mi a teendő, ha az alelnöki vagy elnöki pozíció megüresedik a hivatali idő lejárta előtt) értelmében őt választotta ki alelnök-jelöltjének, amit a szenátus jóvá is hagyott. 1973. decemberétől töltötte be a tisztséget 1974. augusztusáig, amikor is Nixon a Watergate-botrány (Nixon emberei által megbízott férfiak betörtek a demokraták Watergate-házban levő központjába, ahova lehallgatókészülékeket telepítettek) kapcsán kényszerült lemondásra, így Ford automatikusan elnök lett. Egy hónappal később Ford elnöki kegyelemben részesítette Nixont, amivel rendkívül népszerűtlenné vált, az 1976-os választásokat pedig elveszítette. Külpolitikájának emlékezetes pillanata, amikor a vietnami Saigonban rekedt amerikaiakat kimenekítették repülőkkel, az amerikai csapatok pedig kivonultak az országból.
1948-ban vette feleségül Betty Bloomert (1918-2011), aki karizmatikus és népszerű first lady volt. Ford 2006-ban, 93 évesen hunyt el, ezzel ő a leghosszabb ideig élő amerikai elnök. A képen látható bélyeget halála után egy évvel adta ki az Amerikai Posta.

Baráti találkozók

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Korea minden másik szocialista és kommunista országgal tartott fenn kapcsolatot. Ezeknek emlékére bocsátott ki a helyi posta két bélyegblokkot 1984-ben, aminek egyike látható a képen. A felirat szerint „Erősítsük a szocialista országok egységét és a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritását." A „barátság" és „összefogás" szavak olvashatók a kereten, a három bélyegen pedig három európai politikus. A bélyegek alsó felén pedig az „Éljen soká a legyőzhetetlen testvéri barátság a koreai és a magyar/bolgár/román népek között!" Az elsőre Kádár János (1912-1989) került, akit 1984-ben látogatott meg Kim Ir Szen (1912-1994) Észak-Korea államalapító elnöke. A két ország között 1948 óta van hivatalosan kapcsolat, Kim pedig 1956. nyarán járt először Magyarországon. A következő képen Todor Zsivkov (1911-1998), a Bolgár Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács-elnöke, korábbi miniszterelnök látható 1975-ben. Úgy mint hazánkban, Bulgáriában is többször járt a koreai elnök, aki tárgyalásokat folytatott gazdasági és kulturális témákban. A harmadik bélyegen pedig Nicolae Ceausescu (1918-1989) román elnökkel és diktátorral látható Kim. Többször is találkoztak, de Ceausescu 1971-es észak-koreai látogatása számít mérföldkőnek, mivel a román elnök ekkortól kezdett el a Kiméhez hasonló személyi kultuszt kiépíteni Romániában. Mivel a külföldi bélyegen magyar téma látható, ezért hungarikának számít.   

Egy őrült elnök

Jean-Bédel Bokassa egyike volt Afrika leghírhedtebb diktátorainak. 1921-ben született egy törzsfőnök fiaként, majd fiatalon beállt a francia hadseregbe, ahol kitüntetéseket szerzett. 1961-ben a független Közép-afrikai Köztársaság vezérkari főnöke lett. 1966 szilveszterén puccsal megdöntötte David Dacko elnököt, majd kinevezte magát elnökké. 1976-ban császárrá koronáztatta magát, mivel Napóleonra akart hasonlítani, az ország pedig hivatalosan császárság lett. A koronázási ünnepség 20 millió dollárba került, amivel csődbe juttatta az országot. Ekkorra több tízezer állampolgárt és ellenzékit végeztetett ki, valamint több száz gyereket öletett meg, mivel nem akarták felvenni a felesége gyárából származó iskolai köpenyt. 1979-ben francia csapatok szállták meg Banguit, az ország fővárosát és megdöntötték Bokassa hatalmát, illetve visszahelyezték Dackót a hatalomba. Ekkor Líbiában tartózkodott, majd Elefántcsontpartra menekült, végül Franciaországban telepedett le. Élete során többször halálra illetve életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de ezeket mindig felfüggesztették. (A kannibalizmus alól felmentették.) Élete során 17 felesége volt, és 50 gyermeke. Bokassa végül hazájában halt meg 1996-ban, infarktusban. A képen látható bélyegblokkot megkoronázásának első évfordulójára bocsátotta ki a Közép-afrikai Köztársaság postája. A koronáján levő gyémánt 5 millió dollárt ért.    

Egy venezuelai orosz

A bélyegvilág időnként meglepő dolgokat produkál. Én akkor lepődöm meg, amikor a bélyeg motívuma és a kibocsátó ország nagyon különbözik. Ez a 2014-es orosz bélyegív is ilyen volt, amelyen Hugo Chávez (1954-2013), Venezuela egykori elnöke látható. Chávez katonatiszt volt, aki populista politikájával hatalmas népszerűségre tett szert hazájában, ahol 1999-ben választották meg elnöknek, amely posztot 2013-as, rákban bekövetkezett haláláig töltött be. De az orosz bélyegre nem emiatt került, hanem mert Venezuela, Brazília mellett, Oroszország második legfontosabb kereskedelmi és katonai partnere. 2008-ban háromszor találkozott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, sőt, a két ország közös hadgyakorlatot is tartott a Karib-tengeren. Kormányközi bizottságot is alakítottak, hogy jobban össze tudják hangolni a két ország együttműködését. Ezek közt volt bányaipari, nukleáris, olaj- és alumíniumipari űrprogrambeli, harcászati együttműködés, panelházak építése, 2009-ben pedig Oroszország kétmilliárd dolláros kölcsönt nyújtott a dél-amerikai országnak. Ezek után érthető, hogy miért került Chávez arcképe az Orosz Posta egyik bélyegére.      

Emlékezés a forradalomra és a köztársaság kikiáltására

Kettős ünnep a mai, hiszen nem csak az 1956-ös forradalom és szabadságharc kitörésének napjára emlékezünk, de az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság napjára is. 1996-ban bocsátotta ki a Magyar Posta a forradalom 40. évfordulójára ezt a blokkot és a hozzá kapcsolódó bélyegsort. A blokkon Jancsi, a 13 éves nemzetőr látható, illetve a harmadik Nagy Imre-kormány tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István, Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József, Bibó István, Farkas Ferenc, Losonczy Géza, Maléter Pál. (Szántó Zoltán államminiszter hiányzik a blokkról.) A Gloria victis latin felirat annyit tesz: Dicsőség, a legyőzöttnek!
A hozzá kapcsolódó bélyegsoron korabeli fényképek részleteit lehet látni felvonuló tüntetőkkel, teherautón szállított tüntetőkkel, felkelőkkel és Nagy Imre (1896-1958) miniszterelnökkel.