1956 felülnyomással

A képen látható bélyeg az első, amit a rendszerváltás után bocsátott ki a Magyar Posta az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. Elég egyszerű megoldással élt a Posta, ugyanis a közismert Kastélyok című forgalmi sor 1991. szeptember 6-án kibocsátott példányaira került felülnyomás, amiket október 22-étől kezdtek el kibocsátani. A képen levő Dőry-kastély a Győr-Moson-Sopron-megye déli részén levő Mihályiban látható. A település a 18. században került a nemesi család tulajdonába, de egy kastély létezéséről már 1560-ban van feljegyzés. Sajnos ez leégett, a mostanit az 1860-as években építtette Dőry Miklós, az akkoriban népszerű neogótikus stílusban. A második világháború után a kastély állapota romlani kezdett, de 1969-1974 között felújították. Szálloda lett és kiállítóteret is létesítettek benne. Sajnos azonban a település nem tudta fenntartani az épületet, és annak ellenére, hogy 2006-tól az Örökségvédelmi Hivatal tulajdonába került, az újabb renováció félbeszakadt. A mai napig nem látogatható sem az épület, sem kéthektáros, védett parkja, amit átszel a Kis- Rába.     

Spanyolok a magyar gyermekekért

1956-ban a magyar forradalom eseményei kapcsán bocsátotta ki ezt a legendás bélyegsort a Spanyol Posta. Mindegyik bélyeg ugyanazt a kisfiút és idősebb lányt ábrázolja egy üres borítékon, mögöttük a háborút jelképező villámokkal, valamint a „pro-infancia hungara", azaz a „magyar gyermekek"-ért felirattal. A jótékonysági bélyegek bevételét általában úgy oldották és oldják meg a bélyegkibocsátók, hogy felárassá teszik a bélyeget és a felár lesz az az összeg, amit a korábban kiválasztott szervezet kap. A spanyol bélyegen viszont nincs ilyen szervezet és a mai napig nem tudni, kapott-e gyermekeket segítő szervezet ebből a bevételből. Ami bizonyos, hogy az 1939 óta hatalmon levő, antikommunista Francisco Franco és kormánya aktívan támogatta a magyarokat a szovjet elnyomással szemben. Ami biztos, hogy Habsburg Ottó trónörökös és politikus közbenjárására a spanyol kormány tiltakozó jegyzéket fogadott el, amint elküldtek az ENSZ-nek, megkondították a spanyol templomok harangjait a magyarokért, és a helyi Vöröskereszt gyűjtésbe kezdett. Ottó főherceg november 4-én megkérte Marosy Ferenc madridi magyar követet, hogy újra járjon közbe Francónál a magyarok megsegítése kapcsán. A spanyol kormány még aznap döntött egy önkéntes katonai csoport létrehozásáról. Szó volt egy hadtestről is (ez a második világháborúban 10-18 ezer fő volt), bár jegyzőkönyv nem készült a kormányülésről és így nem tudni milyen kontextusban került ez elő. Egy félreértés, de mára legenda szerint a spanyolok 100 ezer önkéntest küldtek volna Magyarországra harcolni, amiről soha szó nem esett. Mindenesetre a spanyol kormány konzultált az amerikaiakkal, hogy az ENSZ égisze alatt küldene csapatokat Magyarországra, de az amerikaiak ezt nem támogatták, illetve féltek a Szovjetunió retorziójától.  A spanyoloknak pedig nem volt kapacitása önkénteseiket hazánkba juttatni, úgyhogy a tervből nem lett semmi. Az egész ügy Francónak használt a legjobban, tömegeket tudott maga mögé állítani, mint Magyarország támogatóját és potenciális megmentőjét. (Közép-, és Dél-Amerikában több diktatúra támogatta ekkor hazánkat.) Így a bélyegek is inkább Franco propagandájáról szólnak, mintsem a magyar gyerekekről.

1956 emlékére

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére a Magyar Posta közönségszavazatos bélyegpályázatot hirdetett. Számos alkotásból választott ki négyet a Posta és az 1956-os Emlékbizottság, amikre aztán szavazni lehetett. A képen látható, Elekes Attila tervezte bélyeg kapta a legtöbb szavazatot, így ez a bélyeg került kibocsátásra, az alkotó pedig 300 ezer forintban részesült. A bélyeg az ikonikus lyukas zászlót szimbolizálja, történelmi pillanatképekkel és az események ismert alakjaival. A bélyegképen Vagn Hansen dán fotós Széles Erika Kornéliáról (1941-1956) készült képe látható, amin a szakácstanonc pufajkában és géppisztollyal áll. A képen szereplő Szélest csak 2008-ban sikerült beazonosítani. A fehér sáv bal oldalán a felakasztott Havrila Béláné Sticker Katalin (1932-1959) és Wittner Mária (1937-) az 1956-os Emlékév védnöke, volt fideszes parlamenti képviselő láthatók. A két nő a Corvin közben segítettek a menekültek szállításában, majd részt vettek a harcokban. Wittnert halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, végül 1970-ben szabadult. Ami érdekes, hogy mindketten külföldre távoztak, majd visszatértek és így tartóztatták le őket. A bal alsó sarokban bizonyítottan is Pruck Pál (1942-2000) látható, az eredeti képet Michael Rougier (1925-2012) a Life magazin fotósa készítette. 

A forradalom leverése

1956. november 11-én a csepeli ellenállókat, akik a legtovább tartottak ki, körülzárták a szovjet csapatok és ezzel leverték az utolsó ellenállást Budapesten. Ezt követően Kádár János a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának november 4-én kinevezett elnöke rádióbeszédet intézett a magyar néphez, amelyben a felkelést levertnek nyilvánította. Ugyanekkor a minisztertanács felmentette tisztségéből a Nagy Imre-kormányt és megválasztotta az első Kádár-kormányt. A másik nevén Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tulajdonképpen a kommunista kormányzati rendszer visszaállítása volt, a kormány pedig 1958. január 28-ig volt hivatalban. Érdekesség, hogy november 3-án Nyikita Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára Moszkvában olvasta fel a leendő kormánytagok névsorát az odautaztatott magyar vezetőknek, köztük Kádár Jánosnak. Mindez azért rendkívüli, mert ettől fogva a kormány megbízás nélkül, a Nagy Imre-kormány mellett működött, november 4-én a szovjet csapatok megérkezésével együtt átvéve a tényleges hatalmat, november 7-én pedig letéve a hivatalos esküt. A képen látható blokkot a Magyar Posta 2006-ban bocsátotta ki. A bélyegen látható zászló közepe ki van lyukasztva.

Emlékezés a forradalomra és a köztársaság kikiáltására

Kettős ünnep a mai, hiszen nem csak az 1956-ös forradalom és szabadságharc kitörésének napjára emlékezünk, de az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság napjára is. 1996-ban bocsátotta ki a Magyar Posta a forradalom 40. évfordulójára ezt a blokkot és a hozzá kapcsolódó bélyegsort. A blokkon Jancsi, a 13 éves nemzetőr látható, illetve a harmadik Nagy Imre-kormány tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István, Kéthly Anna, Kelemen Gyula, Fischer József, Bibó István, Farkas Ferenc, Losonczy Géza, Maléter Pál. (Szántó Zoltán államminiszter hiányzik a blokkról.) A Gloria victis latin felirat annyit tesz: Dicsőség, a legyőzöttnek!
A hozzá kapcsolódó bélyegsoron korabeli fényképek részleteit lehet látni felvonuló tüntetőkkel, teherautón szállított tüntetőkkel, felkelőkkel és Nagy Imre (1896-1958) miniszterelnökkel.