Kossuth, 1944

A képen levő bélyegsor az első, ami Kossuth Lajosról megjelent, halálának 50. évfordulóján. Az 1944-es, a Magyar Királyi Posta által kibocsátott bélyegsoron a nemzeti függetlenség legjelentősebb alakját, a Honvédelmi Bizottmány elnökét és Magyarország kormányzóját négy különböző módon ábrázolták. Kossuth az 1848. szeptember 19-én felolvasott követelései között szerepelt a jobbágyfelszabadítás, ami bár megtörtént, de a jobbágyok hatvan százalékának nem volt önálló földje, így elégedetlenséget váltott ki. Batthyány-kormány csak a szabadságharc után akart volna földet osztani, de erre nem került sor. A tényleges, földesuraktól való függetlenedés csak 1853-ban, császári paranccsal történt meg. A jobbágyokon segítő „Kossuth apánk" látható az első bélyegen. A második bélyegen a Kossuth-nóta első sora, a „Kossuth Lajos azt üzente..." olvasható. A toborzódal eredetileg a Rákóczi-korszakból származik, de pontosan a mai napig nem ismerik a keletkezését. Az biztos, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc legnépszerűbb toborzódala volt, amit annak leverése után betiltottak. A bélyegen a csatába menő katonákat látni. A harmadikon Kossuth, az „igazságunk apostola" látható, a szónok, aki már az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen is részt vett követként, és rövid idő alatt vált közismert politikussá. Az utolsó, 50 filléres bélyegen portréja látható az emigrációba vonult, Torinóban elhunyt államférfinak. A bélyegsort három grafikus, tervezte, a középső kettőt Légrády Sándor (1906-1987), az egyik legjelentősebb bélyegtervező. 

A forradalom évfordulójára

Ahogy a képen látható bélyegeken is olvasható, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a bélyegsort 1998-ban. Március 15-e három jelentős személye: Petőfi Sándor (1823-1849) költő és forradalmár, Táncsics Mihály (1799-1884) író és publicista, valamint Kossuth Lajos (1802-1894) államférfi került a bélyegekre. Az első bélyegen Petőfi Az árva lyány című versrészlete olvasható, valamint egy kokárda. Érdekesség, hogy felesége, Szendrey Júlia készített és viselt (férjével) először kokárdát. Ezt a hagyományt neki köszönhetjük. Az viszont legenda, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti dal-t. Ott volt és buzdította a népet, de a vers pont ott nem hangzott el. A 12 pont-ot Sükei Károly költő olvasta fel a havas esőben, miközben Jókai Mór író lelkesítette az összesereglett embereket. Hogy a több ezer ember ne sérüljön meg, Petőfi megkérte őket, hogy csukják össze az esernyőiket. Jókainak és Petőfinek ekkoriban közös lakása volt a mai Dohány utcában, itt rakták össze a nap menetrendjét. A Pilvax kávéházban írták meg a 12 pont-ot, és itt hangzott el először a Nemzeti dal. Az épületet ekkortól 1848. augusztusáig Forradalmi Csarnok-nak hívták. Miután az 1847 óta a budai börtönben raboskodó Táncsicsot kiszabadították, a kimerültségtől elaludt. Fel sem tudták kelteni a Nemzeti Színházban tartott díszelőadásra, helyette Jókai mesélte el mi történt vele. Hogy Kossuthot se hagyjam ki, az ő március 3-ai országgyűlési beszédében elhangzott reformkövetelései kerültek az előbb említett pontok közé, bár ezek már jóval radikálisabbak voltak.
 

Rólunk szól

Ezt a három különálló témájú, ámde egyvalamiben mégis közös bélyegcsoportot választottam mára. Az első képen egy 1978-as kubai bélyeg látható, amit a szocialista országok nemzetközi bélyegkiállítására adtak ki. A bélyegen az Országház és egy 1919-ben kibocsátott, a magyar tanácsköztársaság bélyegsor egyik példányának kicsinyített mása látható. A második, összefüggő 1959-es szovjet sort a Magyar Népköztársaság tizedik évfordulójára adták ki, a kisebbik értékű bélyegen Petőfi Sándor portréjával, a másikon a Citadellán található Szabadság-szobor látható, ami Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A harmadik bélyegsorozatot az Egyesült Államokban bocsátották ki 1958-ban. Mindkét bélyeg Kossuth Lajost, mint a szabadság hősét ábrázolja. Ugyanebben a kategóriában Simón Bolívarról is adtak ki ebben az évben egy kétdarabos sort. Az első mondatra visszatérve, az a közös a bélyegekben, hogy Magyarországhoz köthető témákat dolgoznak fel. Ezeket a bélyegeket hungaricának hívják, sok gyűjtő csak ilyen bélyegeket gyűjt.