A Luxemburgi-házat Henrik, Luxemburg grófja alapította 1308-ban, négy év múlva pedig VII. Henrikként német-római császár lett. Dédunokája volt az 1368-ban, Prágában született Zsigmond, aki először lett magyar király az előbb említett, birtokairól elnevezett, német származású uralkodóházból. 1387-ben Székesfehérvárom koronázták meg, 1411-ben német király lett, nyolc évre rá cseh király, majd 1433-ban német-római császár. Ezzel ő vált az egyik legjelentősebb európai uralkodóvá, akinek döntései az egész kontinensre kihatással voltak. 1396-ban a törökök ellen összeurópai keresztes hadjáratot szervezett, de a nikápolyi csatát elvesztették seregei. 1414-ben összehívta a konstanzi zsinatot, ami négy évig ülésezett és legfontosabb eredményeként a pápák visszaköltöztek Rómába, így megszűnt a nyugati nagy egyházszakadás. Az uralkodása alatt vesztette el Dalmáciát a Magyar Királyság, jelentős palotákat építtetett Budán, Visegrádon és a mai Székesfehérváron valamint számos végvár épült a törökök benyomulása ellen. 1437-ben a mai Csehország területén levő Znojmóban halt meg. Első felesége Anjou Mária volt, akivel egy ideig társuralkodók voltak (Zsigmond előtt Mária volt az egyedüli uralkodó a Magyar Királyságban), második felesége Cillei Borbála volt. Fiú örököse nem volt, így a trónon veje, Habsburg Albert, az első Habsburg-házi uralkodó követte. A képen látható feláras, jótékonysági bélyegsort 1938-ban bocsátotta ki a Luxemburgi Posta. Hungarikának számít, mivel magyar vonatkozású személy látható külföldi bélyegen. Vittore Pisanello olasz festő 1433 körül készült festménye alapján készült a bélyegen látható portré.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése