Az argentin jégvilág

Hét ország van, ami részt követel az Antarktiszból, az egyik Argentína. Az 1961-ben életbe lépő Antarktisz-egyezmény viszont kimondja, hogy a terület nem tartozik egy ország fennhatósága alá sem, csak tudományos célokra használhatják a földrészt. Az Antártida Argentina megyének is nevezett, az Antarktiszi-félszigetet is magába foglaló argentin terület egy cikkely, a nagyjából kör alakú kontinensből, ami egészen a Déli-sarkig tart. A majdnem másfél millió négyzetkilométeres területen közel 400 ember él, tizenhárom kutatóbázison. Ez a 2007-ben kibocsátott kisív a déli terület élővilágából válogat. Legfelül a kékszemű kárókatona látható, ami nemcsak az Antarktiszon, de a tőle északra fekvő szigeteken és a dél-amerikai kontinens délkeleti tengerpartjain is megtalálhatók. Több alfaja létezik ennek a 69-74 centiméter hosszú, halakkal és rákokkal táplálkozó vízi madárnak. Mellette a Weddell-fóka látható, ami az Antarktisz jeges vízeiben él. Súlya eléri a fél tonnát, hossza pedig a 3 métert. Középen a hat alfajjal rendelkező antarktiszi csér látható, alatta pedig az Adelie-pingvin és a falklandi tokoscsőrű. A pingvint Jules Dumont d'Urville francia felfedező nevezte el feleségéről, Adele-ről. Egy Ross-szigeti kolónián félmillió egyed él, de összesen 38 kolóniájuk létezik 5 millió egyeddel. A tokoscsőrű az egyetlen szárazföldi madár, ami az Antarktiszon él. Elsősorban tojásokkal és tetemekkel táplálkozik, Mivel emiatt könnyen kapna fertőzést, a csőre és csőrkávája csupasz és elszarusodott. A két alsó bélyegre a szamárpingvin került. Testhossza általában 80 centiméter, Úgy, mint a többi pingvinfaj, ez is hatalmas kolóniákban él az Antarktiszon és a környező szigeteken.  

Evita

María Eva Duarte, közismertebb nevén Evita Perón (1919-1952), mint Juan Perón (1895-1974) argentin elnök második feleségeként és legfőbb támogatójaként vonult be a történelembe. Törvénytelen gyerek volt, nevelőanyja pedig megpróbálta minél távolabb tartani családjától. Tizenévesként döntött úgy, hogy színésznő lesz, első filmszerepét pedig 1937-ben kapta. 1944-ben találkozott először későbbi férjével, akivel hamarosan össze is költözött, annak politikai ambícióit pedig nyilvánosan támogatta. Juan Perón alelnökként forradalmi újításokat vezetett be, úgy mint a 8 órás munkanap, vagy a nyugdíj, de közben megpróbált leszámolni politikai ellenfeleivel. Emiatt be is börtönözték, felesége pedig országos tüntetésre szólította fel a munkásosztályból származó támogatóikat. Öt nappal letartóztatása után, 1945. október 17-én két-háromszázezer ember tüntetett szabadon engedéséért, ami meg is történt. (1946-1954 között ez a nap nemzeti ünneppé vált.) Még ebben az évben titokban összeházasodtak, egy év múlva pedig abszolút többséggel megnyerték a választásokat, így a kis Eva, azaz Evita first lady lett. Aktívan elkezdett politizálni, majd 1947-ben két hónapig külföldi utakon vett részt, amit a sajtó „Szivárvány-túrának" nevezett el. Ez a kifejezés egy beszédéből származik, amelyben nem tengelyként, hanem két országot összekötő szivárványként akart fellépni. 1949-ben perónista-feminista pártot alapított, egyik célja pedig a nők választójogának elérése volt. Az emberek rajongtak érte, 1951-ben pedig politikai támogatással megválasztották alelnöknek. A folyamatosan jótékonykodó Evita folyamatosan járta az országot, ahol munkásosztálybeli emberekkel találkozott. 1951-ben többszöri rosszullét után kiderült, méhnyakrákja van. Két hónappal később meghalt, testét pedig bebalzsamozva üvegkoporsóba zárták. A kormánypárti szakszervezet központjában kapott helyet a koporsó, de 1955-ben puccsot hajtottak végre Perón ellen, a koporsót pedig titokban elszállították. 1957-ben Milánóban temették el Evitát, 1971-ben viszont exhumálták és Spanyolországba vitték. Ezt követően Juan Perón harmadik feleségének, Isabel Perónnak köszönhetően, - aki férje halála után Argentína elnök asszonya lett - kerültek vissza Evita hamvai Argentínába. A hetvenes évek második felében temették el mostani nyughelyére, a Duarte család mauzóleumába. Evita halála után is népszerű maradt, az általa képviselt nő, modern ruhái, beszédei mai napig meghatározzák Argentínát. Számos könyvet, színdarabot írtak róla, sőt az Evita című musicalt is. A képen látható bélyeget 2012-ben bocsátotta ki az Argentin Posta. A képen Evita látható egy 1950. május 4-ei beszédrészlettel, amit Argentína felszabadítójának, José de San Martínnak ünnepén mondott el: „Legyünk egyek; én azt akarom, hogy az argentin nő elérjen valamit, hogy sikeres legyen. Perón asszony nem akar semmit magának, azt akarja, hogy a nőknek az ő egységük legyen a fegyverük és legyenek szervezettek: így sikerülni fog, egyébként nem."      

Falklandi élővilág

Az Atlanti-óceán déli részén található Falkland-szigetek történelme mindig is mozgalmas volt. Több ország tulajdonát képezte, többek között az Egyesült Királyságét és Argentínáét. 1833-ban az előbbi vette birtokba, de Argentína soha nem adta fel területi követelését, így 1982-ben megtámadta és megszállta a szigetcsoportot. Ennek eredménye egy két hónapos háború lett, amit a megszállók elvesztettek. A Falkland-szigetek (spanyol néven Islas Malvinas) különleges élővilágnak ad otthont, ami közül négy fajt mutat be ez az 1994-es argentin bélyegsor. Az elsőn egy feketetorkú patagónpinty látható, ami Dél-Amerika déli részén levő füves pusztákon él. egyik alfaja pedig kizárólag a Falkland-szigeteken. Az utóbbiak nagyobb termetűek, mint szárazföldi társaik. A földön fészkel, és elsősorban magvakkal táplálkozik. A második faj a falklandi gőzhajóréce, ami kizárólag a szigeteken él. Nevét onnan kapta, hogy meneküléskor csapkod a szárnyaival és pedálozik, ugyanolyan hangot adva, mint a gőzhajók. Ez a faj képtelen a repülésre, ahhoz túl rövid és gyenge szárnyai vannak, teste pedig a récékhez képest nagy. A harmadik bélyegen a szamárpingvin látható, ami az Antarktiszon, Ausztráliában, Argentínában és az ezekhez tartozó szigeteken is megtalálható. Az évente egyszer költő faj a harmadik legnagyobb termetű pingvin. A kolóniákban élő madár nevét hangjáról kapta. Az utolsó faj a déli elefántfóka, ami a legtestesebb fókafaj: a hím 4 tonnásra nőhet és hossza eléri a hat métert. Hangja az oroszlánéhoz hasonló, robusztus termetével pedig kitűnik a körülötte levő össze faj közül. 11 hónapig vemhes, és egy borjúnak ad életet. A hímek akár ötven nőstényből álló háremet is tartanak. A nőstényekért folyó küzdelem brutális: 15 centiméteres szemfogaikat a hímek egymásba vágják, az összecsapáskor agyonnyomnak borjakat és nőstényeket is. Sokszor a győztes is elpusztul a kimerültségtől, vagy mert kivérzik.  

Egy argentin magyar és a többiek

Híres argentinokat mutat be ez az 1994-es bélyegsor, amit az Argentin Posta adott ki. Az első értéken Quirino Cristiani (1896-1984) animációs filmrendező látható. Ő volt az első, aki először készített egész estés (70 perces) rajzfilmet, az 1917-es Apostolt. A másodikat is ő készítette, valamint az első hangosfilm rajzfilmet, de sajnos az utóbbi két film kópiái egy tűzvészben elégtek. Sajnos Cristiani alkotásai nem tudtak vetekedni Walt Disney rajzfilmjeivel, így egy szinkronstúdióban dolgozott tovább. A következő bélyegre Raúl Pateras Pescara (1890-1966) került. A feltaláló és mérnök volt az első, aki a helikopterek rotorlapátjainak szögét beállító ciklikus vezérlőt sikeresen használta. 1924-ben pedig világrekordot állított fel, mert 13 km/óra sebességet ért el egy helikopterrel. A bal alsó bélyeg hungarica, azaz magyar témájú külföldi bélyeg. A budapesti születésű Bíró László József (1899-1985), akinek legismertebb találmánya, az 1938-ban szabadalmaztatott golyóstoll. A tökéletesített verziót azonban nem Magyarországon fejezte be, mert a zsidótörvények miatt Argentínába emigrált. Egy külföldön megismert argentin, Agustín Pedro Justo ajánlotta neki Argentínát, akiről később kiderült, hogy az ország elnöke. Az első tömeggyártású golyóstollat 1945-ben kezdték el forgalmazni biropen és biro néven világszerte. Nevéhez fűződik  golyós dezodor elterjedése is, illetve tervezett egy automata sebességváltót, amit a General Motors autógyártó megvásárolt, de nem alkalmazta soha. A legnagyobb értékű bélyegen Enrique Finochietto (1881-1948) különböző orvosi műszerek feltalálója, kórházi szárnyak tervezője és sebészorvos látható.

Déli hüllők

2002-ben bocsátotta ki az Argentin Posta ezt a hüllőket bemutató feláras négyestömböt, amelynek felára állatvédelmi szervezetekhez került. A bal felső bélyegre a közönséges óriáskígyó argentin alfaja került, amely egyre kisebb élettere miatt mára veszélyeztetetté vált. A három méter hosszúságra is megnövő óriáskígyó fajtársai közül a legelterjedtebb és legismertebb. A tíz alfajnak köszönhetően élőhelye, mérete, valamint színe és bőrmintái különböznek: az argentin alfaj sötét színű és a két évszakos szavannák lakója. A kígyó mellé a yacare kajmán került, ami Észak-Argentína lakója. A 2-3 méteres aligátorféle 10 milliós egyedszámával a legnagyobb összefüggő populációjú krokodilrendű bolygónkon. A bal alsó sarokba egy gyíkféle, az argentin teju. Ez a fekete-fehér hüllő családjának legnagyobb faja, 120-140 centiméteres hosszával. Mindenevő, ami a trópusi esőerdőktől a félsivatagokig, nagyon különböző tájakon él. Megfigyelték, hogy fogságban tartóját felismeri, sőt hívószavakra megfelelően reagál. A jobb alsó bélyegen pedig a 20 kilogramm súlyú, negyven centiméter hosszú, sebezhető fajként számon tartott fekete vagy kormos teknős került, ami ugyancsak tartható házi kedvencként. Elsősorban szárazabb erdőkben és füves területeken él, de a közelében vízforrásnak lenni kell.

Argentin patások

A Természetvédelmi Világalappal (WWF) bocsátottak ki 2002-ben ezt a négyestömböt az Argentin Posta, amely veszélyeztetett patásokat ábrázol. A felső sorban egy pampaszarvast látunk szemből és oldalról, alatta a spanyol és a tudományos latin neve. érdekes, hogy ezeknek a szarvasoknak az argentin alfaja mára veszélyeztetetté vált, a populáció nagy része a brazil Pantanal nevű mocsárvidéken él. Tőle jobbra a láma rokona, a vikunya látható. Ez az Andokban élő állat Peru egyik nemzeti jelképe. Szőre, amit csak három évente lehet nyírni, annyira puha és meleg, hogy az inkáknál csak a királyi család tagjai hordhattak abból készült ruhát. Bár a hetvenes évekre veszélyeztetetté vált, megóvásuk sikertörténet lett és újra elszaporodtak. Az alsó sor bal oldalára egy déli törpeszarvas került, Kis termete (marmagassága 35-38 centiméter) miatt nehezen lehet észrevenni élőhelyén. Magyarországon egyedül a Szegedi Vadasparkban látható. Az utolsó képen a chaco-pekari, egy a disznóalakúakhoz tartozó faj került. Az Észak-Argentínába is benyúló Gran Chaco nevű száraz területen él. A fajt csontok alapján írták le először 1930-ban és kihaltnak hitték, de 1971-ben élő egyedeket találtak. Azóta veszélyeztetett faj.