Hét ország van, ami részt követel az Antarktiszból, az egyik Argentína. Az 1961-ben életbe lépő Antarktisz-egyezmény viszont kimondja, hogy a terület nem tartozik egy ország fennhatósága alá sem, csak tudományos célokra használhatják a földrészt. Az Antártida Argentina megyének is nevezett, az Antarktiszi-félszigetet is magába foglaló argentin terület egy cikkely, a nagyjából kör alakú kontinensből, ami egészen a Déli-sarkig tart. A majdnem másfél millió négyzetkilométeres területen közel 400 ember él, tizenhárom kutatóbázison. Ez a 2007-ben kibocsátott kisív a déli terület élővilágából válogat. Legfelül a kékszemű kárókatona látható, ami nemcsak az Antarktiszon, de a tőle északra fekvő szigeteken és a dél-amerikai kontinens délkeleti tengerpartjain is megtalálhatók. Több alfaja létezik ennek a 69-74 centiméter hosszú, halakkal és rákokkal táplálkozó vízi madárnak. Mellette a Weddell-fóka látható, ami az Antarktisz jeges vízeiben él. Súlya eléri a fél tonnát, hossza pedig a 3 métert. Középen a hat alfajjal rendelkező antarktiszi csér látható, alatta pedig az Adelie-pingvin és a falklandi tokoscsőrű. A pingvint Jules Dumont d'Urville francia felfedező nevezte el feleségéről, Adele-ről. Egy Ross-szigeti kolónián félmillió egyed él, de összesen 38 kolóniájuk létezik 5 millió egyeddel. A tokoscsőrű az egyetlen szárazföldi madár, ami az Antarktiszon él. Elsősorban tojásokkal és tetemekkel táplálkozik, Mivel emiatt könnyen kapna fertőzést, a csőre és csőrkávája csupasz és elszarusodott. A két alsó bélyegre a szamárpingvin került. Testhossza általában 80 centiméter, Úgy, mint a többi pingvinfaj, ez is hatalmas kolóniákban él az Antarktiszon és a környező szigeteken.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése