Az Atlanti-óceán déli részén található Falkland-szigetek történelme mindig is mozgalmas volt. Több ország tulajdonát képezte, többek között az Egyesült Királyságét és Argentínáét. 1833-ban az előbbi vette birtokba, de Argentína soha nem adta fel területi követelését, így 1982-ben megtámadta és megszállta a szigetcsoportot. Ennek eredménye egy két hónapos háború lett, amit a megszállók elvesztettek. A Falkland-szigetek (spanyol néven Islas Malvinas) különleges élővilágnak ad otthont, ami közül négy fajt mutat be ez az 1994-es argentin bélyegsor. Az elsőn egy feketetorkú patagónpinty látható, ami Dél-Amerika déli részén levő füves pusztákon él. egyik alfaja pedig kizárólag a Falkland-szigeteken. Az utóbbiak nagyobb termetűek, mint szárazföldi társaik. A földön fészkel, és elsősorban magvakkal táplálkozik. A második faj a falklandi gőzhajóréce, ami kizárólag a szigeteken él. Nevét onnan kapta, hogy meneküléskor csapkod a szárnyaival és pedálozik, ugyanolyan hangot adva, mint a gőzhajók. Ez a faj képtelen a repülésre, ahhoz túl rövid és gyenge szárnyai vannak, teste pedig a récékhez képest nagy. A harmadik bélyegen a szamárpingvin látható, ami az Antarktiszon, Ausztráliában, Argentínában és az ezekhez tartozó szigeteken is megtalálható. Az évente egyszer költő faj a harmadik legnagyobb termetű pingvin. A kolóniákban élő madár nevét hangjáról kapta. Az utolsó faj a déli elefántfóka, ami a legtestesebb fókafaj: a hím 4 tonnásra nőhet és hossza eléri a hat métert. Hangja az oroszlánéhoz hasonló, robusztus termetével pedig kitűnik a körülötte levő össze faj közül. 11 hónapig vemhes, és egy borjúnak ad életet. A hímek akár ötven nőstényből álló háremet is tartanak. A nőstényekért folyó küzdelem brutális: 15 centiméteres szemfogaikat a hímek egymásba vágják, az összecsapáskor agyonnyomnak borjakat és nőstényeket is. Sokszor a győztes is elpusztul a kimerültségtől, vagy mert kivérzik.
