Magyarok a vébén

Sokan meglepődnek, amikor először látnak háromszög alakú, vagy élére fordított négyzet alakú bélyeget. Pedig egy kis kreativitással sokkal érdekesebbé válhat a bélyegek világa. A képen levő sort a Magyar Posta bocsátotta ki 1982-ben, a Spanyolországban megrendezett labdarúgó-világbajnokság alkalmából. A képeken a magyar válogatott korábbi vébé szereplései láthatók. 1934-ben, a második vébén szerepelt először a magyar válogatott, ahol a negyeddöntőig jutott. Az Olaszországban megrendezett eseményen Egyiptommal játszott a nyolcaddöntőt, ahol 4:2 eredménnyel nyert. Négy évvel később Franciaország volt a házigazda, ahol ezüstérmes lett a csapat. Olaszországgal játszották a döntőt, akik 4:2-re verték a magyarokat. A második világháborút követően csak 1954-ben szerepelt újra a válogatott világbajnokságon. Az 1954-es svájci sporteseményen újra ezüstérmesek lettek, a híres 3:2-es meccsen az NSZK ellen. Az 1958-as svéd játékokon sajnos a csoportkörben kiestünk, bár volt egy Mexikó elleni meccsünk, amit 4:0-ra megnyertünk. A hatvanas években kétszer, 1962-ben és 1966-ban kerültünk be a világbajnokságra. Chilében ötödik, Angliában hatodik lett a magyar csapat. A bélyegeken az Anglia elleni 2:1-es győzelem és a brazilok elleni 3:1 eredmény látható. A legnagyobb értékű bélyegre az Argentínában megrendezett vébé került, ahol sajnos az első csoportkörben kiestünk. Legjobb eredményünk egy 2:1-re elvesztett meccs volt a házigazdák ellen. A csoportunkban levő Franciaország és Olaszország több góllal verte meg a válogatottunkat. Ezt követően még kétszer szerepelt a magyar csapat világbajnokságon, a bélyegek kibocsátásának évében, amikor 14. helyen zártak, és 1986-ban Mexikóban, ahol 18.-ként tértek haza.

Bajnok, felülnyomattal

A nyolcadik labdarúgó-világbajnokságot Angliában tartották 1966 júliusában. Ez volt az utolsó vébé, amit fekete-fehérben közvetítettek a televíziók, de ennek ellenére egészen 1994-ig a legnézettebb  világbajnokság volt. Nyolc helyszínen játszották a meccseket, a döntő pedig a legendás, majdnem 100 ezer fő befogadására alkalmas Wembley Stadionban volt, ahol a hazaiak nemzeti válogatottja játszott Nyugat-Németországgal. A 16 részt vevő csapat közt volt a negyeddöntőben kieső, Baróti Lajos (1914-2005) vezette magyar válogatott, illetve először került be Észak-Korea és Portugália is a játékokra. Az utóbbi aztán bronzérmes lett, játékosa Eusébio pedig kilenc góllal a gólkirály. A képen látható bélyegsort a Királyi Posta a játékokra adta ki és ami érdekessége, hogy a tízes számrendszer 1971-es bevezetése előtti állapot látható az értékeket. Az első bélyeg értéke 4 penny, a másodiké 6 penny a d betű pedig a rómaiak által használt denarius (dénár) pénzérték rövidítése. A harmadik bélyegé 1 shilling 3 penny, vagyis 15 penny. Amikor az angolok 4:2 eredménnyel bajnokok lettek, a Királyi Posta a 4 pennys értéket felülnyomattal újra kibocsátotta, a szövegen pedig az „Anglia bajnokok" szöveg volt olvasható. A felülnyomás nem ritka a bélyegkibocsátás történetében, általában aktuális eseményeket, dátumokat örökítenek meg ezzel a módszerrel. 

1962, Chile

Vertel József (1922-1993), az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar bélyegtervező készítette a képen látható 1962-es bélyegsort, ami a labdarúgó-világbajnokság apropóján került kibocsátásra. 16 ország csapata indult a Chilében megrendezett tornán, ami négy város stadionjában zajlott. A dél-amerikai ország 1956 óta készült a játékokra, a „Nincsen semmink, bármink lehet" nem hivatalos szlogennel, ami Carlos Dittborn, a chilei szervezőbizottság elnökétől származott. Mindez tetszett a szavazóknak, így Argentína jóval felkészültebb pályázata helyett Chile kapta meg a szervezői jogokat. Mindebből aztán majdnem semmi sem lett. 1960. májusában minden idők legerősebb földrengése (9,5-ös) rázta meg az országot, úgyhogy tényleg mindent nulláról kellett gyorsan felépíteniük. Dittborn viszont nem érhette meg álma megvalósulását, mert 38 évesen, egy hónappal a játékok kezdete előtt infarktust kapott. Az aricai stadiont róla nevezték el és a mai napig az ő nevét viseli. A világbajnokság a sok tortúra ellenére sikeres lett és a címvédő Brazília győzelmével ért véget. A döntőn Csehszlovákiát verték 3:1-re, a harmadik a házigazda lett. A különleges alakú bélyegeken konkrét meccsek láthatók: a négy csoport első kettő csoportmérkőzése. A legkisebb értékűn a Uruguay-Kolumbia meccs látható, ami Uruguay 2:1-es győzelmével zárult. A tornán kinn volt a magyar csapat is, ők Angliát verték meg 2:1-re. Sajnos aztán a negyeddöntőben kikaptunk Csehszlovákiától, így nem jutottunk tovább. A 20 éves Albert Flórián ugyanúgy négy gólt rúgott, mint a világsztár Garrincha, így megosztva megkapta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Aranycipő díját és ő lett a legjobb fiatal játékos is. Érdekesség, hogy a kettő forintos értéken látható egy repülőgép, ez a légipostaérték.

Világbajnokság Oroszországban

Nyolc évvel ezelőtt választották ki Oroszországot, hogy kelet-európai országként először rendezzen labdarúgó-világbajnokságot. Sokak szerint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) egy erősen megkérdőjelezhető és vitatható (politikai és korrupciós ügyek miatt) döntést hozott, de mindez mit sem változtat a tényen, hogy 2018. nyarán egy hónapon át tizenegy városban és tizenkét helyszínen 32 csapat játszik a világbajnoki kupáért. Oroszország kiválasztása után egyből elindult bélyegkibocsátásban is a felkészülés a játékokra. 2015-ben bocsátotta ki az Orosz Posta a képen látható kisívet, amire négy stadion került. A bal felső bélyegre a Szocsiban levő Fist Olimpiai Stadion került, ami a 2014-es téli olimpiai játékokra épült. A fist cserkeszül fehér fejet jelent, az épület pedig egy kaukázusi hegycsúcsot jelképez. A közel 48 ezer főt befogadóképességű stadionban hat meccset játszanak, többek közt a spanyol-portugált is, ami döntetlenre végződött. Két év építkezés után 1956. nyarán adták át a Luzsnyiki Stadiont, ami aztán Szovjetunió, majd Oroszország legnagyobb stadionja lett. 81 ezer főt képesek itt befogadni, így az 1980-as nyári olimpiai játékok főhelyszíne volt, sőt 1957-ben az itt megrendezett jégkorong-vébé döntőjét 55 ezren nézték itt élőben, ami a mai napig rekord. Itt játszották az Oroszország-Szaud-Arábia nyitómeccset, és a döntő is itt lesz. A második sorban a Szpartak Moszkva focicsapat otthona, az Otkrityije Aréna vagy Szpartak Stadion látható. Az öt éve átadott, a csapat színeit viselő moszkvai létesítményben is hat meccset játszanak majd. Európa legnagyobb kültéri kivetítője (kicsivel több, mint 3600 négyzetméter) látható a Volga-parti Kazán város stadionjában. A Kazán Aréna a Rubin Kazany csapat otthona. Mindegyik bélyegre felkerült a sportesemény logója és a kupa is.       

Lilák

1885-ben, az akkor még Budapesthez nem tartozó Újpest nagyközségben helyi lakosok alapították az Újpesti Torna Egyletet , ami jelenleg a harmadik legrégebb óta működő magyar sportklub. Első elnöke és alapítója Goll János (1841-1907) zenetanár volt, az UTE pedig országos kiállításon debütált egy 40 fős tornacsapattal. Jelszavuk az Épség, Erő, Egyetértés lett, a lila-fehér szín pedig a folytonosságot hivatott jelképezni. Először az edzések két bérelt szobában voltak, később pedig adományok útján bővítették az ingatlanokat. 1900-ban az UTE összeolvadt az Újpesti Football Clubbal és az Újpesti Atlétikai Klubbal. Az 1932-ben Los Angelesben megrendezett nyári olimpiai játékokon négy újpesti sportoló szerzett aranyérmet: Barta István, Halassy Olivér (akinek bal lábfejét gyerekkorában amputálták) és Németh János a vízilabdacsapat tagjaként, valamint Kabos Endre vívó. Jelenleg az Újpestnek van a legtöbb olimpiai érmese a sportklubok közül. 1950-ben a klub összeolvad a Belügyminisztérium egyesületével és Dózsa SE lett a neve, majd 1957-től Újpesti Dózsa SC. Ezt a nevet 1991-ig viselte. A képen látható ívsarki bélyeget 2015-ben bocsátotta ki a Magyar Posta a rangos sportegyesület alapításának 100. évfordulójára. Érdekesség, hogy 2017-ben a klub megváltoztatta címerét, amiből akkora botrány lett, hogy végül bíróság mondta ki, hogy az újat kell használni.   

Labdarúgó-Európa-bajnokság, 1972

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság előtt a magyar válogatott az 1972-es tornán játszott utoljára. Ennek emlékére került kibocsátásra ez a bélyegblog, amin a negyeddöntőben résztvevő országok zászlajai, nevei, illetve a játék pillanatképei láthatók. Ez volt a 4. Európa-bajnokság, aminek utolsó meccseit Belgiumban játszották, három helyszínen (Liege, Brüsszel, Antwerpen). Összesen 32 válogatott játszott 8 csoportban, Magyarország a 2. csoport (ebben játszott Norvégia, Franciaország és Bulgária) győzteseként jutott tovább a negyeddöntőbe. Ezt követően három meccset játszott Románia ellen, amit összesítésben 5-4 eredménnyel megnyert. Ezzel a teljesítménnyel jutott be a zárókörbe Belgium, a Szovjetunió és Nyugat-Németország mellett. Az elődöntőben 1:0-ra kikaptunk a Szovjetunió ellen, a bronzmérkőzésen pedig 2:1-re Belgium ellen. Az Európa-bajnokságot az NSZK nyerte 3-0 eredménnyel a Szovjetunió ellen.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya Illovszky Rudolf (1922-2008) volt, a bronzmérkőzésen Kű Lajos (1948-) rúgott egy gólt. A torna gólkirálya a német Gerd Müller (1945-) lett négy góllal.  

Focibajnokság Amerikában

24 nemzet válogatottja játszott az 1994-es futball-világbajnokságon június 17-étől egy hónapon át, amit az Egyesült Államok különböző városaiban játszottak. A képen látható amerikai bélyegblokk a sportesemény évében került kiadásra. A bélyegeken három pózban láthatók focisták, a keretben pedig a világbajnokság logója, valamint a résztvevő országok nevei és a meccsek helyszínei olvashatók. A labdarúgás történetének 15. világbajnoksága volt ez, ami alatt 52 meccset játszottak. Ez volt az első vb, amin a csoportmérkőzések győzelméért 3 pontot adtak, és az utolsó, amin ennyi csapat játszott. (Ez a szám azóta 32-re nőtt.) Brazília nyerte a bajnokságot 3:2 eredménnyel Olaszország ellen. A bronzmérkőzést Svédország nyerte 4:0-ra Bulgária ellen. Mindkét meccset a kaliforniai Pasadenában játszották. A bajnokság legjobb játékosa Romário (1966-), a brazil csapattal játszó középcsatár lett. 6-6 góllal Hriszto Sztoicskov (1966-) bolgár és Oleg Szalenko (1969-) orosz játékos lett a gólkirály. 24 labdarúgó-játékvezető vezetett mérkőzéseket, az egyik Puhl Sándor (1955-) volt.    

A Fekete Párduc

Az akkori portugál gyarmat Mozambikban született Eusébio da Silva Ferreira, aki portugál focistaként vált világhírűvé. Az 1942-es születésű sportoló 1961-ben, próbajátékra utazott a Sporting CP-hez, amikor a Benfica sportklub emberei elrabolták a repülőgépről, majd tizenkét napon át bújtatták, amíg a két klub meg nem egyezett. Edzője Guttmann Béla, korábbi magyar válogatott focista volt. 1962-ben Euróba-bajnok lett a Benficával, 1965-ben megkapta a legjobb európai játékosnak járó aranylabdát. Kétszer nyerte el az európai aranycipőt, amit az a játékos kap, aki a legtöbb gólt lőtte az európai bajnokságban. Ő volt az első afrikai származású focista, aki világhírű lett. Pályafutása során 790 gólt lőtt, ebből 41-et a portugál nemzeti csapatnak. Eusébió 2014-ben hunyt el, a képen látható bélyegsort és a hozzá tartozó blokkot az emlékére bocsátotta ki a Portugál Posta. A blokkon látható szobrot 1992-ben adták át az Estádio da Luz, a Benfica stadionja előtt. Beceneve a címben is olvasható Fekete Párduc volt, ami gyorsaságára és technikás játékára utalt.

A botrányos

1999-ben havonta egy millenniumi bélyegsort bocsátott ki a Brit Posta, amely a britek sokszínűségét mutatta be. Mindegyik bélyegsort „mesének" nevezték el, a képen látható, hatodik bélyegsor a Szórakoztató meséje címet kapta. Az első bélyegen a Queen zenekar frontembere Freddie Mercury (1946-1991) látható a popzene kategóriában, amit Bobby Moore (1941-1993) angol világbajnok válogatott focista, a West Ham United játékosa követ sport kategóriában. Moore a képen a feje felett a világbajnoki trófeát tartja. A harmadik bélyegre, a televízió kategóriában egy dalek került a Ki vagy, doki? (1963-) című legendás angol sci-fi filmsorozatból, ami egy rejtélyes, Doktor nevű időutazó kalandjairól szól. A dalek egy földönkívüli mutáns faj a Skaro bolygóról, ami többek között az emberi fajt is el akarja pusztítani. Az utolsó bélyegre Charlie Chaplin (1889-1977) legendás filmsztár került a mozi kategóriában. A bélyegsor botrányt okozott, mivel az első képen a lelkes bélyeggyűjtő Freddie Mercury mögött látható Roger Taylor (1949-) a Queen dobosa is. A vita tárgya az volt, hogy egy postai szabály értelmében élő személy brit bélyegen csak a királyi család tagja lehet. Korábban ilyen szabályszegés nem történt, így a Brit Királyi Posta közleményben reagált a tévedésük miatt. Mások Mercury életmódja miatt támadták a bélyegkészítőket; szerintük nem szabadott volna az AIDS-ben, fiatalon elhunyt énekest bélyegen megjeleníteni. Mára a viták lecsendesültek és egy érdekességet ábrázoló sort kapnak a gyűjtők.        

A döntő napja

20 éve Brazília nyerte az 1994-es labdarúgó-világbajnokságot; a meccset az olasz csapat ellen tizenegyesekkel nyerte a brazil csapat, ezzel negyedszerre lettek világbajnokok. A házigazda az Egyesült Államok volt, ahol kilenc helyszínen játszották a meccseket. Az átlagnézettsége a meccseknek 69 ezer fő volt, ami a mai napig rekordnak számít. A gólkirályok a bolgár Hriszto Sztoicskov és az orosz Oleg Szalenko lettek, Bulgária egyébként a negyedik helyen végzett a világbajnokságon. A három bélyeg különböző játékhelyzetekben mutat be focistákat, illetve az amerikai szórakoztatóipar három legendás alakja, Marilyn Monroe, Elvis Presley és John Wayne portréi láthatók. A mai kérdés pedig: Németország vagy Argentína? A válasz: Németország 1-0 eredménnyel verte az argentin csapatot. 

Függetlenség napja

A mai, 1977-es bélyegsor apropója, hogy számos bélyegkibocsátó földrajzi terület változtatott nevet a történelem során. A nyugati-afrikai Burkina Faso 1960-ban nyerte el az önállóságát Franciaországtól. Korábban a Francia Nyugat-Afrika nevű, kolóniák szövetségéből álló terület egyik tagja volt. Ekkor Francia Felső-Voltának hívták, ami utalás volt a Volta folyó felső folyására, amelynek három ága, a Fekete-, Vörös-, és Fehér, átszeli az országot. 1960-tól független országként, hozzá tartozó korábbi, gyarmati területek elvesztésével nevét Felső-Voltára változtatták, majd 1984-ben nyert el mai nevét, amelynek jelentése, a becsületes emberek földje.
A bélyegeket az 1977-ben Világkupa győztes Argentina emlékére bocsátották ki. Érdekessége egy gyakori bélyegtervezői formula, a bélyeg a bélyegben, azaz ebben az esetben a stadionok képei mellett korábban kibocsátott, más országok bélyegei láthatók. Ezeket a bélyegeket Vásárhelyi Gyula László (1929-2013), magyar születésű, Angliában élő bélyegtervező készítette.