A tavasz hírnökei

 Tavasszal virágba borulnak a növények, az addig szunnyadó természet újra életre kel. 1979-ben, ennek a brit bélyegsornak a kibocsátásakor sem történt ez másképpen. Négy ismert virág került erre a bélyegsorra, amik a tavaszt jelképezik. Érdekes, hogy az elsőként kinyíló hóvirág került az utolsó, legnagyobb értékre. Walesben és Délnyugat-Angliában őshonos a kikeleti hóvirág, ami mára az egész ország területén elterjedt. Az amarilliszfélékhez tartozó növények sokkal gyakoribbak voltak a hazai erdőkben, mint napjainkban, így védetté kellett nyilvánítani, a virágok leszakítása pedig tilos. A legkisebb értéken az ugyancsak ismert, kertekben és erdőkben is megtalálható szártalan kankalin került. A középkorban kulcsvirágnak nevezték, mert úgy hitték, minden zárat kinyit. A vadonban növő, március-április közt virágzó kankalin is védett, eszmei értéke ötezer forint. A hosszabb szárú tavaszi kankalin is ilyenkor nyílik, de szerencsére gyakoribb az élőhelye, így ez nem védett. Wales nemzeti virága a sárga nárcisz, ami ugyancsak az amarilliszfélékhez tartozik, mint a hóvirág. Annyira népszerű volt az Egyesült Királyságban ez a virág, hogy a kipusztulás fenyegette, mára azonban védett. Számos alfaja és hibridje létezik ennek az eredetileg erdei és mezei nővénynek, ami közkedvelt dísznövény is. A 11 pennys bélyegre a britek egyik ikonikus tavaszi virága, az angol kékcsengő került. A virág elsősorban olyan fényképekről ismert, ahol a kék virágai beborítják az erdőt. Erre az angolban külön kifejezés, a bluebell wood, azaz kékcsengő erdő használatos. Érdekesség, hogy a növény a nyílt területeket is szereti, ott is beborítja a talajt virágával. A Kárpát-medencében nem honos növény Európa-szerte védett. A bélyegek jobb felső sarkában II. Erzsébet brit uralkodó ezüst sziluettje látható. A brit bélyegek az egyetlenek, amikre nincs ráírva a kibocsátó ország neve. 

Tavaszi virágzás

2005-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta a képen látható öntapadós négyestömböt, amin négy kerti virág látható. A jácint egy növénynemzetség, ami a spárgafélékhez tartozik, neve pedig a görög mitológiából származik. Hüakinthosz (Hyacinthus, Jácint) egy spártai király fia és Zeusz dédunokája, illetve Apollón, a vadászat istenének egyik szeretője. Diszkoszt dobáltak egymásnak, amikor Apollón véletlenül fejbe találta, az pedig belehalt a sérülésekbe. A történet szerint földre hulló véréből ez a növény nőtt ki, a virágok mintája pedig az ai betűket formázzák meg, amik utolsó segélykiáltásai voltak. Volt olyan terület az ókori Görögországban, ahol Hüakinthosz kultusz alakult ki. A hagymás növény a mediterrán térségben őshonos egészen Közép-Ázsiáig. A 18. században annyira népszerű volt Európában, hogy Hollandiában 2000 fajtáját ismerték. Az összes dísznövény jácint a közönséges vagy kerti jácintból származik. A sárga vagy csupros nárcisz látható a jácint mellett. Ez az amarilliszféle eredetileg Nyugat-Európában őshonos, de számos helyre betelepítették. Wales címernövénye, neve pedig ugyancsak mitológiai eredetű. Narkisszosz egy ifjú volt, aki beleszeretett saját arcképébe, de ennek következtében meghalt, helyén pedig sárga virágok nőttek. A narkotikum (bódítószer) szó is innen ered, sőt, mivel a növény szirmai szára (az átadó) felé hajlanak, ezért nem volt illendő vendégségbe vinni. A tulipán szó a perzsa turbán szóból ered, mivel annak alakjára hasonlít. Nagyjából 75 faja van, többek közt a Románia és Szerbia határán levő, Vaskapu-szorosnál növő magyar tulipán. Az írisz vagy nőszirom nemzetségébe több száz faj tartozik, amikből nyolc őshonos hazánkban is. Nevét a szivárvány istennőjének (Írisz) görög megfelelőjéről kapta, sokszínűsége miatt. A fokozottan védett magyar nőszirom látható a húszforintos érmén.   

Télvíz idejére

A Brit Posta a négy évszakról külön bocsátott ki bélyegsort; a képen a telet bemutató, 1992-es sor látható. Mindegyik bélyegre egy állatfaj és egy Egyesült Királyságbeli tájegység került. Az elsőn egy dámvad látható a 180 négyzetkilométernyi, felszabdalt részekből álló skót erdőségben, amit egy vadnyúl követ az Anglia északkeleti felén levő yorkshire-i lápréten. Ez a majdnem másfél ezer négyzetkilométeres terület 1952 óta nemzeti park. A vörös róka zárja az első sort, ami a Fens nevű, Kelet-Angliában levő, évszázadokkal ezelőtt lecsapolt mocsárvidékre került. A tájegység 3900 négyzetkilométeres, de csak kis részben maradt meg eredeti formájában. A kiszárított részeket mezőgazdasági területként használják. A második sort a hazánkban is megtalálható szőlőrigó indítja, ami Észak-Európában és Ázsia északi részén fészkel, a telet pedig Észak-Afrikában, valamint a Kaszpi-tenger vidékén tölti. Magyarországon leginkább ősszel látható, amikor vonulása során megpihen, gyakorta más madárfajokkal közös rajokban. A bélyegen a Londont körülvevő 8-10 megye, összefoglaló nevén home counties (hazai megyék, többek közt Kent, Surrey, Sussex, Essex) egyikében látható. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen walesi hegyi birkák láthatók Snowdoniában, ami a Wales északnyugati felén levő hegyvidék neve. (A terület 1951 óta nemzeti park.) A képen levő birkafajtának köszönhetően jött létre a walesi gyapjúipar, de az 1800-as évek végéig húsáért is tartották. A brit bélyegek az egyetlenek, ahol az ország neve nincs feltüntetve, csak az uralkodó profilképe látható rajtuk. 

Itt az ősz

A mérsékelt égöv egyik évszaka az ősz, ami sokak szerint a legszebb időszaka a természetnek, mivel sokszínűvé válik a természet. A képen látható brit bélyegsor 1993-ban került kibocsátásra eme évszak alkalmából. Az első bélyegen a közönséges vadgesztenye látható, aminek zöld termése megreped és a barna mag a földre hull. A szappanfafélék családjába tartozik, lombhullató, és eredetileg a Balkán-félszigetről származik, ami a kertépítőknek köszönhetően terjedt el világszerte. Hazánkba a török hódításkor került. A vadszeder, fekete szeder vagy földi szeder került a második bélyegre, aminek termését gyümölcsként, vagy gyógynövényként használnak. Sok vasat és foszfort tartalmaz, számos egészségügyi problémára jó. A nyírfafélékhez tartozó európai mogyoró zárja a sort, ami a kontinens legtöbb részén, így Magyarországon is őshonos, de a többi mogyoróféle az északi félgömb számos részén megtalálható. Hazánkban nem alakult ki ipari métertű termesztése, ebben Törökország a világelső. A második sort a madárberkenye indítja, ami a rózsafélék családjának 15 méter magasra megnövő fafaja. Bogyója gyógynövény, amit teának, lekvárnak, sőt pálinkának is elkészítenek. Szintén rózsaféle a nemes körte, ami valószínűleg Ázsiából származik, és ennek keresztezéséből alakultak ki a mai körtefajták.   

Citrom az évszakokban

A citrusok nemzetségébe tartozik a közönséges citrom, ami eredetileg Indiából származik, de mára a mediterrán térségben, valamint Kaliforniában és Floridában is megtalálható, sőt ipari mennyiségben termesztik. A 3-5 méteresre megnövő, tövises, fehéres virágú fákon egész évben terem narancstermés, azaz a citrom nevű gyümölcs. Ez először zöld színű, majd besárgul, belseje pedig gerezdekből áll, amiben nagyjából 1 centiméter hosszú, egyik végén hegyes magvak vannak. Több fajtája ismert, hazánkban a Meyer típusú a leggyakoribb. A citrom jótékony hatásait már a perzsák is ismerték, Európába pedig elsőként arab kereskedők hozták. A gyümölcs több kórt és betegséget gyógyít: többek közt a skorbut ellenszere, de jó hajhullás ellen, elősegíti az emésztést, hatásos megfázás ellen, mivel sok C-vitamint tartalmaz, a szomjúságot csillapítja, valamint bélféreghajtó. A képen látható bélyegeket a Monacói Posta bocsátotta ki 1990-ben és a citromfa alakulását mutatja be tavasztól télig.

Láda a levélnek

Nem volt mindig könnyű a vidéken élő kanadaiaknak hozzájutni leveleikhez vagy feladni azokat. Csak 1908 októberében, több évnyi lobbizás után indult be a vidéki postaszolgálat, számos feltétellel. Az egyik ilyen feltétel az volt, hogy a helybélieknek a postától kellett vásárolniuk a King Edward névre hallgató postaládát és oly módon kellett az út szélére helyezni, hogy a postásnak ne kelljen leszállnia a lóról vagy kocsiról, ezzel megkönnyítve és gyorsítva a munkáját. Ez a 2000-ben kibocsátott kanadai sor a vidéki postaládáknak, mint a népi művészet remekeinek állít emléket: a négy bélyeg a négy évszakot, valamint a postaládák sokszínűségét szimbolizálja különböző tájakon.