A délkelet-ázsiai Laoszban adták ki 1995-ben a hivatalosan rovaremésztőknek nevezett növényeket ábrázoló bélyegsort és a hozzá tartozó bélyegblokkot. Nagyjából hétszáz olyan növény létezik, ami valamilyen módon csapdába csalja a rovarokat, hogy aztán enzimjeivel lebontsa azokat. Ez azt jelenti, hogy ezen növények tápláléka a rovar, más energiát nem tudnak kinyerni belőle. Ami közös a fajokban, hogy olyan talajban élnek, ahol kevés a nitrogén. 60 centiméter hosszúságúra is megnő a Nepenthes villosa nevű kancsókafaj, ami Borneó szigetének északkeleti hegyeiben él. Az akár 3000 méter magasan levű dzsungelekben honos növénybe belerepülnek és beleragadnak a rovarok, sőt kisebb emlősök és madarak, amiket aztán lebont. Észak-Amerika keleti partján őshonos a Vénusz légycsapója, ami talán a legismertebb húsevő növény. Ha a rovar rálép a növény tányérjának belső felére, azzal kis érzékelőszőröket aktivál, amiknek hatására becsapódnak a tányérok. Népszerű növény, aminek többfajtáját is nemesítették.50-100 centiméter hosszúságú a sárga kürtvirág, ami ugyancsak az Egyesült Államokban, annak délkeleti felén őshonos. Csapóajtajának belső felén virágszerű mintázatok vannak, a rovar pedig belecsúszik a viasszerű anyaggal és lefelé hajló szőrökkel borított kürtbe. A mellette levő, lila virágú kürtvirág (Sarracenia purpurea) a legelterjedtebb kürtvirágfaj, mivel az Egyesült Államok keleti felétől egész Kanadán át Alaszkáig őshonos. A kürtjébe hulló rovarok egy részét két szúnyogfaj fogyasztja el. Szőnyegszerűen szaporodik a délkelet-ázsiai Nepenthes ampullaria kancsókafa. Más fajokhoz képes alig termel nektárszerű anyagot, és a belsejében levő szőrök sem nőnek sűrűn. Emiatt a kancsóba hulló növényi részeket is megemészti, nem csak rovarokat. A bélyegblokkra a Nepenthes gracilis kancsókafaj került, ami szintén Délkelet-Ázsiában él, de az előző fajokhoz képest maximum 1000 méteres magasságig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése