Húsevő növények

A délkelet-ázsiai Laoszban adták ki 1995-ben a hivatalosan rovaremésztőknek nevezett növényeket ábrázoló bélyegsort és a hozzá tartozó bélyegblokkot. Nagyjából hétszáz olyan növény létezik, ami valamilyen módon csapdába csalja a rovarokat, hogy aztán enzimjeivel lebontsa azokat. Ez azt jelenti, hogy ezen növények tápláléka a rovar, más energiát nem tudnak kinyerni belőle. Ami közös a fajokban, hogy olyan talajban élnek, ahol kevés a nitrogén. 60 centiméter hosszúságúra is megnő a Nepenthes villosa nevű kancsókafaj, ami Borneó szigetének északkeleti hegyeiben él. Az akár 3000 méter magasan levű dzsungelekben honos növénybe belerepülnek és beleragadnak a rovarok, sőt kisebb emlősök és madarak, amiket aztán lebont. Észak-Amerika keleti partján őshonos a Vénusz légycsapója, ami talán a legismertebb húsevő növény. Ha a rovar rálép a növény tányérjának belső felére, azzal kis érzékelőszőröket aktivál, amiknek hatására becsapódnak a tányérok. Népszerű növény, aminek többfajtáját is nemesítették.50-100 centiméter hosszúságú a sárga kürtvirág, ami ugyancsak az Egyesült Államokban, annak délkeleti felén őshonos. Csapóajtajának belső felén virágszerű mintázatok vannak, a rovar pedig belecsúszik a viasszerű anyaggal és lefelé hajló szőrökkel borított kürtbe. A mellette levő, lila virágú kürtvirág (Sarracenia purpurea) a legelterjedtebb kürtvirágfaj, mivel az Egyesült Államok keleti felétől egész Kanadán át Alaszkáig őshonos. A kürtjébe hulló rovarok egy részét két szúnyogfaj fogyasztja el. Szőnyegszerűen szaporodik a délkelet-ázsiai Nepenthes ampullaria kancsókafa. Más fajokhoz képes alig termel nektárszerű anyagot, és a belsejében levő szőrök sem nőnek sűrűn. Emiatt a kancsóba hulló növényi részeket is megemészti, nem csak rovarokat. A bélyegblokkra a Nepenthes gracilis kancsókafaj került, ami szintén Délkelet-Ázsiában él, de az előző fajokhoz képest maximum 1000 méteres magasságig.  
 

Írjunk, olvassunk

1987-ben az ENSZ az 1990-es évet többek közt az Írástudás nemzetközi évének jelölte ki, ennek emlékére került kibocsátásra ez a bélyegsor a délkelet-ázsiai Laoszból, ahol tanár, szülő, buddhista szerzetes és népviseletben levők tanulnak írni és olvasni. A nemzetközi szervezet egy 10 plusz 10 éves programot javasolt, aminek célja a írástudatlanság minimálisra történő csökkenése volt. A 6,769 milliós Laoszban ezek a programok megtették a hatásukat. A 2008-2012 közti adatok szerint a lakosság 72,7 százaléka tudott írni és olvasni, a 18-24 év köztieknél pedig a férfiaknak 89,2, a nőknek pedig 78,7 százaléka. A vidéki iskolák megnyitásával, a folyamatos tanító és tanárképzéssel egy időben a gazdaság is növekedni kezdett, az ország pedig egy stabil, mezőgazdaság alapú gazdaságot tudhat magáénak, ahol a gazdaság évente nagyjából 8 százalékkal nő.
A sok népcsoport közül egyedül az alföldi területeken élő laóknak volt iskolai oktatásban részük a 20. század első felében, mivel a többi népcsoportnak nem volt írott nyelve. Az évszázad közepéig a diákok nagy része wat, azaz buddhista iskolába jártak, ahol lao és páli nyelveken tanulhattak. Ezek az intézmények azonban fiúknak lettek kialakítva, lányok a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása után, azaz 1975-től járhatnak hivatalosan iskolába.

Sakkozók

A sakk több évezrede játszott táblajáték, amihez számos legenda fűződik. Az első nemzetközi sakkversenyt 1851-ben rendezték meg Londonban. Hatalmas érdeklődés követte az egész rendezvényt, így nem meglepő, hogy mindig újra szervezték azt. 1914-től voltak kezdeményezések egy nemzetközi szervezet létrehozására, de csak 1924-ben döntött úgy tizenöt ország, hogy létrehozza a Nemzetközi Sakkszövetséget (FIDE - Fédération Internationale deÉchecs), hogy az koordinálja a nemzetközi versenyeket, minősítse és nyilvántartsa a versenyzőket, a sakk érdekképviselete legyen és meghatározza a játék szabályait. Magyarország is alapító tag volt; Abonyi István (1886-1942) sakkmester és újságíró képviselte hazánkat. Az 1924. évi párizsi nyári olimpiai játékokra időzítették az első nemhivatalos sakkolimpiát. Mára a szövetségnek 180 tagország a tagja, elnöke pedig 1995 óta Kirszan Iljumzsinov, az Oroszországban található Kalmük Köztársaság korábbi elnöke, multimilliomos üzletember. A FIDE alapításának 60. évfordulójára bocsátotta ki a Laoszi Posta ezt a bélyegsort és bélyegblokkot 1984-ben, amelyen több száz éves sakkjátszmák láthatók.