Veszélyeztetett hüllők és kétéltűek II.

 Ahogy már több alkalommal is írtam, az ENSZ három központja (New York, Genf, Bécs) is bocsát ki önállóan bélyeget. A bélyegen levő nyelvből (angol, francia, német) lehet tudni ki a kibocsátó. A szervezet sok éven át bocsátott ki veszélyeztetett állat- és növényfajokat bemutató bélyegeket. A képen látható négyestömb 2006-os kiadású és Genfben adták ki. Az első bélyegen a Madagaszkár keleti felén, az Antongil-erdőben őshonos a paradicsompiros süketbéka látható. Mint sok más békafaj, ha veszélyben érzi magát ez is bocsát ki a bőrén keresztül méreganyagot, ami az embernél allergiás reakciót vált ki. A nőstény másfélszer akkora mint a hím, így párzási időszakban a hím lábain tapadókorongszerű képződmény nő ki, hogy ne csússzon le a nőstényről. Mivel dobhártyája színe teljesen beleolvad a bőrszínébe, ezért kapta magyarul a süket jelzőt. A második bélyegre a Szaharától délre megtalálható laposfejű kaméleon került. Testének hossza 35 centiméter így a nagyobb termetű kaméleonfajok közé tartozik. Több alfaja is van, amik kisebb szigeteken élnek. Nagyon keresett a gyűjtők körében, 1977-2011 között 111 ezer példányát adták el, ami miatt élőhelyén veszélyeztetetté vált. Az Amazonas medencéjében él a kutyafejű boa, amit nehéz észrevenni a fák lombjai között. Egész életét a fákon tölti, a talajra nem merészkedik. Főleg azokat a területeket szereti, ahol nagyobb vizes terület is található. Másfél-két méter hosszúra nő, táplálékát pedig lesből ejti el. Az utolsó bélyegen a sávos nyílméregbékát látjuk, ami Costa Ricában őshonos. Érdekessége, hogy fogságban nem termel mérget, így a vadonban táplálékából nyeri ki a toxikus anyagot, ami halálos is lehet. A tudósok a mai napig nem jöttek rá mit eszik, amiből mérgét kinyeri. Mint az előbb említett állatok, ez is az állatkereskedelem miatt vált veszélyeztetetté. Ide klikkelve olvashattok másik négy veszélyeztetett hüllőről. 

Nemzeti parkok az óceánon túl

Az ENSZ genfi központja bocsátotta ki a képen látható bélyegsort 2003-ban, amin az Egyesült Államok néhány nemzeti parkja látható, amik a Világörökség részét is képezik. Az elsőn az ország északnyugati csücskében levő, Olympic-félszigeten található Olympic Nemzeti Park óceánparti része látható. A park nem csak erről, hanem mérsékelt övi esőerdejéről is híres, ahol évente összesen majdnem másfél méternyi eső esik. Az 1938-ban létrehozott és 1981 óta világörökségi helyszínt a Great Smoky Mountains Nemzeti Park követi, ami az ország keleti felén elterülő, Appalache-hegység egy részén található. A Tennessee és Észak-Karolina államok között levő, 1940-ben létrehozott tájvédelmi terület (1983-ban lett a Világörökség része) a leglátogatottabb nemzeti park az Egyesült Államokban. Lenyűgöző szépségének köszönhetően 1890-ben lett nemzeti park a Kalifornia északi részén levő Yosemite Nemzeti Park, aminek egyik legismertebb látványossága a bélyeg bal felén látható El Capitano nevű szikla. A Great Smoky után egy évvel választotta be az UNESCO a rangos listájába. Ennél híresebb park talán csak egy van, az 1872-ben, világelsőként alapított, a bölényeiről, medvéiről és gejzírjeiről híres Yellowstone Nemzeti Park. A Wyoming államban levő terület 1978 óta a Világörökség egyik legnépszerűbb tagja. A Hawaii Vulkánok Nemzeti Parkban két működő vulkánja, a Kilauea és a Mauna Loa a legaktívabb tűzhányók közé tartoznak. 1916 óta védett terület, ami 1987-ben, Hollókővel, az Akropolisszal és Velencével egy időben került a Világörökség közé. Ezt követi a floridai mocsárvidék, az Everglades, ami mára veszélyeztetett terület a beépítések és a mocsár lecsapolása miatt. A bélyegen mocsári cédrusok láthatók. A két legnagyobb értékre pedig újra két korábban említett nemzeti park került.

Spanyol világörökség

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) genfi központja bocsátotta ki a képen látható bélyegsort 2000-ben, aminek témája a spanyol világörökségi helyszínek. Az elsőn a Dél-Spanyolországban levő Alhambra nevű mór erőd látható, ami 1984 óta része a Világörökségnek. Mórok kezdték el építeni 1223-ban az erődítményt, ami aztán több száz éven át épült. Az épületkomplexum neve az arab al-hamra szóból származik, aminek jelentése „a vörös". Spanyolország középső részén található Cuenca városa, amineka 8. században épült, fallal körülvett óvárosa van. Ez eredetileg egy mór település, aminek székesegyháza az első gótikus templom Spanyolországban, valamint a sziklákról lelógó házai (casas colgadas) 1996 lettek részei az UNESCO Világörökségének. 1985-ben került fel a listára a Madridtól nem messze levő Segovia középkori óvárosa, valamint a képen látható, első században épült római viadukt. A második sort a nyugati-spanyol Mérida ókori római színháza indítja. A mai település elődje Emerita Augusta volt, amit i.e. 25-ben alapított Augustus császár, hogy áthelyezze leszerelt katonáit. Számos építmény (templomok, amfiteátrum, színház, viaduktok, diadalív) maradt meg ebből az időszakból, ezért került 1993-ban a Világörökség listájára. Talán Antoni Gaudí (1852-1926) Barcelonában található modernista építészete az egyik legismertebb az UNESCO listáján, így ez is a bélyegsor részét képezi. A hatodik bélyegre az ország középső részén található, több évszázadig, különböző stílusban épülő Toledo került, ahol a katolikus, mór és zsidó hagyományok keverednek. A két utolsó értéken a korábban bemutatott Cuenca és Toledo látható.