2020. szeptember 25., péntek
Veszélyeztetett hüllők és kétéltűek II.
Ahogy már több alkalommal is írtam, az ENSZ három központja (New York, Genf, Bécs) is bocsát ki önállóan bélyeget. A bélyegen levő nyelvből (angol, francia, német) lehet tudni ki a kibocsátó. A szervezet sok éven át bocsátott ki veszélyeztetett állat- és növényfajokat bemutató bélyegeket. A képen látható négyestömb 2006-os kiadású és Genfben adták ki. Az első bélyegen a Madagaszkár keleti felén, az Antongil-erdőben őshonos a paradicsompiros süketbéka látható. Mint sok más békafaj, ha veszélyben érzi magát ez is bocsát ki a bőrén keresztül méreganyagot, ami az embernél allergiás reakciót vált ki. A nőstény másfélszer akkora mint a hím, így párzási időszakban a hím lábain tapadókorongszerű képződmény nő ki, hogy ne csússzon le a nőstényről. Mivel dobhártyája színe teljesen beleolvad a bőrszínébe, ezért kapta magyarul a süket jelzőt. A második bélyegre a Szaharától délre megtalálható laposfejű kaméleon került. Testének hossza 35 centiméter így a nagyobb termetű kaméleonfajok közé tartozik. Több alfaja is van, amik kisebb szigeteken élnek. Nagyon keresett a gyűjtők körében, 1977-2011 között 111 ezer példányát adták el, ami miatt élőhelyén veszélyeztetetté vált. Az Amazonas medencéjében él a kutyafejű boa, amit nehéz észrevenni a fák lombjai között. Egész életét a fákon tölti, a talajra nem merészkedik. Főleg azokat a területeket szereti, ahol nagyobb vizes terület is található. Másfél-két méter hosszúra nő, táplálékát pedig lesből ejti el. Az utolsó bélyegen a sávos nyílméregbékát látjuk, ami Costa Ricában őshonos. Érdekessége, hogy fogságban nem termel mérget, így a vadonban táplálékából nyeri ki a toxikus anyagot, ami halálos is lehet. A tudósok a mai napig nem jöttek rá mit eszik, amiből mérgét kinyeri. Mint az előbb említett állatok, ez is az állatkereskedelem miatt vált veszélyeztetetté. Ide klikkelve olvashattok másik négy veszélyeztetett hüllőről.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése