2020. szeptember 25., péntek

Veszélyeztetett hüllők és kétéltűek II.


 Ahogy már több alkalommal is írtam, az ENSZ három központja (New York, Genf, Bécs) is bocsát ki önállóan bélyeget. A bélyegen levő nyelvből (angol, francia, német) lehet tudni ki a kibocsátó. A szervezet sok éven át bocsátott ki veszélyeztetett állat- és növényfajokat bemutató bélyegeket. A képen látható négyestömb 2006-os kiadású és Genfben adták ki. Az első bélyegen a Madagaszkár keleti felén, az Antongil-erdőben őshonos a paradicsompiros süketbéka látható. Mint sok más békafaj, ha veszélyben érzi magát ez is bocsát ki a bőrén keresztül méreganyagot, ami az embernél allergiás reakciót vált ki. A nőstény másfélszer akkora mint a hím, így párzási időszakban a hím lábain tapadókorongszerű képződmény nő ki, hogy ne csússzon le a nőstényről. Mivel dobhártyája színe teljesen beleolvad a bőrszínébe, ezért kapta magyarul a süket jelzőt. A második bélyegre a Szaharától délre megtalálható laposfejű kaméleon került. Testének hossza 35 centiméter így a nagyobb termetű kaméleonfajok közé tartozik. Több alfaja is van, amik kisebb szigeteken élnek. Nagyon keresett a gyűjtők körében, 1977-2011 között 111 ezer példányát adták el, ami miatt élőhelyén veszélyeztetetté vált. Az Amazonas medencéjében él a kutyafejű boa, amit nehéz észrevenni a fák lombjai között. Egész életét a fákon tölti, a talajra nem merészkedik. Főleg azokat a területeket szereti, ahol nagyobb vizes terület is található. Másfél-két méter hosszúra nő, táplálékát pedig lesből ejti el. Az utolsó bélyegen a sávos nyílméregbékát látjuk, ami Costa Ricában őshonos. Érdekessége, hogy fogságban nem termel mérget, így a vadonban táplálékából nyeri ki a toxikus anyagot, ami halálos is lehet. A tudósok a mai napig nem jöttek rá mit eszik, amiből mérgét kinyeri. Mint az előbb említett állatok, ez is az állatkereskedelem miatt vált veszélyeztetetté. Ide klikkelve olvashattok másik négy veszélyeztetett hüllőről. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése