A Dél-Afrikai Köztársaság politikája évtizedeken keresztül az apartheid nevű rendszeren alapult, aminek lényege a faji elkülönítés és megkülönböztetés volt. A fehérek vezette országban az ötvenes évektől úgynevezett bantusztánokat hoztak létre, amik az országban élő fekete etnikai csoportoknak adtak látszólagos jogokat. Ezek közül négy kapott függetlenséget, és önálló jogokat (például a bélyegkibocsátás jogát), de csak a dél-afrikai kormány ismerte el őket senki más. Így elméletileg kaptak jogokat, de a valóságban ugyanúgy a központi kormány irányított. Az ország északi felén él a tswana népcsoport, nekik hozták létre Bophuthatswanát, ami sok, kisebb-nagyobb területből állt. A helyi posta 1985-ben bocsátotta ki a képen látható bélyegsort, amin fertőző gyermekbetegségek elleni kezelések láthatók. Az elsőre a járványos gyermekbénulás került. 1952-ben tört ki az Egyesült Államok legnagyobb járványa 57 ezer beteggel és 3 ezer halottal. Ekkor kapcsoltak rá a már korábban kitenyésztett vírus elleni küzdelemre a kutatók. A védettséget először oltással kapták a gyerekek 1955-től, majd 1957-től áttértek a ma is alkalmazott Sabin-cseppre. 2020-ban jelentette be az ENSZ, hogy Afrikában is sikerült megfékezni a gyermekbénulást. A második bélyegen a kanyaró látható, ami cseppfertőzéssel terjed. Az első oltóanyag 1958-ban készült el, de csak 1963-tól terjedt el széles körben az oltás. Magyarországon kötelező a védőoltás, amit a gyerekek 15 hónaposan és hatodik osztályosként kapnak meg. A torokgyík vagy diftéria bakteriális betegség, ami ugyancsak halálos kimenetelű lehet. 1923 óta oltják a gyermekeket ez ellen, pár évente egy-egy eset fordul elő. De az oltás hiánya súlyos halálozáshoz vezethet: 1943-ban csak Európában 50 ezer ember halt meg torokgyíkban. A legnagyobb értékű bélyegen a szamárköhögés vagy más néven pertussis látható. Az akár tíz hétig is eltartó, köhögéssel járó, bakteriális fertőzés elleni oltást hazánkban 1954 óta adják be a gyerekeknek egyszerre a diftéria és tetanusz elleni szérummal (DTP oltás). A baktérium csak az emberben van jelen, tehát ha mindenkit beoltanának, eltűnne. Sajnos azonban a fejlődő országokban gyakran nincs mód oltáshoz jutni: 2013-ban 61 ezren haltak bele a szamárköhögésbe annak ellenére, hogy majdnem 100 éve van rá oltás. Minden védőoltásnak, gyógyszernek és gyógykezelésnek lehetnek mellékhatásai, de arányaiban sokkal több embert mentenek meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése